Tündérmanók üvegben

Az Etsyn találtam egy világító tündérmanós üveget, amiről rögtön tudtam, hogy nekem is kell, egyrészt mert nagyon látványos, másrészt mert az egyik kedvenc jelenetem a második Harry Potter-könyvből éppen ez. :-) Emlékeztek, amikor Gilderoy Lockhart, a botcsinálta professzor ezzel akarja lenyűgözni az osztályt, a csintalan kelta tündérmanók viszont kiszabadulnak, és visongva csibészkednek a teremben mindenfelé, míg végül teljes káoszba fullad az óra? No ez a világító üveg éppen ezt idézi fel, és úgy gondoltam, meg lehetne próbálni házilag is elkészíteni, hiszen nagy dolgok nem kellenek hozzá, és esti hangulatvilágításnak igazán egyedi lenne...

Ezért fogtam egy kartonlapot, és miután megnéztem, pontosan hogyan is néznek ki, felrajzoltam három tündérmanót - csak szabad kézzel, mert letölthető mintát nem találtam sehol:

Kivágtam a manósziluetteket:

Majd fekete fotókartonra helyeztem a kivágott sablonokat, és körberajzoltam.

Egy kisebb, éles ollóval kivágtam a fekete tündérmanót:

Majd elővettem a korábban kikészített üvegeket - ezek viszonylag nagyobb méretűek voltak, 17x8 cm-esek:

Fehér selyempapírból akkora darabot vágtam, amibe kényelmesen be lehetett tekerni az üveget. A papírt az asztalra fektettem, és dekupázsragasztóval alaposan bekentem.

A papírt az üvegre simítottam. Felül levágtam a felesleget, alul pedig csak az üveg aljára simítottam - majd kívülről is lekentem a ragasztóval, és megvártam, amíg megszáradt.

A fekete manók egyik oldalát papírragasztó stifttel mindenhol bekentem, a figurát az üvegbe csúsztattam, és alaposan rányomkodtam az üveg belső falára.

Már csak annyit kellett tennem, hogy LED-mécsest helyezzek az üvegbe, rácsavarjam a fedelét, és ezzel készen is lett. 
Egy mécsessel is nagyon jól működik a dolog, de még látványosabb lesz, ha egy másik mécses aljára kis mágnest ragasztunk, és az üveg tetejére tesszük fejjel lefelé - így alulról és felülről is kapnak fényt, és gyönyörűen kirajzolódnak a manók.

Mintha csak Hermione gyűjtötte volna be őket. :-)

Házlámpások

Sok munkával töltött nap után beiktattam egy kis szórakozást is - és ez nálam mééég több piszmogást jelent különféle alapanyagokkal :-) Amióta felfedeztem, hogy üveget a legjobban szivaccsal lehet festeni, azóta újabb és újabb üveget pacsmagolok be ilyen-olyan okokból, és most is kiélhettem magam, mert ezúttal ház formájú lámpásokat készítettem befőttesüvegből. Ezekhez pedig kellett is festeni, igaz, kellő önkritikával azt kell mondanom, ez volt a leggyorsabb rész az egészben.... :-)

 Ezt a három befőttesüveget akartam átalakítani:

 De mivel házikókká alakítás volt a terv, először is készítettem félbehajtott kartondarabokból egy ajtó- és egy ablaksablont.

Ezekből barkácskéssel kivágtam az ablaktáblákat:

 


 Mielőtt nekiláttam volna a sablonok alapján az ajtók-ablakok kivágásának, először a festést tudtam le, mert úgyis hagyni kellett száradni az üvegeket. Ez előtt viszont be kellett fedni az üvegeken azokat a részeket, amelyeknek festetlenül kellett maradniuk, azaz az ablakrészek alatti üvegfelületet. Ezeket a részeket celluxdarabokkal borítottam be, amiről van ugyan fotó, de nem sok minden látszik rajta:

Jöhetett a kedvenc rész, a pacsmag - mosogatószivacsra festéket tettem, és ezt nyomogattam körben az üvegre. Nagyon szeretem ezt a technikát tényleg, így lehet üveget a legegyenletesebben bevonni festékkel. Ecsettel mindig maradnak csíkok, de így szép lesz és egyben egy picit rusztikus hatást is kap a szivacs apró lyukacskáitól.
Ezen a képen a cellux is jobban látszik, ott, az a gyűrődés az :-)

 
 Amíg száradtak az üvegek, egy vastagabb papírlapon körberajzoltam a sablonokat a szükséges mennyiségeben.

És bár tudom, hogy mások gyorsan megtébolyulnának, ha ezeket mind ki kellene vagdosniuk, nekem ez nemnormális módon kimondottan pihentető :-) Úgyhogy ollót és barkácskést ragadtam, és kinyisszantottam az ablakokat és ajtókat.

Ezalatt (bőven) megszáradtak az üvegek, úgyhogy óvatosan lehúztam a celluxcsíkokat.

Így már csak fel kellett ragasztani a nyílászárókat ezekre a helyekre - ez sokat dobott máris a befőttesüvegeken.

Tulajdonképpen akár már itt is abba lehetett volna hagyni a dolgot, ám én úgy éreztem, tetőt nekik, de nyomban.
A szokásos módon ragasztottam néhány papírkúpot (kartonra tányér, körberajzol, kivág, félbevág, összeteker, megragaszt), és egy kis újabb pacsmag útján szürkére festettem őket.
A kúpok tetejét levágtam, hogy mécsest tehessek az üvegek aljába.
 

És végül fehér struktúrpasztával "behavaztam" a kúpokat.

A tetőket az üvegekre helyeztem, és ezzel befejeztem a pihenést. :-) 

Ezekbe az üvegekbe igazi mécsest is lehet tenni. Én tettem, és addig teszteltem, míg a mécses teljesen le nem égett - a tapasztalatom, hogy ugyan semmi baja sem lesz a kartonpapírból készült tetőnek, viszont meglehetősen meleggé válik, ezért inkább a LED-mécsest javaslom, a biztonság kedvéért. 

Kivilágítva igazán hangulatos :-)

Betű dobozban

A Nagyobbik nemrég kapott egy szép nagy kreatív készletet - de ezúttal nem az alapanyagok dobogtatták meg a szívemet, hanem maga a doboz, amiben a készlet volt elszállásolva. Nem is tudnám megmondani, mi tetszett benne annyira, talán a mérete (szép nagy volt széltében-hosszában, és a mélysége is imponáló volt), vagy az, hogy nagyon vastag, kifejezetten jó tartású, erős kartonból készült... akárhogyan is, eltettem magamnak a dobozt, tudván, hogy ebből egyszer biztosan lesz valami. 
Aztán nem sokkal később elkeveredtem egy oldalra, ahol gyönyörűséges kézimunkaminták voltak, ezeken belül is álomszép betűk - és amint megpillantottam az egyik A betű mintáját, azonnal tudtam, ez kell, KELL. Ám mivel hímzésben nem vagyok annyira otthon, gondoltam egy merészet, és kereszteztem ezt a betűt a kiürült kartondobozzal - és hát nem tudom tagadni, nagyon megszerettem a végeredményt. 


A doboz, ami mindennek az alfája volt, így nézett ki alapállapotban:

Erre rajzoltam rá azt a bizonyos A betűt - csak úgy a monitorról lemásolva. Persze, lehettem volna akkurátusabb is (mintát kinyomtat, kivág/átrajzol stb.), de nem éreztem szükségét, és kicsit változtattam is rajta.

 


 Egy barkácskéssel kivágtam a mintát - ez elég aprólékos dolog, de én szeretek ilyenekkel ellenni. :-)

Egy fehér akrilsprayvel lefújtam a dobozt, három rétegben, míg tökéletesen fehér nem lett.

Már csak a hátuljára kellett fúrnom egy lyukat, így fel is tudtam tenni a falra - persze a Nagyobbik szobájába kerül majd, elvégre ő egy A betűs név tulajdonosa. :-)

Ám aztán megnézte Ő is az átalakított dobozt, és felvetette, hogy tegyünk bele világítást - nekem pedig rögtön megtetszett az ötlet. Ezért aztán kivágtam a doboz hátulján egy akkora kört, amelybe éppen beillett egy nagyobb méretű LED-mécses - és tény meg való, hogy nagyon jól nézett ki így. :-)

Aztá kipróbáltuk fehér fénnyel is, így még jobban előjöttek a betű körvonalai - nem is tudnám már eldönteni, fény nélkül, meleg fénnyel vagy fehér fénnyel mutat a legjobban - de majd eldönti az, akinek a szobájába kerül. :-)

Kísértetkastély-mécsestartó

Nagyon szeretem a mécsesek adta hangulatos fényeket - itt a blogon is számtalan variációban szerepelnek már sk-mécsestartók, és most is egy hasonló példány következik, de mégis különbözik egy kicsit az eddigiektől. Most ugyanis nem a táncoló fények adta harmónia megteremtése volt a cél, sokkal inkább egy kis izgalmas borzongás - no persze mindezt csak gyerekszemmel nézve mondom, semmi horror, azt uuutááálom.

A kiindulás természetesen a szokásos volt, azaz egy tisztára mosott befőttesüveg, valamint egy nagyobb darab, mindkét oldalán fekete kartonpapír. Becsszóra fekete, csak a ragyogó őszi napsütés miatt látszik szürke foltosnak a papír - de ezt ugyan ki is bánja, becsüljük meg, amíg van :-)

Az üveget végiggörgettem a papíron, és bejelöltem, nagyjából mennyi papírra van szükség a beborításához - majd tovább rajzoltam a körvonalakat, kastélyszerűre. (Fekete papírra a legjobb grafitceruzával rajzolni, ez nagyon jól látszik a felületén.)

Az így kapott kastélyformát kivágtam a papírból:

Következett a kedvenc részem: számtalan ablakot és ajtót rajzoltam a papírkastélyra.

Ezután jöhetett az agyzsibbasztó szakasz (kezet is legalább annyira), az ablakszárnyak, ajtók és nyílások kivágása. Ehhez vagy egy pici, éles ollót érdemes használni, vagy linómetszőt - ez egy speciális vágószerszám, ami leginkább egy sniccerre hasonlít, nagyon éles és pontos vonalakat lehet vele vágni. Nekem van egy ilyenem, mert azt éreztem, nem érdemes nélküle élni (ismertek...) - így aztán viszonylag hamar végeztem a vágásokkal, és az agyam csak közepesen zsibbadt le. :-)
Engem különben az ilyen aprólékos munka kimondottan pihentet - igaz, ezzel a legtöbb ismerősöm homlokegyenest ellenkező véleményen van.... :-)

A kimintázott papírkastélyt egyszerűen csak az üveg köré tekertem, két vékony celluxcsíkkal rögzítettem, és készen is volt az egész. 

Beletettem a mécseseket - egyből hármat is, ehhez kellett a teljesítmény -, és este le is teszteltük. Nagyon izgalmasan mutat :-)
... és ha megnézitek a képeket, találtok a kastélyban egy-két meglepetésvendéget is... :-)