A karácsony előfutárai

Bár nagyon szeretem a munkámat - elképesztően hatalmas tanulási folyamat, emlékezetesen szép pillanatok tömegével -, az őszi szünet megérkezésének szívből tudtam örülni, még akkor is, ha a napok telis-tele vannak most is tennivalókkal. Gondoltam is, hogy végre tudok egy kicsit foglalkozni a bloggal, annál is inkább, mert nemrég találtam egy édes barkácsötletet, amit mindenképpen szerettem volna elkészíteni. Az ötlet Pia Pedevilla Vidám-színes farönkfigurák c. könyvéből származik, és ezúton is köszönet az inspirációért - az utóbbi időben ez volt a kedvencem, és alig vártam,hogy végre legyen egy kis időm elkészíteni.

Ez az ötlet már tagadhatatlanul a karácsony hangulatát hozza, de november elején mi másra is tudnánk gondolni, amikor már csak 50 napunk van az ünnepig? :-) Nálunk az iskolában persze még csak a Márton-nap a következő nagy ünnepi fordulópont, de azért az én szívemben már ott motoz a karácsony, és ott van a kandallóban meggyújtott gyertyákban, a sült gesztenyében, a reggeli csípős hidegben, a befűtött ház melegségében.

Ezért aztán ezek a szarvaskák már csak a sokadik jelei annak, hogy közeledik az év nagy-nagy csodája, de azért hivatalosan mégiscsak ők az első ünnepi hírnökök, és én úgy láttam, komolyan veszik ezt a megbízást. :-)

Nem kell hozzájuk sok alapanyag, a legfontosabb, hogy legyen két kis farönkünk és két, méretben hozzájuk illő hungarocellgolyó. A farönk, tudom, nem egy úton-útfélén hozzáférhető alapanyag, de helyettesíthető két vastag ágdarabbal, mint ahogy én is tettem.

A hungarocellgolyókat hurkapálcára szúrtam, és halványbarnára festettem.

A kis rönkök tetejébe kézifúróval lyukat fúrtam, a hurkapálcákról pedig levágtam a felesleges részt.

A hurkapálcákat kihúztam a golyókból, mindkét végüket beragasztóztam, visszatettem, majd a rönkökbe is beleállítottam. 

Amikor a ragasztó megszáradt, következhetett a szarvaskák fejének kialakítása: az orrok helyére pici piros zseníliapompont ragasztottam, a szájakat-szemeket alkoholos filccel rajzoltam meg, a szarvak helyére pedig két-két elágazó gallyacskát szúrtam.

Végül már csak a sál hiányzott a szarvaskákról, de nem sokáig. Gyanítom, hogy az iskolai adventi vásárra készül majd belőlük még néhány... :-)