A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képeslap. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képeslap. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 18., hétfő

Képeslapok fonaldekorral


Egyszer egy kézműves vásáron láttam hasonlót, azóta raktározom az agyam egyik rejtett kis zugában (kiejtve ezzel saaajnos olyan fontos dolgokat, mint a másodfokú egyenletek megoldása... :-) ), és most a tettek mezejére léptem. A képeslapok fonallal történő díszítése ugyanis éppen annyira látványos, amennyire egyszerű - ezért nem is írtam le azt a szót, hogy "varrás", mert ez túl nagyképű szóhasználat lenne arra a sitty-sutty tűbökörészésre, amit végeztem a képeslapokon.
Az egészben különben az a jó, hogy a gyerekek is könnyen megbirkóznak vele - a négy képeslapból egyet a Nagyobbik készített el, és nem hiszem, hogy látszana, melyiket, úgyhogy el sem árulom. :-)

A képeslapok díszítéséhez nem kell más, mint egy átlagos kinyitható képeslap, mintás kartonok, fonal, tű, egy lyukasztó eszköz (én kézifúrót használtam), olló, valamint egy ceruza a jelölgetéshez.

A következőképpen haladtam: a képeslapot - sablonként használva - kinyitva a mintás kartonra helyeztem, körberajzoltam, kivágtam, majd félbehajtottam. Az alappal együtt összesen négy képeslapom lett így.
Egy darabka maradék kartonból kivágtam egy szívet, majd az egyik képeslapra helyeztem:





 A szívformára némi nyomást gyakoroltam bal kézzel, hogy ne mozduljon el, és jobb kézzel körbepöttyöztem a széle mentén egy ceruzával.





Ezután kinyitottam a képeslapot, és letettem egy parafa edényalátétre - ezután pedig a kézifúróval átlyukasztottam a pöttyöket.






 Egy tűbe fonalat fűztem, az egyik szál végét elcsomóztam, és a lap túloldaláról elkezdtem ide-oda öltögetni a fonalat.









Fontos: ha azt szeretnénk, hogy a hátoldal rendezettebb legyen, egyúttal spórolni is akarunk a fonallal, azután, hogy a hátoldalon kihúzzuk a tűt, mindig csak egy lyukkal arrébb szúrjuk vissza - ez most így bonyolultan hangzik, de amint nekikezd az ember, rögtön megérti.
Mindenesetre ha így teszünk, akkor ilyen kis korrekt hátoldalt kapunk majd:





Elöl pedig eközben, a szorgos ide-oda öltögetés eredményeképpen kialakul a fonalvonalakkal nagyjából kitöltött forma.






Hát ebből készítettünk négy darabot, különféle egyszerű formákkal - virág, falevél, csillag -, és mi úgy véltük, sikerült kimondottan egyedivé varázsolnunk ezzel az egyszerű képeslapokat.





 Hozzá kell tennem, mindez kimondottan idegnyugtató hatású - stresszesebb élethelyzetekkel rendelkező kedves olvasóknak szívből ajánlom ezt a tevékenységet. A nem stresszeseknek meg csak úgy, az alkotás öröméért :-)








































2015. január 30., péntek

Születésnapi képkeret


Egy újabb variáció az egyedi születésnapi képeslapok témakörében - mert olyan jó valami mást adni egy nagyon fontos személynek, mint amit csak úgy boltban is megvehetnék... az ajándék mellé most is szerettem volna valami különlegeset adni, és ehhez egy régi képkeretet hívtam segítségül - meg tavalyi kedvenceimet, a gyógyszertári faspatulákat, némi süthető gyurmát és TERMÉSZETESEN a mintás papírokat :-)
 Mindezekre azért volt szükség, hogy a régi képkeretből egy hívogató vidéki süteményespult születhessen, tortával, édességekkel, kockás terítővel és zászlógirlanddal, tehát csupa olyasmivel, aminek a saját születésnapomon is örülnék (holnapután... :-) ).

Mindennek az alapja tehát egy nem túl nagy, régi fa képkeret volt:





A gyógyszertári faspatulákból négyet egyben hagytam, hatot pedig  felvágtam...





... azért, hogy egy kis ragasztó segítségével kerítésszerűen beboríthassam velük a képkeretet.





Egy újabb spatula két végéről levágtam egy-egy rövid csíkot - erre azért volt szükség, hogy a "pult" elkészülhessen majd.





A spatulákat kopottas kékre festettem - ezt úgy lehet elérni, ha az ecsetre csak kevés akrilfestéket teszünk, és így, szinte "szárazon" húzzuk végig a spatulákon.





A bevágott végű spatulát is lefestettem, majd száradás után ragasztópisztollyal a keret alsó részére ragasztottam. Ezután kék-fehér kockás papírból vágtam egy háromszöget, és lelógó terítőként a "pultra" ragasztottam.





Süthető gyurmából megformáztam a sütiket, a tálakat és a tortát, majd 100 fokon 30 perc alatt ki is sütöttem mindet.





Mintás kartonból vágtam egy, a keretbe illő méretű darabot, és ráírtam a köszöntést.





Ezután már csak a zászlógirlandot kellett elkészíteni - egyforma rombuszformákat vágtam mintás papírokból, majd a rombuszokat kettéhajtottam, hogy fel tudjam ragasztani majd az előkészített pékzsinegre.





Végül összeállítottam a születésnapi képkeretet: behelyeztem a keretbe a hátteret, a sütiket a pultra ragasztottam, a zászlógirlandot pedig három rajzszöggel felrögzítettem.
Úgy érzem, igazán hívogató lett - ezt abból gondolom, hogy ha ránézek, mindig éhes leszek... :-)

 




























2014. december 5., péntek

Képeslapok faspatulából


Úgy érzem, a gyógyszertári faspatula eddig új, ismeretlen oldalára sikerült bukkannom, és ezt muszáj megosztanom veletek. Rájöttem, hogy lehet belőle készíteni képet vagy képeslapot - jó, belátom, nem egyenlő a dolog a C vitamin felfedezésével, de azért egy kedvesen elismerő vállon veregetést kiutaltam magamnak, mert szerintem a végeredmény nagyon jó kis dolog lesz, amit így karácsony tájékán érdemes fejben tartani.

A gyógyszertári spatulát nálunk 3 Ft/db áron adják (vagy egy egész dobozt 300 Ft-ért), így tehát a következő ötlet alapja összesen 24 Ft-ból kihozható - azt hiszem, ezt elég kevés dologról lehet mostanában elmondani...

De nézzük akkor részletesen: kiindulás tehát a kedves, sokoldalú spatulák.





Hat spatulát egymás alá tettem, szorosan - két spatulát pedig levágtam kb. akkorára, amekkora a hat spatula összes szélessége.






A két levágott darabot bekentem ragasztópisztollyal, és a hat spatulára helyeztem.





A ragasztó gyorsan megszáradt - ezután lefestettem a spatulaképeslapokat. Amikor ez is megszáradt, kidekoráltam mindet - az elsőt nyomdázással és mintás papírnégyzetre kötött masnival, és persze rá is írtam a lényeget:






A másodikat kontúrmatricával díszítettem:





 A harmadik pedig a kedvencem - ehhez már többet kellett festeni, egészen pontosan egy hóemberfejet, végül pedig a sötétkék alapra fehér lakkfilccel hópelyheket is rajzoltam.





 A határ szerintem a csillagos (hópelyhes) ég - gyerekek és felnőttek számára is :-)

Ha pedig esetleg megkérdeznétek (persze tudom, hogy nem), hogy a levágott spatuladarabkákat mire használom fel - erről legközelebb fogok írni :-)




2014. szeptember 22., hétfő

Szülinapi "képeslap" 3D-ben


Nemrég egy születésnap kapcsán gondolkodtam el azon, milyen jó lenne "térbeli" képeslapokat adni, ami nemcsak egy félbehajtott kartonpapír, hanem egy egész kis szülinapi jelenet, ami még beszédesebben mutatja meg az ünnep jelentőségét - és arra jutottam, ez tulajdonképpen aránylag egyszerűen meg is oldható. Persze tudom, hogy az "egyszerűen" szóval elég felelőtlenül szoktam bánni :-), de egy befőttes üveg teteje, egy faág, egy kevés só-liszt gyurma és pár apróság - és máris háromdimenziós üdvözlettel örvendeztethetjük meg az ünnepeltet.

Az én térbeli képeslapom így készült, ahogy lentebb láthatjátok - elsőként tehát kikészítettem egy befőttes üveg fémtetejét. Volt a hűtőben egy kevés maradék só-liszt gyurma, ezt rátapasztottam úgy, hogy egy kis domb keletkezzen - és ebbe szúrtam bele egy Y formájú faágat.





 A gyurma tetejére ragasztót csurgattam, és rányomogattam egy kis zöld száraz növényt (azt hiszem, izlandi zuzmónak hívják):





Egy darab fonalra öt kicsi zászlót ragasztottam mintás papírból (a zászlókhoz apró, rombusz formájú papírt kell vágni, kettéhajtani, belehelyezni a fonalat, és a zászlók alját összeragasztani):





A kis zászlófüzért a faág két ágára kötöttem, a felesleges fonalat pedig levágtam.





 Egy téglalap alakú kis kartonlapra felírtam a jókívánságot, majd ezt is az ágakra ragasztottam:





 Egy félbevágott gyufásdobozt mintás papírba csomagoltam, zsinórral átkötöttem, és a "fűre" ragasztottam. A fémtető körben csipkeszalagot ragasztottam.





 A fű másik oldalára egy pici gombát ragasztottam. Fehér papírból kis négyzetet vágtam, piros filctollal bekockáztam, és gombostűvel a gyurmaalapba tűztem.





Mivel korábban (a babacukrászdához) sok-sok apró finomságot és tárgyat készítettem süthető gyurmából, ezekből most elvettem egy tányérkát, amire egy kiflit és egy fánkot ragasztottam - ezt az egészet pedig a kockás "terítőre".






 Legutolsó simításként egy pici madárkát ragasztottam az egyik faág tetejére, és ezzel készen is lett a térbeli születésnapi üdvözlet. Remélem, tetszeni fog majd az ünnepeltnek :-)






















2013. szeptember 18., szerda

Képeslap gyerekkézzel


A következő ötlet egyáltalán nem az én érdemem, az egyik ismerősünknél láttam meg, de mindenképpen szeretném megmutatni nektek, szerintem nagyon jó kis ajándékötlet az apáknak, nagymamáknak-nagypapáknak, de még óvó vagy tanító néniknek is. :-)
Nagyon egyszerű, nagyon gyors, és tovább is gondolható - de így magában is nagyon kedves dolog.

Semmi másra nincs szükség hozzá, csak egy szép, jó tartású papírra, valamint egy gyerekkézre :-)

 




Ezt félbehajtjuk, majd megkérjük az apróságot, tegye a kezét a papírra úgy, hogy hogy a hüvelykujja és a mutatóujja a hajtáshoz érjen:





Körberajzoljuk, majd kivágjuk - csak arra kell figyelni, hogy a hüvelykujj- és mutatóujjrészt ne vágjuk át, a hajtás ott megmaradjon egy kicsit:





A varázsat pedig akkor látszik, ha kinyitjuk.... :-)





Használhatjuk például képeslapként, egészen biztosan nagy örömet szerzünk a megajándékozottnak... még egy tipp: az a verzió, amit én láttam, nem ilyen mintás papírra készült, hanem a papírt is már a gyerkőc festette ki, amiből a kéz-képeslap készült. (És ezúton is köszönöm az ötletet... :-) )