Katicák teniszlabdából

A használhatatlan teniszlabdákból álló készletemből még mindig van jó pár darab - és most ezekből katicákat támadt kedvem készíteni. A katicák mindig is nagy kedvenceim voltak, itt a blogon is sok katicás ötlet van, de teniszlabdából idáig még nem próbáltam meg elkészíteni a kis pöttyös bogárkákat. A labda kereksége azonban szinte a katicaság után kiált, ezt biztos Ti is így látjátok :-)

A teniszlabdák tehát ezek voltak - bár erről kár is képet idetennem, hiszen mindenki látott már ilyesmit :-) de azért rend a lelke mindennek:

Akrilfestékkel megfestettem a labdákat - egy kör alakú foltot feketére, a maradék részt pedig pirosra.

Vastag fekete alkoholos filccel vonalat húztam a labdára, ennek két oldalára pedig pöttyöket rajzoltam.

Jöhettek a szemek: fehér dekorgumiból vágtam ki, irodai lyukasztóval, majd alkoholos filccel pöttyöt rajzoltam rájuk, és pillanatragasztóval rögzítettem a katicákon.

Végül fúrtam egy lyukat a fekete folt tetejére, és kettéhajtott fekete zseníliadrót-darabot szúrtam bele. Még kivágtam a szájakat is a dekorgumiból, majd pékzsinegből kötött masnit ragasztottam a katicák "állára", és ezzel el is készültek a kis pöttyös gömböcök, újabb szereplőként a katicagyűjteményben. :-)

Madárkák teniszlabdából

A tenisz nekem nagyjából annyit jelent, hogy Roger Federernek kell szurkolni - kb. ennyi az összes jelentősége a számomra. :-) Az egyik barátunk viszont elég komolyan űzi a teniszt mint sportot. Ez a dolog egy rendkívül értékes előnnyel bír: legutóbbi látogatásakor magával hozott egy nagy zacskó használt teniszlabdát, ami szerinte már teljesen használhatatlan, szerintem meg pont úgy néznek ki, mint az újak - ezzel újból sokat elárultam teniszjártasságomról.
Igaz, nem nekem hozta a labdákat, hanem a kicsiknek, hogy biztos jó lesz nekik játszani - de tényleg annyira sok volt, hogy nem éreztem egy ici-pici lelkiismeret-furdalást sem azért, hogy megrövidítem szemem fényeit néhány teniszlabdával.
Az történt ugyanis, hogy amint kézbe vettem egy ilyen labdát, egyből egy madárkát láttam a helyén, és hát muszáj volt őt a képzelet világából a valóságba importálnom - főként mert ehhez igazán nem kellett túl sok lépés.

Ők voltak tehát a fantáziamegmozgató teniszlabdák:

Először is rózsaszínű vékony kartonból ragasztottam három kis tölcsérformát:

Három tejesdobozkupak széleit körben bevontam narancssárga papírcsíkkal:

A kupakokat a labdák aljára ragasztottam:

És  már csak annyi teendőm maradt, hogy két-két szemet ragasszak a labdákra, közéjük pedig a kis tölcsérformákat, és meg is születtek az elképzelt madárkák.

Az ártatlanul oktondi...

az öntudatosan határozott

... és a bűnbánóan önbizalomhiányos.

Nem tudom persze, mihez kezdek velük, de egyelőre imádom őket :-)