Pizzapuffancs

Erre a receptre a Szalay-könyvek sorozatban megjelent Kreatív nyár c. könyvben bukkantam (szerző: Könnyü Mária, 2013.), és rögtön megdobogtatta a szívemet. Pizza ÉS puffancs, két egészen csodálatos szó - biztos voltam benne, hogy az elegyük sem lehet rossz. Ráadásul egy igazán egyszerű, gyorsan elkészíthető receptről van szó, tehát még fél kézzel sem tartott vissza attól semmi, hogy kipróbáljam. Rendkívüli megérzéssel egyből dupla adagot csináltam, így nagy nehezen sikerült megmenteni egy pár darabot másnapra is - de az az igazság, a kicsik kezéből úgy kellett kicsavarni a sokadikat... szóval, a pizzapuffancs jött, látott és győzött. 
Próbáljátok ki, mert tényleg gyorsan megvan, sütőben megsüthető, és bulikra is ideális ennivaló - csak egy kis finom paradicsomszósz kell mellé, amibe lehet mártogatni (de magában is tízpontos). És ha idézhetek egy kilencéves kislányt a dologról: "Bárcsak az egész élet abból állna, hogy jókat beszélgetünk, és közben folyamatosan pizzapuffancsot eszünk."
Hát mit mondjak - egyetértek. :-)


Pizzapuffancs

Hozzávalók (kb. 16 db-hoz):

20 dkg liszt
1,6 dl tej
1 tojás
15 dkg mozzarella (nem a zacskós, lében ázós, hanem a rendes sajt - helyettesíthető másféle sajttal is persze)
5 dkg parmezán
10 dkg kolbász (ehhez a puhább típusú jobb)
1 teáskanál sütőpor
1 evőkanál pizzafűszer (ezt persze házilag a legjobb keverni)
só

+ a tálaláshoz befűszerezett paradicsomszósz


Elkészítés:

A sütőt melegítsük elő 180 fokra.
A sajtokat reszeljük le, a kolbászt vágjuk vagy tépkedjük kis darabokra, és tegyük egy tálba. A tojást és a tejet habverővel keverjük össze, majd adjuk a sajtos-kolbászos keverékhez. Tegyük hozzá a sütőporral elkevert lisztet, a pizzafűszert és a sót, ízlés szerint. Keverjük össze az egészet alaposan - lehet, hogy kissé hígnak tűnik majd, de így jó. Evőkanál szakítsunk a masszából fánknyi adagokat, egy másik kanál segítségével kicsit formázzuk meg, majd tegyük sütőpapírral borított tepsibe.
Kb. 20 perc alatt süssük meg - akkor jó, ha szép aranybarnák a puffancsok.

A szószt melegítsük meg, és tálaljuk a frissen sült puffancsok mellé.
Csodás :-)

Bazsalikomos-parmezános gofri

Pár napja egy este gofrit sütöttem a kicsiknek. Még mielőtt a cukrot beletettem volna a tésztába, egy hirtelen ötlettől vezérelve két részre osztottam, és csak az egyik feléből lett a szokásos édes verzió. A másik tésztaadaggal viszont teljesen más irányba indultam, és mit ne mondjak, nagyon jól tettem :-)
Került bele sok bazsalikom, egy kis plusz só, több gerezd fokhagyma, frissen őrölt bors és parmezán - a végeredmény pedig egy olyan finom tészta lett, hogy azonnal felvettem a leggyakrabban készített fogások listájára.
Nagyon-nagyon tudom ajánlani egy vendégségre is, egészen biztosan sikeretek lenne vele. Persze, azért az édes gofrit sem szabad mellőle elhagyni, de a végeredmény mindenképpen az lesz, hogy érdemes újítani mindennel, mert sosem tudhatjuk, milyen extra finomság sül majd ki belőle... :-)


Bazsalikomos-parmezános gofri
(ez a mennyiség kb. 8 db-hoz elegendő)


Hozzávalók:

25 dkg liszt
két púpozott kávéskanál sütőpor
3 tojás
12,5 dkg margarin
2,5 dl tej
só ízlés szerint (de legalább3-4 csipet)
egy csokor bazsalikom
3-4 gerezd fokhagyma
frissen őrölt bors
5 dkg reszelt parmezán


Elkészítés:

Melegítsük be a gofrisütőt, és közben egyszerűen csak keverjük össze a hozzávalókat egy habverővel, szép simára.
Süssük ki a gofrikat, és adjunk mellé friss zöldsalátát vagy tzatzikit vagy fűszeres mascarponekrémet vagy bármit :-)

Húsvéti ajánlat

Nagyon kedves bloggertársamtól, Katucitól kaptam egy jelképes stafétabotot. A "Húsvéti ajánlat" sorozat lényege és szabályai a következők:

- Írj egy bejegyzést Húsvéti ajánlat címmel.
- A bejegyzésedben ajánlj 5-10 ételt, mely jó választás lehet az ünnepi asztalra. Nem kell, hogy összefüggő menüsor legyen, ahogy kedved tartja, akár süteményválogatás is lehet.
- Ha megkapod a játékot, küldd tovább 10 bloggernek, bejegyzésedben ne felejtsd el megemlíteni, hogy ki hívott meg a játékra.
- Ha türelmetlen vagy, nem kell megvárni, hogy hozzád is eljusson a húsvéti játék, szabadon is "elviheted". :)

Katuci, nagyon jólesik a felkérés, hiszen én elsősorban nem gasztroblogger vagyok - bár elég nehezen tudnám meghatározni a Kiflit, hogy pontosan mi is. (Ha valamelyikőtöknek lenne gy találó és frappáns javaslata, azt megköszönném :-) )
Mindenesetre megtisztelő, hogy olyan bloggerek közé kerülök így, akik csodálatos receptekkel látnak el minket - ha ellátogattok például Katuci blogjára, sok más finomság mellett olyan hihetetlenül jól hangzó bonbonrecepteket találtok, mint például a legfrissebb (ebbe első olvasásra beleszerettem): mézzel és rozmaringgal karamellizált pekándiós bonbon vagy a gyömbéres-rózsavizes bonbon... és akkor még a tortáit nem is említettem. :-)


Azt hiszem, húsvétkor mindenhonnan zúdulnak ránk a fantasztikus édesség- és főételreceptek, ezért én most finom sósságokat és egy salátát válogattam be az én teljesen szubjektív húsvéti ajánlatomba.

Elsőként egy egyszerű, de annál nagyszerűbb sós rágcsálnivaló: a diós-kéksajtos keksz. Sajnos, önuralom terén sosem voltam túl izmos, úgyhogy én ebből bármennyit el tudok tüntetni egymagam, akár egy egész tepsit is... ez elég negatívan hangzik rám nézve, viszont annál pozitívabban a kekszre :-)

Egy elegánsnak ható, ugyanakkor mennyei ízeket eredményező recept a sült camembert almával és dióval. Egy kevés metélőhagymával, borssal megszórva igazi reggeli vagy esti finomság.

Egy elronthatatlan szuperklasszikus, ami a sonka mellett is tökéletesen szerepel: sósperec - abszolút előnye, hogy annyi, de annyi sós mázat csurgatunk rá, amennyit csak szeretnénk... :-)

Életem salátája következik: örökké tartó, valódi szerelem... mindenhez illik, mindig jól jön, mindenkinek ízlik, minden előzetes várakozást túlszárnyal, és végtelenül szerényen csak A Tökéletes Salátának nevezném a nyers cukkinisalátát:

A két duci hölgy emlékét idéztem fel annak idején abban a bejegyzésben, amelyet a leírhatatlanul finom parmezános rágcsálnivalónak szenteltem:

Nem kell keleszteni és nagyon gyorsan készen van, tehát ideális finomságos reggeli vagy vacsora lustálkodós hétvégékre vagy váratlan vendégeknek a szalonnás-túrós lepény, amely szerintem szintén abszolút sikerfogás.

... és ez csak valami paranormális jelenség lehet, hogy a sós receptek mellé idefurakodott egy édes is... ki érti ezt...? :-) A szubjektív válogatás utolsó, de vitathatatlan sikerű receptje az abbahagyhatatlanul ropogós diós-kókuszos keksz fehér csokoládéval, de kötelességem közölni, hogy emiatt többen bukták már be a fogyókúrájukat - például én is. :-)

Hát őket választottam be a húsvéti ajánlóba - és most pedig szeretném továbbadni a következő receptválogatás lehetőségét Lélekkonyhának: az ő blogján olyan finom ételek leírását találhatjátok meg, amelyek azonnali éhséget váltanak ki minden olvasóból - és egészen véletlenül biztos forrásból tudom, hogy ezek a fogások a gyakorlatban is éppen olyan finomak, mint amilyennek látszanak... :-)

Közösségi kenyér

Igazából teljesen másról akartam írni, de a tegnap esti vacsora mindent felülírt. Múltkor a Pinteresten találtam egy nagyon dekoratív ételt, amibe azonnal beleszerettem, leginkább az ötletessége, egyszerűsége és látványossága miatt. Az esti időpont miatt nem tudtam róla kulturált fotót készíteni, csak a lenti rémeset, de azért meg kell mutatnom, mert talán így is látszik, milyen finom volt. :-)
Nálunk vendég is volt rá, és szerintem éppen ilyenkor, vendégek érkezésekor tökéletes fogás ez - négy felnőttnek tökéletesen elegendő, ha többen vannak, dupla mennyiséggel és egykiós kenyérrel érdemes tervezni.

Az eredeti recept címe más, de mi csak közösségi kenyérnek hívtuk, mert nagyon csapatépítő jellege van az egy kenyérből történő mazsolázásnak :-) Ráadásul ha csak annyit írok, sajtos-gombás töltött kenyér, azt hinnétek, valami szimpla cuccról van szó, pedig ez nagyon nem az, ó, nagyon-nagyon nem...

Az eredeti recept itt: http://mypinsmypinterest.blogspot.com/2012/03/cheesy-mushroom-pull-apart-bread.html
Én változtattam rajta ezt-azt, és tökéletes lett - biztos, hogy gyakori vendég lesz nálunk, akár más töltelékkel is.


Közösségi kenyér (sajtos-gombás töltött kenyér)


Hozzávalók:

1 db fél kg-os  kenyér
1 kg szeletelt gomba + pár evőkanál vaj, só és bors
egy csokor petrezselyem
egy evőkanál kakukkfű
egy evőkanál fenyőmag, napraforgómag vagy tökmag (nem kötelező)
15 dkg sajt
egy deci olvasztott vaj
egy csokor újhagyma


Elkészítés:
.
A gombát pároljuk-pirítsuk meg a vajon a kakukkfűvel és a petrezselyemmel együtt, sózzuk, borsozzuk, majd hagyjuk kihűlni egy kicsit.

Ezalatt melegítsük elő a sütőt 200 fokra.

A sajtból vágjunk vékony szeleteket. Az újhagymát tisztítsuk meg, és vágjuk szeletkékre.
A kenyérbe vágjuk mélyen 3 csíkot hosszanti irányba, majd keresztbe is annyit, hogy kockák alakuljanak ki. A kenyér alját ne vágjuk át, maradjon egyben.
A kockák közé mindenhova dugdossuk be a pirított gombát, majd szórjuk meg az újhagymával, és tegyünk minden vágásba sajtot is. Egy konyhai ecsettel kenjük be a margarinnal a kenyér teljes felszínét, a maradék margarint pedig csöpögtessük  a kenyérre.
Szórjuk meg a magokkal, majd az egész kenyeret csomagoljuk be alufóliába, és 15 percre tegyük a sütőbe.

15 perc elteltével vegyük ki a kenyeret, csomagoljuk ki a fóliából, és tegyük vissza még tíz percre.

Tálaljuk frissen, mindenki tépjen belőle kedve szerint - egyszerűen mennyei. Azok az olvadt sajtos-pirított gombás álompuha kenyérdarabok... hmmm.

Tengeri falatok

Annak ellenére, hogy a mediterrán ételeket nagyon szeretem, a tenger gyümölcseiért nem rajongok különösebben. Halakat persze szívesen eszem, rákot már csökkenő lelkesedéssel, a kagylót ha csak lehet, kihagyom, a polipot meg inkább állatkertben tanulmányozom. Mivel azonban Ő nagyon szereti az ilyesmit, néha azért erőt veszek magamon. Pár napja az egyik áruház mélyhűtőpultjában különösen szép csomag tenger gyümölcseit találtam, úgyhogy megvettem, és otthon nekiláttam, hogy valami gyorsat és finomat készítsek belőle.
Végül nem csak Ő, hanem az egyik barátja is tesztelte a fogást - és azt kell mondanom, egy bébipolipkarnyi kritikai észrevétel sem hangzott el. :-)


Tenger gyümölcsei-szendvics


Hozzávalók:

7 dkg vaj
egy zacskó tenger gyümölcsei
egy csokor petrezselyem
só, bors
2-3 gerezd fokhagyma
kenyérszeletek
paradicsom
egy-két csomag mozzarella


Elkészítés:

A tenger gyümölcseit forrásban lévő, enyhén sós vízbe tesszük, és kb. 7 percig főzzük., majd leszűrjük.
A vajat serpenyőbe tesszük, és megvárjuk, míg felolvad. A forró vajba dobjuk az apróra vágott fokhagymát, és beletesszük a tenger gyümölcseit is. Pár percig kavargatva sütjük, majd félrehúzzuk, picit megsózzuk, friss borsot tekerünk rá, és belekeverjük az összevágott friss petrezselymet.
A kenyérszeleteket megpirítjuk, és mindegyikre két-két szelet mozzarellát teszünk. A tenger gyümölcseit rákanalazzuk, és végül egy-egy szelet friss, édes paradicsommal beborítjuk.

Nagyon finom, és még az is hajlandó volt megenni, aki a tenger gyümölcseivel leginkább akváriumban szeret találkozni - azaz én... Vendégségekre nagyon jó előétel lehet, de egyszerűen férjdédelgetésnek is kiváló. :-)

Pizzázós-majdnem nyaralós

Mindenkinek megvan a maga szuperspeckós pizzareceptje, nekem is. Ettől akkor sem térnék el, ha beállítana a spanyol inkvizíció (l. Monty Python-klasszikus), mivel egyszerűen tökéletes: kívül ropogós, belül puha, és mint az igazi olasz pizzák, néhány perc alatt megsül.
Nagyon szeretem, és nálunk nagyon gyakran fordul elő, leginkább azért, mert alig van vele munka, ellenben kivétel nélkül mindenki rajong érte, általában bármennyit is sütök, egy nekifutásra el is tűnik.
Ezért aztán mindig rendes adagot készítek a tésztából, mert ugye egy részéből lesz a nagy "felnőtt" pizza, ami csípős és nagyon gazdag, aztán készül sok kis pizzácska lightosabb feltétekkel a kicsiknek, de mindig kell sütnöm pár üres lepénykét is (csak úgy magában is imádják), és ha még mindig marad egy kis tészta, abból készítek valami egyéb finomságot, ma például levendulával és rozmaringgal ízesített sárgabarackos focacciát.
De térjük vissza a pizzához, mert ez bizony megérdemel egy neki dedikált bejegyzést. Ma nagyon zsúfolt napunk volt, így már rendesen estébe hajlott az idő, mire meg tudtam sütni. De azt gondoltuk, a laza napokért érdemes élni, így fél 9-kor ahelyett, hogy épp a kicsiket tettük volna ágyba, mindannyian kiültünk a teraszra a nagy asztal köré, és nekiláttunk a friss pizzának. A szomszédaink azelőtt locsoltak, víz illata szállt, a nap már lefelé tartott, a fröccs jéghideg volt a pohárban... az egész éppen olyan volt, mintha nyaralnánk. 
A pizzából pedig ezúttal is alig maradt...


A (szerintünk) tökéletes pizza

Hozzávalók:

90 dkg liszt
5 dl víz
5 evőkanál olívaolaj
3 csapott teáskanál só
3-4 dkg élesztő
1 teáskanál cukor

Elkészítés:

A hozzávalókból tésztát készítünk, megdagasztjuk (kenyérsütőgép nem hátrány, de persze kézzel is könnyen megy), duplájára kelesztjük.
A tésztát ezután a felhasználási céloknak megfelelően kiporciózzuk, legegyszerűbb 4 adagra osztani, és egyenként kinyújtani. Menjen rá pizzaszósz (erről most nem írok, mivel egy egyszerű paradicsomos szósz is nagyszerű lehet sok oreganóval, kakukkfűvel, bazsalikommal, kis hagymával, sóval, borssal), és bármilyen feltét, amit csak kedvelünk (nálunk chorizo, gomba, olajbogyó, csípős paprika és bazsalikomlevelek kerültek rá).
A tetejére persze kötelező a sajt.

Előmelegített, nagyon forró (250 fokos) sütőben maximum 10 perc alatt elkészül - ki-ki ízlésének megfelelő sajtbarnasági foknál vegye ki a sütőből a tepsit.
Én tálaláskor megszórtam sok-sok ruccolával is - egyszerűen csak azért, mert imádom, és nagyon szép látvány a frissen sült pizza a sok zölddel.

Bár -  mi tagadás - sokáig nem gyönyörködhettem benne. :-)