Kavicsnyuszik

A legjobb érzés mindig olyasmiből alkotni, amihez nem kell beszerezni semmi különöset - például elég csak néhány kavicsot gyűjteni útközben. A kavicsokkal amúgy is jó viszonyt ápolok, szívből kedvelem az egyediségüket: nincs köztük két egyforma, mindegyik egy kicsit szabálytalan, és éppen ezért nagyon szerethetők. 
Ha belegondolok, mindez a gyerekekre még sokkal igazabb :-)
Igazából bármi készülhet a kavicsokból, ezért is nagyon jó alapanyagok: ahogy kézbe veszünk egyet, elkezdenek a gondolatok formálódni, és hamarosan meglátunk benne valamit, amit aztán megpróbálhatunk valósággá változtatni. Igaz, én mostanában valahogy mindenben nyuszikat látok: amikor legutóbb a kezembe kerültek a múltkor gyűjtött kavicsok, az egyikben kis megszeppent nyulat láttam, a másikban egy eléggé bamba, nagy fülest - így aztán a kavicsokból végül egész nyúltömeg lett, mert nem erőltettem a gondolatok más irányba történő terelését. :-)

A nyuszik alapanyagául szolgáló kavicsok teljesen átlagos, útközben itt-ott gyűjtögetett, különféle alakú, színű és méretű darabok voltak - persze lemostam és egy szivaccsal alaposan átdörgöltem őket:

Akrilfestékkel és fekete alkoholos filccel szemet-pofit-bajuszszálakat festettem a kavicsokra.

Előkotortam néhány raklapdeszkavéget:

Ragasztópisztollyal a kavicsokat két deszkavégre ragasztottam:

Már csak két dolog volt hátra: filcanyagból kivágtam a füleket, és pillanatragasztó géllel a kavicsokra ragasztottam. Végül zöld száraznövényt ragasztottam az alapra, és ezzel készen is lettek a húsvét előtti idei utolsó nyuszis dekorációk, útszéli kavicsokból. :-)