Tökfaragás

Idén ilyen lett. :-)

Rémes figurák papírgurigából

A papírguriga, mint tudjuk, egyszerűen mindenre alkalmas, lehet belőle lakóházat építeni vagy autót összerakni - na jó, talán mégsem... de hogy ezeken kívül viszont szinte bármit lehet belőlük készíteni, az biztos. Most például rémséges figurákra keletkezett igény, és természetes volt, hogy mint annyiszor, ezúttal is a guriga lesz a megfelelő alapanyag... így hamarosan gazdagabbak lettünk egy boszorkánnyal, múmiával, szellemmel, denevérrel, zöld rémlénnyel, csontvázzal, tökfigurával, fekete macskával - illetve ez utóbbival már eddig is rendelkeztünk, csak nem gurigából. :-)


A gurigákat persze most sem kell bemutatni, de rend a lelke mindennek, úgyhogy egy kiindulási kép:

Ezeket festettem le különféle alapszínekre, a tervezett figuráknak megfelelően:

A feketékből lett a macsek, a csontváz és a denevér:

A két fehérből a múmia és a szellem, egy kis géz felhasználásával:

A lilából lett a boszorkány:

A zöldből a rémlény:

És végül a kihagyhatatlan tökfigura:

Ezeket egyébként cukorkatartóként is lehet használni, ha kis méretű papírzacskót ragasztunk a belsejükbe, de akár rémbowlingot is lehet velük játszani. Azért a macsekfigurán még van mit javítani, mert közelébe sem ér az igazinak - nézzétek csak meg :-)

:-)

Nagymosás a boszorkánynál

A Nagyobbik mostanában különösen megkedvelte a boszorkányos dolgokat, és nemrég azzal állt elő, hogy szeretne valami hasonló témájú dekorációt a szobájába. Mivel azonban rendkívül kreatív, állandóan alkotó-rajzoló-író kislányról van szó, a szobája falát rendszerint több rétegben borítják be az éppen aktuális művek, amelyek közül természetesen nincs szívünk eltávolítani egyet sem - így viszont a kért boszorkányos dekornak nagyjából semmi hely sem maradt. Töprengtünk egy sort a dolgon, de arra jutottunk, hogy ha csak nem a padlóra tesszük, akkor máshová nem nagyon lehet... és ekkor jutott eszembe egy régi ötlet, ami a blogon szerepelt anno, egészen pontosan egy sk készített egérlyuk a fal mentén. Rögtön felvetettem a dolgot a Nagyobbiknak, hogy mit szólna, ha ezt a régi dekorációt gondolnánk újra, ezúttal boszorkányos stílusban - neki pedig annyira megtetszett az ötlet, hogy azonnal neki is kellett kezdenünk a padló és a fal találkozásánál elképzelt jelenetnek, azaz hogy hogyan is festene, ha egy boszorka éppen nagymosást tartana :-)

Először is kikészítettem néhány filcanyagdarabot, olyan színekben, ahogy az egy átlagos boszorkányhoz illik:

 Majd kivágtam a ruhatár darabjait, ahogy elképzeltük, mit is hord egy boszorka a köpenye felett és alatt :-)

 Persze, kicsit ki is díszítettem a darabokat, mert hát miért is ne lehetne csinos egy ilyen varázslatos hölgy? :-) Ezért szemrevaló fagombokkal láttam el a felsőrészt, kis virággal és szalaggal a sipkát, rátétekkel a trikót, csíkokkal a harisnyát, és a feketenemű is kapott egy kis szükséges pluszt :-)

 Következhetett az ajtó: ezt famintás papírból vágtam ki, amire tettem zsanérokat, kilincset, számozást (naná, hogy 13-ast), és rögtönöztem rá a maradék fekete filcanyagból egy kellően rémes ajtókoszorút.

 Ezután már csak össze kellett állítani a jelenetet: két hurkapálcára két zsinórszálat kötöttem, a pálcát végét vékonyra vágtam, hogy bele lehessen szúrni a szegélylécbe. A hurkapálcák felső részét kis gyurmaragasztó-darabokkal rögzítettem a falhoz, akárcsak az ajtót és a csengőt is.
Egy kis cserépedénykébe faágakból kötött seprűt tettem, végül pedig mini facsipeszekkel felakasztottam a szárítókötélre a ruhadarabokat - ezzel el is készült a nagymosás-jelenet. 

A boszorkány persze nem szerepel benne, őt kénytelen vagyok mindenkinek a fantáziájára bízni, mert hát nem sok ruhája maradt szárazon, amiben a nagyközönség elé léphetne... :-) de ha engem kérdeztek, én olyan Minerva McGalagony-félének képzelem el - biztos vagyok abban, hogy ő is vevő a csinos boszorkánydivatra :-)

Tökcsalád

A szüleim kertjében idén sok-sok gyönyörűséges kisebb-nagyobb dísztök termett, így végre lehetőségem nyílt egy régi terv megvalósítására, azaz egy négytagú tökcsalád létrehozására. Úgy éreztem, mégiscsak személyesebb így a tökdekor, mint csak úgy letenni őket egymás mellé az ajtó elé.... persze, ez nem egy bonyolult kreatív ötlet, ezért nem is írom meg lépésről lépésre a folyamatot, mert nincs is rajta mit részletezni, könnyen és gyorsan elkészíthető, és természetesen teljesen személyre/családra szabható. :-)

Egy technikai apróság van csak, a testként és fejként szolgáló két tököt három fogpiszkálóval rögzítettem egymáshoz - de a többi tényleg semmiség. 

Halloween-figurák használt kávékapszulából

A használt kávékapszuláról mint alapanyagról már többször írtam nagy-nagy lelkesedéssel, és ez a lelkesedés továbbra sem múlik. Mostanra saját magunk, valamint barátok-ismerősök támogatásával számtalan színes kapszulára tettem szert (ugye, látjátok magatok előtt a jelenetet, amikor barátoknál történt kávézás után becsúszó szereléssel mentem meg a kihajítástól a még ki sem hűlt kapszulákat), és ezeket nem is árt gyűjteni, hiszen fantasztikus alapanyagot szolgáltatnak ilyen-olyan alkotásokhoz.
Halloween-ügyben persze mindig megoszlanak a nézetek, de én úgy vagyok vele, hogy minden, ami kedvet ad a gyerekeknek egy kis barkácsoláshoz-együttléthez-játékhoz, az mindig jó - ezért amikor szóba került, hogy készítsünk rémséges Halloween-figurákat, természetesen rögtön beleegyeztem. 

Először is ötleteltünk egy sort, hogy pontosan kiket/miket gyártsunk le - aztán kiválogattunk jó néhányat a kiürített és tisztára törölt kávékapszulákból. A fotó idején még csak öt szereplőben állapodtunk meg, de ez a szám idővel majdnem a duplájára nőtt :-)

A kapszulák tetejét benyomtuk, hogy teljesen homorú legyen - majd ragasztópisztollyal préselt papírgolyókat rögzítettünk bele (3 cm átmérőjű golyó az ideális).

 


 A golyókat ezután befestettük akrilfestékkel, attól függően, hogy éppen milyen figurát terveztünk készíteni belőlük (itt már hatan vannak a kis hamisok):

Száradás után pedig egyesével kidolgoztuk a figurákat (kilencet) - közben rendkívül jól szórakoztunk, ez mondanom sem kell. :-)


Lett egy kötelező csontváz - itt a fekete kávékapszula testre fehér akrillal festettünk csontokat, a papírgolyót pedig fehéren hagytuk, csak fekete alkoholos filccel dekoráltuk. A karok fültisztító pálcikából készültek, és a kapszulába fúrt lyukakba ragasztottuk mindkettőt (a vékony fémet könnyen és egy pillanat alatt át tudjuk lyukasztani bármilyen hegyes eszközzel):

 A klasszikus zöld szörnyecske az egyik kedvencünk lett: fekete vékony és vastag alkoholos filccel dekoráltuk ki, a karok zöld zseníliadrótból készültek. A szemhez fehér papírból ragasztottunk alapot, a fogakat pedig fehér akrillal maszatoltuk meg:

A denevér sem maradhat el egy ilyen rémes társaságból: a szárnya fekete filcanyagból készült, a feketére festett papírgolyó fejet pedig fehér akrilfestékkel dekoráltam:

A múmia két perc alatt elkészült: a papírgolyóra csak a szemeket kellett megrajzolni, ezután pedig egy régi textilpelenkából vágott csíkkal tekertük be - a karokat is két ilyen foszlott csíkból ragasztottuk:

A fekete macsek elmaradhatatlan törzstagja a Halloween-brigádnak: esetünkben a feketére festett papírgolyó fej fehér papírral és akrifestékkel dekorálódott macskásra. Természetesen ragasztottunk neki farkat is fekete zseníliadrótból, és csinos masnit is kapott pékzsinegből:

A tökfigura talán a legalapvetőbb szereplő. Az alapból is narancssárga kapszulára került papírgolyót akrilfestékkel kentük le, és fekete alkoholos filccel dekoráltuk. A szár és a karok vékony gallyacskákból készültek, a levelek zöld filcanyagból - a fejre pedig utolsó simításként grafitceruzával húztunk csíkokat.

A boszorkány a szívem csücske volt, ezért neki külön varrtam egy sipkát fekete filcanyagból. A fejét zöldre festettük, és zseníliadrót karjaiba spéci seprűt is kapott, amit egy darabka hurkapálcából és natúr zsinórszálakból készítettem. Az orrát zöld filcanyagból ragasztottam, és sálat is kapott a hiteles megjelenéshez, fekete filcből.

Nyilvánvalóan egy szellemnek is helyet kellett kapnia a borzasztó csapatban: a miénk ruciját egyszerű kötszergézből vágtuk és ragasztottuk, amire kívülről applikáltunk papírszemet és pöttyöztünk szájat.

És utoljára hagytam mindannyiunk abszolút kedvencét, Drakulát: az ő fejét rögtön kétféle színűre festettük, halványlilára az arcot, feketére a hajrészt. Rendkívül csinos vámpíros köpenyt vágtam neki fekete filcből, amit a nyaknál rögzítettem - és persze a karjai is feketék lettek, zseníliadrótból.

Vele együtt lett teljes a rémcsapat - bár hozzá kell tennem, nyilván senki sem kapott frászt egyiktől sem (de hát nem is ez volt a cél). Drakula gróf például valószínűleg felháborodottan forogna a sírjában, ha tudná, hány jajdecukiiiiii felkiáltást kapott.... :-)