Nagymosás a boszorkánynál

A Nagyobbik mostanában különösen megkedvelte a boszorkányos dolgokat, és nemrég azzal állt elő, hogy szeretne valami hasonló témájú dekorációt a szobájába. Mivel azonban rendkívül kreatív, állandóan alkotó-rajzoló-író kislányról van szó, a szobája falát rendszerint több rétegben borítják be az éppen aktuális művek, amelyek közül természetesen nincs szívünk eltávolítani egyet sem - így viszont a kért boszorkányos dekornak nagyjából semmi hely sem maradt. Töprengtünk egy sort a dolgon, de arra jutottunk, hogy ha csak nem a padlóra tesszük, akkor máshová nem nagyon lehet... és ekkor jutott eszembe egy régi ötlet, ami a blogon szerepelt anno, egészen pontosan egy sk készített egérlyuk a fal mentén. Rögtön felvetettem a dolgot a Nagyobbiknak, hogy mit szólna, ha ezt a régi dekorációt gondolnánk újra, ezúttal boszorkányos stílusban - neki pedig annyira megtetszett az ötlet, hogy azonnal neki is kellett kezdenünk a padló és a fal találkozásánál elképzelt jelenetnek, azaz hogy hogyan is festene, ha egy boszorka éppen nagymosást tartana :-)

Először is kikészítettem néhány filcanyagdarabot, olyan színekben, ahogy az egy átlagos boszorkányhoz illik:

 Majd kivágtam a ruhatár darabjait, ahogy elképzeltük, mit is hord egy boszorka a köpenye felett és alatt :-)

 Persze, kicsit ki is díszítettem a darabokat, mert hát miért is ne lehetne csinos egy ilyen varázslatos hölgy? :-) Ezért szemrevaló fagombokkal láttam el a felsőrészt, kis virággal és szalaggal a sipkát, rátétekkel a trikót, csíkokkal a harisnyát, és a feketenemű is kapott egy kis szükséges pluszt :-)

 Következhetett az ajtó: ezt famintás papírból vágtam ki, amire tettem zsanérokat, kilincset, számozást (naná, hogy 13-ast), és rögtönöztem rá a maradék fekete filcanyagból egy kellően rémes ajtókoszorút.

 Ezután már csak össze kellett állítani a jelenetet: két hurkapálcára két zsinórszálat kötöttem, a pálcát végét vékonyra vágtam, hogy bele lehessen szúrni a szegélylécbe. A hurkapálcák felső részét kis gyurmaragasztó-darabokkal rögzítettem a falhoz, akárcsak az ajtót és a csengőt is.
Egy kis cserépedénykébe faágakból kötött seprűt tettem, végül pedig mini facsipeszekkel felakasztottam a szárítókötélre a ruhadarabokat - ezzel el is készült a nagymosás-jelenet. 

A boszorkány persze nem szerepel benne, őt kénytelen vagyok mindenkinek a fantáziájára bízni, mert hát nem sok ruhája maradt szárazon, amiben a nagyközönség elé léphetne... :-) de ha engem kérdeztek, én olyan Minerva McGalagony-félének képzelem el - biztos vagyok abban, hogy ő is vevő a csinos boszorkánydivatra :-)