2015. október 10., szombat

Tökcsalád fakanálból


Néha nem árt a fakanálkészletet megújítani, és ilyenkor persze mi más is lehetne a kiszelektált darabokból, mint valamilyen fakanálbaba - mert hát tényleg mi más :-) Most viszont nem a klasszikus stílusra gondoltam, mint legutóbb, hanem igazán őszies darabokra, amelyek gyerekbarát jegyeket is hordoznak. Ezért aztán két fakanalat alakítottam mosolygós tökpárrá - de aztán úgy éreztem, hiányzik nekik még valami. És hogy mi az a valami, az később látható is majd :-)


Elsőként tehát a fakanalak, még natúr állapotukban:





Akrilfestékkel két rétegben narancs színűvé változtattam őket:


 

 Száradás után pedig fekete alkoholos filccel kaptak arcot. Mosolygósat meg másik mosolygósat :-)





 Következett a tökhas: megfelelő színű filcanyagból kivágtam két 18x25 cm-es darabot (persze csak utólag mértem le, a vágás csak úgy szemre történt). Az egyik darabot a fakanál köré hajtottam - fontos, hogy nem betekertem, hanem úgy rendeztem el az anyagot, hogy hátul a két szél bőven fedje egymást, szemből pedig álló téglalapnak látszódjon. Ez így bonyolultan hangzik, de igazából csak úgy rendeztem el az anyagot, hogy ki lehessen majd tömni a tökhasat... a nyakrésznél az anyagot összefogtam, és befőttesgumival elkötöttem.





 Ezután két összegyűrt újságpapírcsíkot tettem a filcanyag alá, beborítva a fakanalat. Az anyaggal együtt jól összenyomogattam a papírt, majd alul elkötöttem a filcet, a felesleget pedig levágtam.





Zöld zseníliadrótot hajlítottam a figura nyaka köré, majd a két szálat ceruzára tekertem, kialakítva így az indaformát. Sötétzöld filcanyagból néhány levelet vágtam, és ezeket a zseníliadrótra ragasztottam.


 


 Néhány kisebb filclevelet a fejre is ragasztottam, majd a terasz mellett futó akácról levágtam két íves ágdarabkát, és ezeket a fakanál tetejére rögzítettem pillanatragasztóval (persze az összes ragasztáshoz tökéletes a ragasztópisztoly is).





 Ezzel tulajdonképpen el is készültek a figurák, de ahogy nézegettem őket, valahogy hiányérzetem támadt... és rá is jöttem, miért. Ezért egy szép diószemet narancssárgára festettem, szintén akrillal - a képen az előtte-utána állapot:





... és alkoholos filccel megrajzoltam, valamint apró zöld zseníliadrótot szúrtam bele. Gondolom, már látszik, mi is lesz belőle... :-)





Így aztán már csak befejeztem az egészet. A tökfigurák ruhájára grafitceruzával csíkokat húztam, és kétoldalt pici nyílást vágtam rá: ebbe szúrtam a zseníliadrótból vágott karokat. A lány tökfiguránál a karokba beragasztottam a diót, amire rögzítettem lábakat és kart is - ezzel pedig véglegesen elkészült a tökcsalád, ősziesen, mosolygósan :-)
















































12 megjegyzés: