Tudom, hogy nem egészen normális reakció a pehelypaplanból időnként kibújó tollakat eltenni, de miért is ne gyűjteném, ha egyszer úgyis mindent gyűjtök, ami kicsit is alapanyaggyanús. És milyen jól tudnak jönni ezek a tollak, ha az ember éppen azt veszi a fejébe, hogy madárkás díszeket gyárt a karácsonyfára. Vagy az anyukája karácsonyfájára, aki mellesleg odavan minden szárnyas jószágért :-)
A tollak tehát kibújtak, láttak és győztek - persze kellett azért hozzájuk öt pár különböző méretű préselt papírgolyó is, de igazán egyszerű az egész dolog, és a végeredmény a kevésbé madárbarát népeket is kísértésbe képes hozni.
Mondjuk mint a macskákat.
Itt kell beszámolnom arról, hogy néhány hete a teraszunkon megjelent egy egészen fiatalka macskagyerek, aki aprósága ellenére is meg volt győződve arról, hogy mostantól ő itt lakik. Próbáltuk lebeszélni, hogy mi nem tervezünk macsekot tartani, mert van nyuszink, papagájunk meg néhány spontán pókunk, ennyi állat meg éppen elég, és nem is értjük, mit keres ő nálunk - de a kiscica a méretének ellentmondó mennyiségű határozottsággal demonstrálta, hogy márpedig ő a mi állatkánk szeretne lenni, és onnantól kezdve a lábtörlőn tanyázott, vágyakozó háromszögletű pofival kukucskálva befelé.
Szeretném én azt a kőszívű egyént látni, aki ne tört volna meg ennyi eltökéltség és cukorfalatság láttán :-) Hát így esett, hogy most van egy kis szürke macskánk. Vérbeli profiként ő is megszakértette a frissen elkészült tollas madárkákat, és dicséretként értékeltem, hogy rögtön neki is látott becserkészni az egyiket. De azért persze nem hagytam, hogy a papírgolyó-madárkák rossz véget érjenek, mert szükségem volt rájuk a fotózáshoz. Meg aztán a fára is, ugye...
És akkor lépésről lépésre :-)
Kikészítettem a papírgolyókat - öt madárka volt tervben, ezért öt kicsi és öt nagyobb préselt papírgolyót vettem elő.
Ragasztópisztollyal egymáshoz rögzítettem egy kicsi és egy nagyobb golyót - fontos, hogy a kisebb golyó nyílása előre nézzen, a nagyobbé pedig hátra, azaz éppen ellenkezőleg: mivel a kisebb nyílásába kerül majd a csőr, a nagyobbéba pedig a farktollak.
A csőrhöz arany színű kartonból kis háromszöget vágtam, amit csúcsosra tekertem (egy fogpiszkáló ilyenkor nagy segítség).
A csőr szélesebb végére pillanatragasztót cseppentettem, és a kisebb golyó nyílásába helyeztem.
Szerephez jutottak a tollak: a nagyobb golyó nyílásába is tettem egy kis ragasztót, és néhányat tollacskát beletűztem.
A madárka két oldalára is ragasztottam egy-egy tollat, majd alkoholos filccel pöttyöt tettem a szem helyére.
Utolsó lépésként a ragasztópisztollyal kis facsipeszt rögzítettem a madárka aljára, hogy könnyen rá lehessen csíptetni majd a fenyőágra.
Ezzel készen is lett a madárka, és nagyon hamarosan még további négy is - ha az első elkészül, onnantól már villámgyorsan készen van egy egész fészekalj. :-)
És akkor közkívánatra :-) :-)
