2016. június 24., péntek

Ajtókoszorú a foci-Eb-re


Nos, szerintem a foci-Eb izgalmai még azok közül is sokakat beszippantanak, akik máskülönben kicsit sem foglalkoznak a labdarúgás világával. Akik pedig alapból is szeretik a focit, azok valószínűleg az Eb idejére kényelmes kuckót rendeznek be a tévé előtt, és zokniba tűrt szürke mackónadrágban követik az eseményeket még ebben a kánikulában is. :-)
Én úgy vagyok a dologgal, hogy a JÓ focit szeretem - ezért aztán az elmúlt években többnyire csak a külföldi meccseket követtem... de az az igazság, hogy az Eb alatt mindez eléggé megváltozott, a magyar csapat egészen fantasztikus teljesítménye miatt - jó, szürke mackónadrágot azért nem veszek, de percről percre követem a csapat meccseit, és a portugál-magyaron sosemvolt érzések dagadtak honleányi keblemben. Az Eb-t tehát most különösen jó nézni, és nem is én lennék, ha nem szentelnék egy újabb ajtókoszorút a témának, a már nemistudomhányadikat a sorban. Lassan kiállítást nyithatnék ezekből, persze ha mind nálam lennének, de szerencsére itt ez a kis blog, ami híven állít emléket koszorúkészítési mániámnak. :-)

No de vissza az Eb-hez, ezúttal tehát focis ajtókoszorút készítettem - következőképpen.

Mindig kell egy barát, vagyishogy koszorúalap, most éppen ez:






Ezt terveztem fűvel bevonni. Persze nem igazival, de ugye akkor mégis mivel - hát csak természetes, hogy egy kis zöld krepp-papír a megoldás. Egy tekercs végét levágtam, 6-7 cm szélességben:






A kicsi tekercset szétnyitottam, aztán rétegenként újra egymásra hajtottam, mert így könnyebb volt sűrűn bevagdosni az egyik oldalát.






A bevágott széleket kicsit meggyűrögettem, aztán pedig elkezdtem feltekerni a koszorúalapra. Az elejét gombostűkkel rögzítettem, és úgy tekertem a csíkot, hogy mindig fedésben legyen az előző réteggel.







Ez volt egy csík, úgyhogy újabb darabot vágtam a krepptekercs végéről, ezt is bevagdostam, feltekertem az alapra:






És már csak egyszer kellett újra ugyanezt elvégezni. Lehet, hogy ez nagyon időigényesnek és macerásnak tűnik, de meglepően nem az! Egy meccsszünetben simán megvan. :-)






Nnna, a neheze ezután jött. Ugyanis azt már közben elhatároztam, hogy egyszerű fehér pingponglabdákat fogok focilabdává plasztikázni, de botor módon nem értem be azzal az egyszerű megoldással, hogy alkoholos filccel ötszögeket pingálok a kis fehér gömbökre. Neeeem, nekem mindig maximalistának kell lenni, úgyhogy enyhe mazochista hajlammal fekete papírból vágtam ki egy rakás ötszöget, egy kis sablon segítségével.







De a fekete foltok felragasztásában legalább már a Kisebbik is lelkesen segített, úgyhogy a kis focilabdák ezután gyorsan elkészültek.






Ragasztópisztollyal a füves alapra rögzítettem őket:







Aztán egy régi foglalkoztatókönyvből kivágtam az Eb-n részt vevő csapatok zászlóit, egy párat rajzoltam is hozzá (kinyomtatva persze sokkal egyszerűbb lett volna, de nagyon jó vagyok a saját dolgom nehezítésében :-) ), és ezeket felragasztottam az alapra.






Végül a koszorú közepébe szúrtam a lényeget, és ezzel készen is lett.
És ezután is reméljük a legjobbakat... csak így tovább, fiúk!! :-)





























6 megjegyzés:

  1. Nagyon ötletes!!!
    Az utolsó kép a hideg sörrel nagyon tetszik! Ebben a rekkenő hőségben már ránézni is jó! :o)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kép elkészülte után két perccel már nem is volt sehol! :-)

      Törlés
  2. Zseniális!!!!Szürke mackot vártam még vhova 😉

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jól ráéreztél, nagy kísértés volt, hogy azt tegyem középre :-)

      Törlés
  3. Bellissima! !! Idea geniale in tutto: il tema? Come hai creato la parte pomposa in carta crespa, i palloni...bravissima:-)

    VálaszTörlés