Fonalbundás nyuszik

A műanyag kindertojásbelső egy igazi húsvéti alapanyag: a formája miatt lehet belőle tojásos dekorációt és nyuszikat is készíteni (és még millió mást is). A kindertojásnyuszik gondolata persze nem új, tudom, hiszen szerepelt már itt hasonló ötlet - viszont most egy újabb oldalról közelítettem meg a műanyag tojáskák nyuszisodási lehetőségeit, és szerintem így szebb a végeredmény.

A műanyag kindertojásbelsőn kívül egy adag vastagabb fehér fonalra lesz szükségünk a nyuszikhoz:

A tojás egyik végébe fúrjunk egy lyukat:

Nyissuk ki a tojást, vezessük át a fonalat a lyukon, kívülről a tojás belseje felé, és a szál végére kössünk kétszer-háromszor csomót.

Ezután húzzuk meg a fonalat (ezzel ellenőrizzük, hogy a csomó nem csúszik-e ki a lyukon), és csukjuk be a tojást.

Ragasztózzuk be a tojás felső részét, a fonalvég körül - ehhez sűrű hobbiragasztót vagy jó minőségű papírragasztó stiftet is lehet használni.

Kezdjük el spirálformában tekerni a fonalat. A tekerés legelejénél nyomjuk le a fonalat a lyuknál, hogy megtapadjon a ragasztón, és később is, ahogy haladunk a spirálozással.

Tegyünk még ragasztót a tojásra, és folytassuk a tekerést.

A végén egyszerűen csak vágjuk le a felesleges fonalat, amikor már nem tudjuk tovább szűkíteni a spirált.

A füleket érdemes filcanyagból vágni, mert ez nagyon jól illik a fonalborításhoz - a fülek közepére lehet egy kis mintás anyagot is ragasztani, így nyusziszerűbb lesz. :-)

A füleket pillanatragasztóval vagy más, gyorsan kötő ragasztóval célszerű a tojáshoz rögzíteni:

A nyuszik további dekorálásánál sokféle megoldást lehet választani: én a szemekhez fekete gyöngytollat használtam, mert ez nemcsak élénk fekete színű marad száradás után is, hanem ki is emelkedik a felületből, és ettől igazibbnak hat.
Az orr helyére pici rózsaszín zseníliagolyót ragasztottam.

Végül már csak egy-egy masnit kaptak még a nyuszik ragasztásos módszerrel, valamint fehér zseníliagolyó lábakat és farkincát - ezzel el is készültek. A lábakat és a farkat érdemes úgy elhelyezni, hogy egyben stabillá is tegyék a nyuszikat álló helyzetben, így biztosan nem fognak felborulni.

A fonal miatt nagyon puhának látszanak, és kézbe fogva is azok - egyáltalán nem érződik rajtuk, hogy egy sárga műanyag tojás van a borítás alatt. :-)

Tavaszi madárkák selyempapírból

Inspirálódni mindig lehet, útközben is - legutóbb egy virágboltban láttam édes és ötletes tavaszi madárkákat. Egyszerűen csak selyempapírral voltak bevonva, így látszódtak rajtuk a papír gyűrődései, de éppen ettől lettek egyediek és különlegesek. Rögtön megtetszettek, és gondoltam, valahogy meg kellene próbálni reprodukálni őket, annál is inkább, mert ezeknek a madárkáknak elég borsos ára van... itthon aztán körbenéztem, mivel lehetne a selyempapírt megtölteni, hogy kellően madárkás formája legyen - és végül egy igencsak költséghatékony megoldás született, üres kindertojásbelsőből és papírgolyóból. A végeredmény pedig ha nem is lett annyira áramvonalas, mint a bolti verzió, azért mégsem árulkodik arról, hogy mi van a belsejében :-)

A madárkához elsőként szükség van egy kb. 30x30 cm-es selyempapírra, amit papírragasztó stifttel alaposan bekenünk:

Egy 3 cm átmérőjű préselt papírgolyót helyezünk a közepére:

A papírt egy mozdulattal a golyó köré simítjuk - a gyűrődések nem számítanak.

A kindertojásbelsőt a golyóra illesztjük, és folytatjuk a papír lesimítását a műanyag tojáson:

A tojás alatt kicsit összenyomjuk a selyempapírt:

Majd a papírvéget jól összenyomjuk, a szélüket pedig kissé cikcakkosan levágjuk.

Ez az egész folyamat, az elejétől kezdve nem telik többe, mint egy-két perc, és az első darab után már nagyon rutinosan megy. :-)

A madárkának szemet rajzolunk - én ehhez most fekete gyöngytollat használtam, mert akartam egy kis térbeliséget adni neki. 
A csőrhöz egy kis sárga háromszögletű selyempapírdarab kell (azért van három, mert ennyi madárkát terveztem készíteni):

A sárga selyempapírt papírragasztó stifttel bekenjük, és az egyik oldalsó  saroktól feltekerjük. Egy pötty pillanatragasztóval rögzítjük a madárka fején, és ha túl hosszú lenne a csőr, a felesleget levágjuk.

Jöhetnek a szárnyacskák: ehhez kis darabot vágtam a selyempapírból, összegyűrtem, az egyik végét kicsit megcsavartam, majd ívesre vágtam.

Felragasztottam a szárnyacskákat is, és ezzel el is készült a kismadár. 

Egy kis előzetes tavasz, mert nagyon szükség volt rá :-)

Pingvines koszorú kindertojásbelsőből

A sok-sok apró karácsonyi hagyományunk egyike, hogy mindig kerül téli koszorú a gyerekszoba ajtajára is, mindenképpen olyan, ami a kis tulajdonosok ízlésére való. Idén pingvines verzióra érkezett igény, én pedig csodálatos megvilágosodáson mentem keresztül: a kis gömbölyű pingvineket miből is lenne egyszerűbb elkészíteni, mint a Mikulás látogatása után maradó műanyag kindertojásbelsőből... nem is értem, hogy ez eddig hogy nem jutott eszembe :-)
Nálunk egyébként is rengeteg kindertojásbelső van, nem mintha ez lenne a fő táplálékunk, deeeeehogy - ám a kedves barátok ipari mennyiségben szállítják nekem, biztosjóleszvalamire alapanyagként. Így aztán kötelességem is újabb és újabb ötleteket kitalálni a felhasználásukra, és ilyenkor tudok nagyon örülni egy ilyen pingvines gondolatnak, hiszen téli is, kedves is, és igazán spórolós ötlet, mert nem kell például fa- vagy hungarocelltojásra költeni alapként.

A műanyag kindertojásbelsők kiindulási képe ez volt - kimondottan az erre tévedő űrlények miatt teszem csak ide, mert egyébként mindenki látott már ilyesmit :-)

A műanyag tojásokat feketére festettem. Évek sanyarú tapasztalatai tanítottak meg arra, hogy a műanyag kindertojásbelső nagyon is jól festhető, néhány fontos kitétellel: 1. minden csokimaradványt le kell szedni róla, ami persze természetes ; 2. ecsettel nem lehet szépen festeni, szivaccsal kell: pl. egy használatba még nem vett mosogatószivacsról levágunk egy kockányit, erre akrilfestéket teszünk, és ezzel pacsmagoljuk be a tojást. Így nem lesz csíkos vagy foltos, sőt, olyan lesz, mintha mindig is festett lett volna.

Ehhez a szivacsos festéshez viszont fontos, hogy fúrjuk ki a műanyag tojás alját (ahol van is egy kör alakú jelölés, mintha csak emiatt tették volna rá) valami hegyes eszközzel, például egy kézifúróval, ahogy a képen is látszik - majd a lyukba szúrjunk hurkapálcát.

A hurkapálcán tartva már könnyedén, gyakorlatilag fél perc alatt be tudjuk pacsmagolni a fenti szivacsos módszerrel a tojást. A száradáshoz érdemes valamibe beleszúrni a pálcákat:

Ha megszáradtak a tojások, ezzel a módszerrel tényleg foltmentesek lesznek:

Amíg száradtak, elővettem egy hungarocell koszorúalapot. Ha nincs kéznél ehhez hasonló alap (ami teljesen érthető), szívből ajánlom a papírgurigákból készíthető verziót, ami tényleg egy fillérbe sem kerül, és nem bonyolult legyártani - kattintsatok ide, ha érdekel benneteket.
Az alapot betekertem egyszerű háztartási vattával, ezt pedig fehér cérnával, hogy egyrészt a vatta biztosan ne mozduljon el, másrészt hogy egy kicsit olyan hatást keltsen, mintha töredezett jégen állnának majd a pingvinek. 

A tojások közben megszáradtak, így vágtam kartonból egy kisebb tojásforma sablont, alapként a pingvinek belső részéhez:

A megrajzolt papírdarabokat pedig felragasztottam a műanyag tojásokra.

Végül ragasztópisztollyal felrögzítettem a pingvineket az alapra, és még néhány további apróságot: egy félbevágott filchópelyhet a madárkák alá, kis papír hópelyheket elszórva a koszorúra, valamint egy feliratot is - és persze egy akasztót a koszorú hátoldalára, egyszerű spárgából.
Ezzel készen is lett. Mostantól ezek a kis pingvinek őrzik a gyerekszobát :-)

Minyonok karácsonyi díszben

A műanyag kindertojásbelső formája és színe miatt mintha egyenesen arra lenne kitalálva, hogy el lehessen belőlük készíteni a kis sárga lényeket, akik fantasztikus népszerűségre tettek szert a világ ifjabb (és idősebb) népessége körében.
És mivel a karácsony már a kertek alatt jár, természetes volt, hogy a minyonok (eredetiben minionok) ezúttal karácsonyi megjelenést kapnak, hátha valaki kedvet kap ahhoz, hogy elkészítse a Christmas minions c. rajzfilmet, ami biztos előkelő helyre kerülne a tíz kedvenc karácsonyi gyerekfilmes listámon. :-)
A kindertojásbelsőből nagyon egyszerű egyébként elkészíteni a kis minyonokat - én egy kicsit bonyolítottam a dolgot az igazi farmerrel és egyebekkel, de a leírásban írok néhány ötletet arra, hogyan lehet még gyorsabban kivitelezni a kis sárga figurákat.


Először is szükség van a sárga műanyag tojáskákra:

 Maradék farmeranyagból 6,5 cm hosszú, 2 cm széles darabokat vágtam. Ezeket alaposan bekentem papírragasztó stifttel (még mindig a zöld, Auchan saját márkás a legjobb, szerintem), és a tojásokra simítottam elöl-hátul:

 A nadrág pántjához fél cm széles csíkot vágtam a farmeranyagból, olyan hosszút, hogy kényelmesen körbe lehessen tekerni vele a tojáskát. Ezt is beragasztóztam, és felrögzítettem.

  A farmeranyag persze helyettesíthető papírral is, de a textil jobban rásimítható az íves felületre, és szebben kifekszik. Helyettesíteni lehet viszont kék szigetelőszalaggal, az tökéletes megoldás, ráadásul öntapadós is.

Fekete filcanyagból vékony csíkot vágtam, beragasztóztam, és körbetekertem vele felül a tojáskát. (Ehelyett gyorsabb és egyszerűbb megoldásként fekete vastag alkoholos filctollal is meg lehet húzni a csíkot.)

 Ragasztópisztollyal rezgőszemet rögzítettem a csík közepére, és alkoholos filccel megrajzoltam a szájat.
Sárga filcanyagból karokat vágtam, és ezeket a figurák két oldalára ragasztottam - a papír itt is jó helyettesítő megoldás lehet.

 Már csak a piros ünnepi sapkákat kellett elkészíteni - erre egyszerűbb megoldás, ha piros papírt tekerünk össze, és a végét összecsavarjuk - de azért én most megvarrtam a kis fejfedőket, ez is csak pár percbe telt összesen.

A sapkákat ragasztópisztollyal rögzítettem, és ezzel készen is lettek az ünnepi minyonok - előre is Merry Banana mindenkinek :-)