Rénszarvasok ideje

A rénszarvasokról nekem sosem a tél és a karácsony jut eszembe, sokkal inkább a már többször említett Miért éppen Alaszka? című szuperkedvenc sorozat eleje, amikor New York feltörekvő orvostehetsége, Joel egyszer csak a világ végén találja magát, azaz egy apró alaszkai városkában, háziorvosként, kezdetleges körülmények és egy rakás különleges lakos között. Joel megpróbáltatásait az alaszkai viszonylatok között epizódról epizódra mindig végigkíséri a főcímben felbukkanó, a városka főutcáján, a parkoló autók között végigbandukoló jávorszarvas. Igen, igazából nem is rénszarvas, de nekem mégis ez jut eszembe, mivel annak idején, amikor először láttam a sorozatot gyerekként, fogalmam sem volt róla, hogy ez két különböző fajta  :-) A szarvas, név szerint Mort egyébként potom 5000 dollárt bandukolt össze a nyitóképeken, legalábbis ennyit keresett vele, mint a filmtörténet egyetlen addigi dolgozó jávorszarvasa.

Tehát ez a bizonyos Mort jut mindig eszembe, ha meghallom a "rénszarvas" szót, és ez évente egyszer biztosan megtörténik, mert nem sokkal karácsony előtt mindig rámtör a rénszarvaskészíthetnék. Igaz, sokáig mindez csak belső késztetés maradt, de tavaly végre nekikezdtem, és ilyen kis szürke szarvaskákat gyártottam, így idén már egészen bátran álltam neki a dolognak. Most a legendás, piros orrú verzióból készítettem hármat - a következőképpen.

Kikészítettem három préselt papírgolyót (4 cm átmérőjűeket) és három hungarocelltojást (4x5 cm-eseket):

Ezeket mind barnára festettem akrilfestékkel. Hurkapálcára szúrva könnyebb festeni és szárítani is a golyókat:

 


 A golyókat és a tojásokat ragasztópisztollyal egymáshoz ragasztottam:

 Középbarna filcből kivágtam az agancsokat. A füleket krémszínű és sötétbarna filcből készítettem el, majd mindent felragasztottam a papírgolyóra, pillanatragasztó géllel - ezzel vékony dolgok is tökéletesen rögzíthetők. 
Viszont ha lett volna a fejekhez illő méretű hungarocellgolyóm, akkor sokkal inkább azt használtam volna, mert abba elég lett volna csak egy csíkot vágni, és belenyomni a filceket - akkor még ragasztó sem kell. De minden azért nálam sincs, úgyhogy maradt a ragasztás :-)

 A lábak-kezek helyére lyukat szúrtam hurkapálcával, és barna zseníliadrót-darabokat nyomtam a nyílásokba.

 Ezután már csak be kellett fejezni a figurákat: az orrok helyére pici piros zseníliapompont ragasztottam, szemeknek rezgőszemeket, majd mintás szalagból sálat kötöttem-ragasztottam a nyakukba.
Csak győzzön Télapó választani közülük :-)