2017. január 19., csütörtök

Zokninyúl


Zokniállatokat többnyire elárvult fél darabokból szokás készíteni, de amikor nemrég megláttam 100, azaz száz forintért egy pár csinos csíkos zoknit, muszáj volt megvennem, mert rögtön megláttam benne az első idei húsvéti nyulakat. 
Igaz, zokninyúl már volt egyszer a blogon, de azóta továbbfejlesztettem a készítési folyamatot, és szerény véleményem szerint így már vállalható külsejű, mégis viszonylag egyszerűen elkészíthető nyuszik lesznek, ezért mindenképpen írnom kell róluk... és hogy miért máris húsvét, amikor addig még egy örökkévalóság van hátra? Hát mert már az is melegít, hogy a tavaszra gondolok... és ez jól jön a mostani hóban-fagyban. Igaz, a hétvégi szánkózás a hófehérben tündöklő Kékestetőnél nagyon jó volt, de azért az még jobb lesz, amikor előbújnak a tavaszi virágok, és az ébredő föld illata beborít mindent.
Ahogy anyukám mondaná, január, február, itt a nyár... és igaza van :-)

A zoknyuszokhoz visszatérve, ezekhez olyan pár alapanyag szükséges, ami viszonylag hosszú szárral rendelkezik:





Igaz, hogy mennyire meggyőzőek a csíkok? Szerintem teljesen érthető, hogy ezt meg kellett venni :-)
Az első lépés kellemesen egyszerű: ki kell fordítani a zoknit. A sarokrész lesz a nyuszi pofija, ezért úgy igazítsuk el a zoknit, hogy ez kerüljön középre.





Filctollal rajzoljuk meg a fülek vonalát:





Majd ezt a vonalat varrjuk le, a lehető legegyszerűbb öltésekkel - én egyfélét tudok, de ehhez az is épp elég. :-)





A varrás mellett vágjuk le a felesleges anyagot - nem kell nagyon pontosan, mert úgyis visszafordítjuk a zoknit, nem fog látszani a vágott rész.





Merthogy visszafordítjuk, éppen most - és kitömjük a füleket, a fejet és a testet tömőanyaggal. (Vagy vattával, mint én, akinek egy picurka tömőanyaga sincs... a tömőanyag - vlies, gyapjú vagy hasonló - persze sokkal jobb, mint a vatta, mert akkor mosható is lenne a figura, de mivel nálam csak dekorációs szerepet töltenek majd be a nyuszik, jó volt így is.) 
A tömőanyagból annyit tegyünk a figurába, amennyivel a formája éppen megfelelő lesz.





Ezután vágjuk le a zokniszárat - erre még szükségünk lesz:





A nyuszi alját öltögessük körbe, és húzzuk meg a cérnát - így szépen bezárjuk a levágott részt.





Ezután a levágott részt húzzuk vissza a nyuszira, pulóverként - az alját, ahol a vágás van, tekerjük kicsit vissza (ezt néhány öltéssel is lehet rögzíteni, de nem muszáj). Ennek a műveletnek az a nagy előnye is meglesz, hogy a nyuszi tökéletesen stabilan megáll majd.





A nyuszi pofijának elkészítésénél már szárnyalhat a fantázia: én szemnek két nagyobb fekete gyöngyöt varrtam fel, orrként egy pici fekete zseníliagombócot, és még mindig ugyanazzal a fekete cérnával beöltögettem a bajuszszálakat is.





Ezzel szinte el is készült a zokninyúl. Azért varrtam még rá gombokat is, de így is sokkal gyorsabban elkészült, mint előtte gondoltam - a társa pedig a kitaposott úton hamarosan megérkezett. 

A zoknifigurákról egyébként mindig egy kedvenc gyerekkori könyvem, a "Zoknidakszli és sokan mások" jut eszembe - ez volt a legelső kreatív könyv, ami a kezembe került. Persze akkor ezt még nem így hívták, és én sem voltam ötévesnél több, de már akkor tudtam, hogy én EZT szeretném csinálni :-) Teljesen elvarázsolt, hogy hétköznapi alapanyagokból ilyen csodás dolgokat lehet készíteni, és soha nem tudtam megunni ennek a vékony könyvnek a lapozgatását. Kíváncsi vagyok, Ti találkoztatok-e ezzel, vagy csak nekem volt ekkora szerelem :-)





És majdnem el is felejtettem végül megmutatni a zokninyulakat :-) 





























20 megjegyzés:

  1. Imádtam azt a könyvet!!! Hárman vagyunk tesók, anyu sokszor barkácsolt velünk. Ez a könyv alap volt. Meg is fogom most keresni.
    A nyuszóid pedig igen elegáns jelenségek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De irigyellek, hogy a tiétek még megvan! Az én imádott példányom az évek során teljesen szétesett... de antikváriumból muszáj lesz megvennem, az a könyv nekem a nagybetűs gyerekkor :-)
      Köszönöm a nyuszik nevében! :-)

      Törlés
  2. Állati édesek...! ;-)
    Bizony, van úgy, hogy az ember nem tudja kivárni egy jó kis zokni párjának az elkallódását, de milyen jól teszi! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye, hogy érthető az ilyen irányú türelmetlenség? :-) Különösen ha egy ennyire csinos csíkokkal rendelkező alapanyag jön szembe...

      Törlés
  3. Akkor már nemcsak a Kockásfülű nyúl vált ismertté, de a Csíkosfülű is! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-) :-)
      Azért a Kockásfülű mindent visz, teljesen megérdemelten :-)

      Törlés
  4. Oh, ez a könyv nekem is nagy kedvenc volt!!! De rég is láttam már... Emlékszem anyukám csinált is ilyen zokni kutyát :o)
    Nagyon cukik lettek a nyuszkók!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az én anyukám is ilyen zoknikutyát varrt nekem, imádtam :-) Köszönöm!

      Törlés
  5. Ó, azok a csíkok, érthető hogy meg kellett venned :-) A fatojás a felirattal is a te kivitelezésed? Mekkora ötlet....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nemnem, a tojást kaptam, sajnos nem az én érdemem :-)

      Törlés
  6. Jáááj!!!! Neki ne ugorjak a vadiúj, gyönyörűséges, (zöld!) csíkos sízokniknak!!!! ;-))) Csuda aranyosak :-9
    A könyv pedig egy csoda, meg is keresem, ha legközelebb a lányszobámban járok :-)

    Még sosem írtam, csak gyakran árok feléd és töltődöm a blogod nézegetése közben...Köszönet a sok-sok lélekmelengető gyönyörűségért, inspirációért!!!
    Idén karácsonykor végre reprodukáltam az egyik kedvencem Tőled (illetve a karáccsoni angyalaid közül) - rögvest több példányban, mert volt aki ajándék lett, volt aki ajándék átadó:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a kérdés, síeléshez vetted-e a zoknikat... :-) :-)
      Köszönöm szépen a kedves szavakat! De örülök, hogy a karácsonyi angyal ilyen jó inspiráció volt, biztosan nagy örömet sikerült szerezni velük!

      Törlés
  7. és természetesen volt, aki a miénk lett:

    VálaszTörlés
  8. Csak sajnos nem tudtam csatolni a képeket... sebaj! Szépségesek lettek. Köszönt értük és a blogodért! Szép napokat!

    VálaszTörlés
  9. Nahát, hogy ennyien emlékeznek a zoknidakszlira! :-D Engem is ez a könyvecske indított el a lejtőn, azóta folyamatosan "bütykölök", pedig lassan 40 éve voltam kisgyerek... a nyusszok pedig bűbájosak, anyukádnak igaza van, mindjárt itt a nyár, közben itt a húsvét, szóval nyúlgyártásra fel! :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg is érdemli az emlékezést, mennyivel megelőzte a korát, nem igaz? :-) És tényleg hány és hány gyereknek adhatott inspirációt az alkotáshoz...
      Így van, gyártsuk csak a nyuszikat, hátha akkor hamarabb lesz tavasz :-)

      Törlés
  10. Hát ezt meg kell csinálni a kis negyedikeseimmel! Hol lehet 100 Ft-ért ilyen klassz zoknit kapni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én egy Auchan-leárazáson találtam, de lehet, hogy érdemes lenne csak megmondani a gyerekeknek, hogy hozzanak otthonról csíkos, páratlan zoknikat, szerintem dúskálnátok az alapanyagokban :-)

      Törlés
  11. Zoknidakszlit is légysziiiiii! :)
    Ili

    VálaszTörlés