Tojásdíszítés organzavirágokkal

Az organzából készült kitűzővirágok leírásai tavaly elárasztották a kreatív oldalak nagy részét: Biztosan nektek is ismerős, hiszen tényleg mindenhol erről lehetett olvasni - tudjátok, amikor a virágok szirmai úgy nyerik el gyönyörűen pödrött kinézetüket, hogy egy pillanatra láng fölé tartjuk. A végeredmény nagyon látványos és szépséges, és biztosan már régen ki is próbáltam volna ezt a technikát, de én rendszerint úgy működöm, hogy ha azt látom, mindenki ugyanazt csinálja, én csakazértsem, nem és nem. Persze eleinte nagyon érdekelt a dolog, de amikor tényleg mindenhol az égetett organzavirág leírásával találtam szemben magam, teljesen elment tőle a kedvem. Annak idején éppen így jártam a Harry Potter-könyvekkel is: mivel mindenki azt olvasta, nagyképűen úgy gondoltam, ez jó nem lehet és én akkor sem - aztán amikor belekezdtem, csak azt sajnáltam, miért nem korábban... :-)
Szerencsére mostanra nagyjából lecsengett az organzavirágos mánia mindenfelé, így újra előkerült a gondolataim között a dolog, főleg mert egy leárazáson egészen potom áron kaptam három tekercs organzát - de azért most sem kitűző formájában, sokkal inkább dekorációs elemként gondoltam felhasználni. És ha már közelít a húsvét, akkor húsvéti vonatkozásban, egészen pontosan tojásdekorként - azaz miért ne kaphatna egy tojás is egy ilyen csinos virágot :-)
Szóval, beadtam a derekamat az organzavirágnak. A készítésről nem szeretnék részletesen írni, ezt annyian megtették már előttem - csak vázlatosan, hogy ha valaki mégsem keresne utána máshol, annak is szerethető legyen a dolog. Mert igaz, ami igaz, nagyon szerethető :-)

Majdhogynem semmi másra nem is volt szükségem a virágokhoz, mint az organzára:

Az anyagból különféle méretű, nagyjából kör alakú darabokat vágtam (nem nagyokat, mert kis méretű virágokat szerettem volna készíteni), majd egy fogóval megfogtam az organzadarabokat, és egy gyertya lángja fölé tartottam egy-egy pillanatra a széleit.

Az organza azonnal bepödörödik, úgyhogy valóban csak pillanatokról van szó - így aztán villámgyorsan el lehet készíteni az összes darabot. 

Annyi darabot helyezünk egymásra, amennyit csak szeretnénk - a nagyobbakkal kell kezdeni, és fokozatosan haladni a picik felé. Én is így raktam össze a kis virágomat, majd a közepét néhány pici öltéssel rögzítettem - végül három apró fehér gyöngyöt is öltöttem rá.

Akkora selyemszalag-darabokat vágtam, amelyekkel körbe tudtam tekerni egy tojás derekát - a végeket összevarrtam úgy, hogy szorosan feszüljön a tojáson -, majd a szalagra rögzítettem néhány öltéssel a virágot.

Mivel a tojásról így könnyen le lehet húzni a szalagra varrt virágot, akár szalvétagyűrűként is megállja a helyét. Ha pedig csak a kis virágokat készítjük el, számtalan módon felhasználhatjuk: ragasztópöttyel kislányhajcsatra, gyűrűként, csomagdíszként - de az is biztos, hogy egy ilyen virág elkészítése olyan jó érzés, ami évekkel hosszabbítja meg az életünket. Legalábbis a brit tudósok szerint.... ;-)

Dekoráció vágódeszkából

Volt egy régi, nagyon ütött-kopott vágódeszkám. Karácsonyi dekoráció lett belőle. :-)
Akrilfesték, csiszolópapír, papírragasztó, konyhai spárga, gyöngyök, egy lakkfilc és egy kevés ajándékkötöző zsinór kellett hozzá - csak becsszóra tudom mondani, hogy a valóságban sokkal szebb... de a téli szürkeségben nehéz rendes fotókat készíteni.
Most nem eresztem bő lére, mert kora reggel megint orvosnál kezdek - szurkoljatok nekem, hogy most már többször ne kelljen mennem....
Mindenkinek nagyon szép pénteket kívánok - a szombaton is dolgozóknak még egy kis hősies kitartást, a többieknek pedig már csak pár óra, és itt a hétvége :-)

Gyöngyfa

Ismét túl egy hétvégén, egy nagyon fontos hétvégén - szombaton volt a mi Nagyobbikunk óvodai ballagása. Sok-sok torokszorító pillanatban volt részünk ezen a délelőttön - a három legemlékezetesebb az volt, amikor a mi kislányunk verset mondott, aztán amikor a búcsúzó nagycsoportosokat szeptembertől váltó középsősök felvonultak, és a Kisebbik átadta a nővérének a ballagók tarisznyáját - végül pedig amikor a ballagók búcsúfilmjében egymás mellett láttuk a Nagyobbik négy évvel ezelőtti képét, amikor kezdte az óvodát, és egy mostani fotóját, amikor befejezi.
De éppen ennyire megható volt látni a síró óvó néniket, nézni, ahogy a ballagók elengedik a az óvoda kertjében a lufijaikat - és az is, amikor az óvoda igazgatónője külön kiemelte a beszédében, hogy ilyen összetartó szülői csapatot, mint amilyen ez volt, még sosem látott.

Szóval, gyönyörű délelőtt volt, még annak ellenére is, hogy elég komolyan megfáztam péntek este, az óvó nénik tiszteletére rendezett bulin, de megérte. Azzal leptük meg a három óvó nénit és a két kedves dadus nénit, hogy részt vehettek egy repülésen. :-) Gödöllőről indultak, és mire az óvoda kertje fölé értek, a gyerekek szív alakot formáztak magukból, a szülők integettek - az óvó nénik pedig saját bevallásuk szerint zokogtak odafent a gépben... mikor pedig visszaértek az oviba, egy kerti mulatsággal vártuk őket együtt, szülők-gyerekek. Késő estig kitartott a sok nevetés és emlékfelidézés, az óvó nénik mindenkivel pertut ittak, és az egész valami hihetetlenül vidámra és kedvesre sikerült, minden különösebb fakszni nélkül, de annál nagyobb szeretetben... úgyhogy bőven megérte még azt is, hogy vasárnap alig bírtam létezni is, és telefújtam egy százas zsepicsomagot.

De azért ma sem maradunk némi kreatívkodás nélkül :-) Múltkor készítettem egy gyöngyfát - ismeritek ezeket, sok helyen lehet őket kapni, de otthon megvalósítva kijön a bolti ár töredékéből is. Nem szoktam forintosítani a dolgokat, de most nagy volt a kísértés: az egész kijött 300 Ft-ból úgy, ahogy volt, és ha még egyszerűbb típusú gyöngyöket használtam volna, akkor ennek az összegnek a fele is elég lett volna, úgyhogy még kreatív foglalkozásokon is nagyon jól hasznosítható ötlet lehet ez.


Először is gyűjtöttem a kertből egy laposabb követ, megtisztítottam, és kikészítettem a gyöngyöket és a drótot is. Mindenképpen érdemes a gyöngyöket rápróbálni a drótra - akkor igazán jó, ha éppen rá tudjuk húzni a gyöngyöket a drótvégekre, és nem csúsznak le - mert így még ragasztani sem kell feltétlenül.

Vágtam egy darab drótot, és áthurkoltam a kövön, majd párszor megtekertem.

Vágtam még jó pár darab drótot, és elkezdtem egyenként a "törzs" köré tekerni őket, felül pedig széthajtani az ágakat.

Amikor az összes ág elkészült, levágtam a végükről a túlságosan túlnyúló részeket, és ráhúztam mindegyik ág végére a piros gyöngyöket. A maradék néhány gyöngyöt nem akartam már eltenni, úgyhogy pillanatragasztóval itt-ott az ágak közepére ragasztottam.

És ezzel készen is lett a kis fa - ha akarjuk, még az alján is rögzíthetjük a drótot pillanatragasztóval, hogy biztosan ne mozduljon el a kövön.

És még egy tipp: például egy ballagásra nagyon jó kis ajándékot lehet készíteni ugyanígy, csak éppen a gyöngyök helyére a gyerekek képét lehet ragasztani, és persze annyi ágnak kell lennie, ahány gyerkőc van az osztályban - szerintem ez is emlékezetes ajándék lehet, bár a repülés tényleg mindent vitt :-)