2016. szeptember 13., kedd

Óz, Dorka és a többiek


A Kisebbik - már tudjátok - időről időre teljesen beleszeret egy-egy mesébe. Most épp az Óz került a szíve csücskébe, állandóan ezt kell elővennünk, újra és újra átélve Dorkáék (vagy Dorothyék, ahogy tetszik) kalandjait. Persze teljesen megértem a lelkesedést, annak idején nekem is nagy kedvencem volt ez a mese, különösen a belőle készült hangjáték, amiben Galambos Erzsi élete egyik legjobbját nyújtotta gonosz boszorkaként, de Sztankay István is zseniális volt Gyáva Oroszlánként, akárcsak a többi színész. Ez például nagyon hiányzik a gyerekkoromból - mennyi mesejáték jelent meg hanglemezen, és a színészek mindig szívüket-lelküket beletették az alakításokba, a legeslegnagyobbak is... bárcsak ma is így lenne. 
Bezzeg az én időmben, ugye :-)

De vissza az Ózhoz: tudtátok, hogy ez a mese már 116 éves? Bizony, a könyv első kiadása éppen 1900-ban jelent meg, és így festett (forrás: Wikipédia):





A történetet pedig mindenki ismeri: Dorka, a kansasi kislány egy hatalmas hurrikán révén Óz, a nagy varázsló birodalmába repül, ahol Glinda, a jó boszorkány fogadja, és közli vele, hogy a vihar által leejtett háza éppen a gonosz Keleti Boszorkányra huppant, akinek piros cipellőjét ily módon a kislány megörökölte. Az elhalálozott némber húga, a szintén gonosz Nyugati Boszorkány ezért erősen megorrol Dorkára, és mindent elkövet, hogy a cipellő új tulaját eltegye láb alól - a kislány azonban nincs egyedül, mert egyrészt vele van kiskutyája, Toto, másrészt az úton nagyszerű barátokkal találkozik, a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és a Gyáva Oroszlánnal. Biztos nem árulok el azzal nagy meglepetést, hogy Dorka végül legyőzi a Gonosz Boszorkányt, és Óz segítségével hazarepül Kansasba - ekkor derül csak ki, hogy a kislány igazából csak álmodta az egész csodás kalandot.

Ha pszichológus lennék, valószínűleg mögöttes jelentések millióit következtetném ki a történetből, de mivel nem vagyok, nekem egyszerűen csak nagyon tetszik. :-) Akárcsak a Kisebbiknek, sőt, neki talán még jobban - ezért most sem maradhatott el a főbb szereplők elkészítése, hadd játssza el velük ezredszerre is a történetet.

Ismét az otthon lévő alapanyagokból dolgoztam, fa bábualapból és különféle vastagságú papírgurigákból:





Elsőként persze Dorka-Dorothy készült el,az előző kép bal szélén lévő bábualapból (itt még arcvonások nélkül):





Végleges állapotban pedig, Totóval együtt:






A Madárijesztőnek - akinek "hivatalosan" nincs esze, gyakorlatilag pedig rengeteg van - szimpla papírguriga volt az alapja, amit zsákvászonnal és farmerral burkoltam:





Befejezett állapotban pedig ilyen lett, kissé hasonlítva az első kiadás borítóján található képhez:





A Bádogembert most egy kicsit rehabilitáltam, mert mindig ő volt számomra a legkevésbé kedvelt szereplő - nem tudom, miért, de még a Gonosz Boszorkányt is jobban kedveltem gyerekként.... de most őt volt a legjobb feladat elkészíteni a szereplők közül, hiszen ő volt a legnagyobb kihívás, az orra pedig igazán jó lett. :-) Végül is papírguriga lett az ő alapja is, kartonhenger karokkal - a sisakja kartonpapírból készült, kis darab szívószállal:






A sárga úton vándorló kis társaság negyedik alappillére a Gyáva Oroszlán, aki a fejemben most már tényleg mindig Sztankay István hangján fog beszélni - ő egy vastagabb papírguriga alapból lett, sárgára festve:






A fejét és mancsait színes kartonból vágtam ki, a farka zseníliadrótból és fonalból van. Nála kihívás volt, hogy a történet nagyobb részében ugyan meglehetősen gyáva, a vége felé kimondottan bátor lesz - ezt végül úgy valósítottam meg, hogy a guriga mindkét oldalán lett feje.
A gyáva oldal:





Na meg a bátor :-)





Bár a Kisebbik határozott javaslatokat tett az összes mumpic, nyugor, farmlakó és szárnyas majom legyártására, valahol meg kellett húzni a határt :-)

A történet szempontjából már csak három szereplőt minősítettem elengedhetetlenül fontosnak - elsőként Glindát, a jó boszorkányt, aki itt enyhe karácsonyiangyal-beütéssel szerepel:






Óz, a nagy varázsló, akinél a cirkuszos múltra helyeztük a hangsúlyt:





És persze a Gonosz Boszorkány, aki nem lehet más, mint zöld, seprűs és undok :-)





Így hát ezek az Óz-szereplők készültek el. Remélem, még sok-sok alkalommal játsszák el ezt a csodás-kalandos mesét, a Kisebbik narrációjával... :-)





























13 megjegyzés:

  1. Nagyon aranyos figurák lettek!!! Az amerikai feldolgozást láttátok már? Az is jó :o)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Timi :-)
      Melyikre gondolsz, az Oz, a hatalmas c. filmre? Nem láttam, de a történet alapján úgy tűnt, viszonylag kevés köze van az eredeti meséhez :-) De ha ajánlod, teszek vele egy próbát!

      Törlés
    2. Most néztem utána és nagyon régi a feldolgozás... 1939-ben készítették... mi könyvtárból kölcsönöztük ki dvd-n :o)
      Őszintén szólva én a magyar feldolgozást nem is láttam még, de most majd utánanézek :o)))

      Törlés
    3. Ja persze, az a legklasszikusabb feldolgozás, Judy Garlanddal :-) Ez a magyar verzió hangjáték, lemezen lehetett anno kapni, és ez is tökéletes a maga nemében :-)

      Törlés
  2. Ismét szenzációsat alkottál, a duplafejű oroszlán ötlete lenyűgöző. :)
    Nem tudsz véletlenül egy helyet, ahol a mesejáték meghallgatható?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik! :-)
      De, például itt: https://www.youtube.com/watch?v=hFeAqMJ_taM

      Törlés
    2. köszönöm, sikerült is letölteni

      Törlés
    3. Örülök, valódi érték, az ilyesmi jó, ha megvan :-)

      Törlés
  3. "Bezzeg a régi, szép időkben, amikor még a petróleumlámpa hajtotta a seprőket...!"
    :)))
    Csak annyit, hogy ez nálunk családi mondás lett.
    Mi is nagyon szeretjük. Régen a lemezborítót néztem, amíg hallgattam, most meg az ovisunk hallgatja néha úgy, hogy közben nézi az állóképet a youtube-on.

    És a kis hősöket igen eltaláltad újfent!
    Köszönet érte! :)
    Angéla

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-) :-) Rokon lelkek! Sosem felejtem el Galambos Erzsi hangját, ahogyan ezt mondja... :-)
      Köszönöm!

      Törlés
  4. "Hogy napsugarat ebédeljek velőscsont helyett? Kegyed megkergült!"
    Miután a bakelit lemezt màr nem tudtam lejátszani a gyerekeknek, beszereztem Cd-n a mesejátékot, Dorka lányom különösen szereti. Nagyon klassz a musical is a Vígszínházban. A figurák pedig egyszerűen zseniálisak! Hortenzia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nemrég még kapható volt cd-n a lemez, én is akkor vettem meg, de mintha már nem lenne sehol, pedig mekkora érték... Igen, a vígszínházas verziót mi is láttuk, az is nagyon jó, de azért mégis ez az Óz van nekünk a legmagasabb polcon :-)
      Köszönöm szépen, úgy örülök, hogy tetszenek!

      Törlés