Tengeri csillag mécsestartók

Ez ismét egy olyan dolog, amit boltban láttam meg, de aztán ott is hagytam, ezer és egy oknál fogva... de amikor a múltkor sikeres próbát tettem a házi porcelángyurmával (a recept innen származik, köszönet érte), felbátorodtam, és rögtön százféle felhasználását terveztem ennek a csodás alapanyagnak - többek közt a bizonyos bolti, tengeri csillagos mécsestartó is eszembe jutott. Így aztán az első adandó alkalommal le is gyártottam egy újabb adag  porcelángyurmát (azaz kettőt, hogy a gyerekeknek is legyen alkotnivalójuk), és nekikezdtem.
Újra csak ismételni tudom magamat: ez a házi porcelángyurma fantasztikus alapanyag, gyönyörűen formázható, puha, mégsem maszatolódik, a szódabikarbónától csodaszépen csillog, tökéletesen hófehér színe van, és strapabíróan keményre szárad. Ha bárkit visszatartana az ötperces főzés, neee! Bőven megér ennyit a csodás végeredmény...

Tehát, az újabb adag porcelángyurma, amikor már formázhatóra hűlt:

A gyurmát megfeleztem, és a masszából kialakítottam a csillagforma alapját, nagyjából egyenlő részekre osztva a karokhoz szükséges gyurmát.

 


 A karokat megnyújtottam, elvékonyítottam, a felső részükre pedig gerincszerűséget formáztam.

 A karokra mélyedéseket nyomtam, és fogpiszkálóval megszurkáltam, a textúra kialakításához. Végül a közepébe nyomtam egy teamécsest, hogy a szükséges mélyedés is meglegyen, ezután pedig kitettem a napsütésbe száradni a csillagokat.

Amikor kopogósra száradtak (egy teljes kánikulai nap elég volt rá, de a fenti linken a sütőben történő szárításhoz is van segítség), halvány drappra festettem őket.

 És ezzel el is készültek a tengeri csillagot formázó mécsestartók, házi gyurmából. Nagyon szeretem őket, mert őszintén bevallom, nem gondoltam, hogy sikerülni fog - de a jó alapanyag és a lelkesedés sokat számít. :-)

A blogon most egy kis nyaralási szünet következik - töltsétek minél szebben-jobban ezt az időt, utána pedig találkozzunk újra itt! :-)