Amikor a Kiskegyed Otthona+ tavaszi különszámába készítettem anyagot, valahogy egyértelmű volt, hogy legkedvencebb alapanyagomat, a papírgurigát fogom felhasználni. Korábbi tapasztalatokból már tudtam, ebből látványos eredményt lehet kihozni, annak ellenére, hogy ennél filléresebb barkácsanyag nem sok van.
Szóval, akkor úgy gondoltam, egy ajtókoszorút készítek a gurigákból, ami egy kis, nem túl hangsúlyos tavaszi jelleget is hordoz - éppen csak annyit, hogy ha nyárra is fent marad, senki ne ütközzön meg rajta. :-) Nos, nálunk fent maradt - és tényleg senki sem ütközött meg rajta, úgyhogy a tavasz elmúltával is ki merem tenni a blogra... persze, néhány búzakalásszal és más színválasztással még nyáriasabbá lehetne tenni.
Az alapanyag tehát a legegyszerűbb papírgurigákból állt:
Kicsit ellapítottam őket, és mindegyiket négy szeletre vágtam:
Egy részüket bevágtam, és mindenféle kunkori formára hajlítgattam őket egy filctollra rátekerve - másik részüket meghagytam kereknek, csak a belsejükben lehúztam kissé egy-egy papírvéget (ezek sokszor már maguktól is elválnak egy kicsit), és ezeket is begöndörítettem:
Készítettem egy kört, tűzőgéppel egymáshoz rögzítve a papírköröket:
Aztán pedig ezekhez még hozzátűzögettem a maradék köröket és kunkorokat - a rögzítést megerősítettem még a lehető legtöbb helyen a tűzőgéppel.
Ezután már csak le kellett festeni az egészet - ez persze nem is olyan "csak", mert egy kis időbe beletelik, de néha, egy nehezebb munkanap után rendkívül idegnyugtató tud ez lenni. :-)
Dekorálni tetszés szerint lehet. Én most pomponokat és némi zöld (szépen száradó) növényt tettem rá - ezeket ragasztani sem kellett, stabilan berögzültek a kunkorokba.
Egy ilyen koszorú kimondottan tartós - a tűzések stabilan tartják, és az akrilfesték is ad neki egyfajta merevséget -, úgyhogy a legcélszerűbb négyévszakos designban elkészíteni... :-)
(Megjelent a Kiskegyed Otthona+ tavaszi különszámában.)
Vannak rendkívüli pillanatok, amelyekről az ember azonnal tudja, hogy hatással lesz további életére. Amikor az "Ami a konyhámból kikerül" blogon rábukkantam a házi sajt receptjére, rögtön éreztem, hogy igazi mérföldkőhöz éreztem, és valóban. Azóta például nem vettem bolti trappistát, mert ennél igazibb trappista sajt nincs, és kész. Ráadásul döbbenetesen gyorsan el is készül, és semmi extra dolog nem kell hozzá - házi sajtkészítéses eddigi tapasztalataim idő- és eszközigényesek voltak, és a sajt állaga sem bizonyult eléggé szilárdnak. De ez a recept tényleg nagyszerű végeredményt ad, ami ráadásul még akársimán reszelhető is - plusz nincs benne tartósítószer, mesterséges ízfokozó, viszont van benne sok jó alapanyag. Összköltség tekintetében az egyszerűbb bolti trappisták környékén van, hozzáadott érték tekintetében viszont messze felülmúlja... lényeg a lényeg, szívből ajánlom :-)
Az eredeti recepten csak nagyon keveset változtattam, úgyhogy természetesen ezt is követhetitek - én egy kicsit még rövidítettem az elkészítési időn, és így is tökéletes lett. A tojást elhagytam, mert nem éreztem szükségesnek, az alapmennyiséget viszont dupláztam, szerintem ennél kevesebbet nem érdemes készíteni, így is pillanatok alatt elfogy :-)
Házi trappista sajt
Hozzávalók (ebből a mennyiségből kb. 1 kg sajtunk lesz):
2 liter házi tej (IGAZI tej!)
1 kg túró (ebből jó a bolti is, nem kell feltétlenül extra minőségű)
12 dkg vaj
2,5 kávéskanál só (púpozva)
2 kávéskanál szódabikarbóna
Elkészítés:
A tejet fazékba öntjük, belemorzsoljuk a túrót, és meg-megkevergetve forrásig melegítjük. Ekkor egy szita vagy egy pici lyukú tésztaszűrő segítségével leszűrjük a felpuhult túrót, és átesszük egy másik lábosba. Beletesszük a sót, a szódabikarbónát és a vajat, és állandóan keverve pontosan 5 percig főzzük.
És ennyi. Egy öblös, nem túl nagy tálba tesszük a masszát, alaposan lepaskoljuk-nyomogatjuk a tetejét, és félretesszük pihenni. Két óra múlva már ki is fordíthatjuk a sajtot a tálból - még hagyjuk pihenni egy-két napig. Akár persze azonnal is fogyasztható, de én azt tapasztaltam, gazdagabb íze lesz, ha állni hagyjuk egy kicsit.
Hűtőben sokáig eláll, de nem lesz ám erre ideje :-)
Elsőre ezt a natúr verziót készítettem, ez is nagyon-nagyon finom volt, de másodszorra még ezt a duplázott mennyiséget is dupláztam, és így négyféle ízű sajtot készítettem: diós-bazsalikomosat, tört borsosat, fokhagymás-kakukkfüveset és mandulás-olajbogyósat. Mindegyik csodás lett :-)
Ha van sajtszerető ismerősötök, ez ajándéknak is tökéletes lehet, szépen becsomagolva. De nem könnyű csak úgy lemondani erről a sajtról... :-)
Hálás köszönet a recept kitalálójának!
