2015. augusztus 31., hétfő

Álomfogó


Volt egy álomfogónk, amit már nagyon elnyűtt az idő vasfoga. Olyan sokáig tervezgettem a megújítását, hogy mire hozzákezdtem volna, szőrén-szálán eltűnt - ami egy megszámlálható négyzetméterű házban lehetne akár érthetetlen jelenség is, de nálunk egészen biztosan van egy suttyomban meghúzódó Bermuda-háromszög, ami magába gyűjti a fél zoknikat, a váltás tornanadrágokat, azokat a játékokat, amelyekkel éppen pont MOST akar játszani a Kisebbik, meg persze ezek szerint az álomfogókat is.
Így tehát úgy kellett új álomfogót készíteni, hogy nulláról kellett kezdeni, pedig eredeti terveimben az szerepelt, hogy a keretet felhasználom, leszedve róla az elszakadt szálakat, mert hát mégis honnan kerítenék egy vékony, kör alakú fa keretet... Ugyanígy a madártollakról is le kellett mondanom, amiket szintén az eredeti álomfogóról akartam újrafelhasználni -  szóval, végül is ott álltam minden alapanyag nélkül. Egy kis újratervezés után úgy gondoltam, hogy azért mégsem reménytelen a dolog, mert a vékony kör alakú fakeret helyett használhatok akár egy hímzőkeretet is - a belsejébe pedig nem szövögetek szálakat, hanem egy kis kör alakú, régi csipketerítővel fogom kitölteni.

Neki is kezdtem a dolognak - a hímzőkeretes megoldás további előnye, hogy az egésszel nagyjából húsz perc alatt végeztem is, ami egy álomfogó esetében szerintem igazán jó részidőnek számít. Persze lehet, hogy az álomfogó-szakértők nem fogadnák el a régi csipkés-hímzőkeretes megoldást, de azt kell mondanom, nekem így még sokkal jobban is tetszik, mint a korábbi verzió. Ez az álomfogó én vagyok :-)


Kikészítettem tehát a hímzőkeretet és a csipkét, amit a közepébe terveztem tenni:





 A hímzőkeretet kinyitottam, és rögzítettem benne a csipkét - ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy a szép régi kézimunkának semmilyen bántódása sem esik. 






A vintage órarendnél már bevált módon újra meglátogattam a régi téli pehelypaplanunkat, és kihúztam belőle néhány, már amúgy is kilógó tollat. Persze, biztosan szebb lenne hosszabb/nagyobb tollakkal, de így is rendben volt. A toll végét fehér cérnaszállal megkötöttem, a cérna másik végét pedig a keretre rögzítettem - a csipke rései között könnyen meg lehet kötni a szálat.


 


 Ezzel a módszerrel még néhány további tollat felkötöttem:





Majd hogy ne legyen annyira téliesen hófehér hatású az egész, vékony krémszínű csipkeszalag-darabokat kötöttem a keret aljára, nem sokat, csak néhány csíkot, hogy egyensúlyban maradjon a keret csipkéjével.





 És ezzel készen is lettem az álomfogóval. Sokkal finomabb és kedvesebb látványnak érzem, mint a korábbi, "hivatalos" álomfogónkat - reméljük, különösen békés és édes álmokat hoz majd :-)































7 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik! Kívánok szép álmokat!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszik! :) Nekem még sosem volt álomfogóm, úgyhogy tervbe is vettem az elkészítését. Ilyen hímzőkerethez hol lehet hozzájutni? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A rövidáruboltokban, vagy a netes kézimunkaboltokban találsz ilyeneket, de bolhapiacon is szoktam látni! De örülök, hogy megtetszett! :-)

      Törlés
  3. nekünk is van egy ideje álomfogónk és olyan fontos kellék, hogy a családlátogató óvónéniknek külön meg lett mutatva. ez nagyon tetszik, szebb, mint a bolti. ha találnék hímzőkeretet, becserélném, sőt tennék a saját szobámba is :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Végül is minden szobában szükség van a szép álmokra, nem igaz? .-)

      Törlés
  4. Nagyon szep lett! En is hasonlo modon keszitettem tavaly a szuletendo kislanyom szobajaba egy alomfogot (pontosan ezzel a remennyel, hogy szep es bekes almokat hoz majd neki :)). A himzokeretbe horgoltam egy kis csipketeritot, az aljara pedig ezust es feher szinu gyongyokbol fuzott kis "lancokat" varrtam. Kulonosen szep, amikor megcsillan rajtuk a napfeny az ablakban! De a legszebb megiscsak az volt, amikor nemreg a kicsi babammal a karomban egyutt nezegettuk- az aprocska kezeivel erdeklodve simogatta, azt hiszem, tetszett neki! :)
    Kivanom, hogy Nektek is bekes almokat hozzon!
    Szeretettel,
    Janka

    VálaszTörlés