2015. április 2., csütörtök

Nosztalgianyuszik


Szekrénypakolás során került elő a Nagyobbik egyik régi, elszakadt harisnyája - emlékszem, kimondottan boldog voltam, amikor beleakadt az iskolai pad aljába, és javíthatatlan lyuk keletkezett rajta, mert nagyon tetszett a harisnya mintája. :-) Gondoltam, ez majd nagyon jó alapanyag lesz valamihez, amihez éppen ilyen kockás anyag kell - de abban biztos voltam, hogy NEM zokninyuszik lesznek belőle, akármilyen kézenfekvő megoldás is lenne. Eddig ugyanis akárhányszor próbálkoztam ezekkel a figurákkal, mindig valami amorf és vállalhatatlanul ronda dolog született a zoknikból... tehát biztos voltam benne, hogy bár az alkotás a véremben van, valami karmikus teher lehet, hogy hozzám csak a világ legnyamvadtabb zokninyuszijai akarnak csatlakozni - így aztán egyértelmű volt, hogy valami teljesen más lesz a harisnyából.
Aztán telt-múlt az idő, és semmi ötlet nem jött harisnyaügyileg - ellenben közeledett a húsvét, és valahogy megint előkerült a fejemben a reménytelen zokninyuszitéma. És akkor hirtelen rájöttem, hogy hát hiszen ez nem is zokni, hanem harisnya, a karmikus teher tehát ezúttal nem sújthat le rám. :-) Így is lett, legalábbis most először nem éreztem, hogy ezeket a nyulakat biztos nem veszem a nevemre, sőt, kimondottan megszerettem őket. Nosztalgianyuszi néven pedig azért futnak, mert a harisnya mintája nekem személyesen régi időket idéz, és a nyuszik egyébként sem lettek azok az x-es szemű, nagyanyai ágon zombi származású, trendi darabok, amiket mostanság lehet látni.


A harisnyák száraiból első lépésként levágtam egy-egy darabot:





 Kifordítottam az anyagot, és az egyik végét középen bevágtam, majd ívesre vágtam - a fülekhez.





A vágott széleket összevarrtam, majd visszafordítottam az anyagot.





Vattával jó alaposan kitömtem:





Majd összevarrtam az alját is.





A nyuszi pofija a következőképpen készült: sima irodai lyukasztóval fekete kartonból pöttyöket vágtam, és pillanatragasztóval az anyagra ragasztottam.  A szemekre fogpiszkálóval egy-egy pici festékpöttyöt tettem. Végül fekete cérnával kivarrtam a bajuszszálakat, és egy pékzsinegből kötött masnit ragasztottam a nyakrészre.





Még két további nyuszit készítettem - az egyiknek a masni füle alsó részére került, a másiknak pedig drótból szemüveget hajlítottam (ez csak az utolsó képeken látszik majd), de egyébként teljesen hasonlóak lettek. 
















Ezeket a nyuszikat a szívünknek legkedvesebb locsolók kapják majd hétfőn - persze csak akkor, ha képesek leszünk megválni tőlük... :-)



























 






8 megjegyzés:

  1. Atyaég, de tüneményesek :-)))))))))))))) A szemüveges a kedvencem :-)))))))))))))

    VálaszTörlés
  2. Ó, de bájosak! Képzelem, mennyi locsolkodó jár hozzátok, főleg ilyen motivációs nyulak láttán. Nem is kell szidolozni a kilincset. Amúgy Toldi sóhaja szakad ki belőlem is. :)
    Radírpók

    VálaszTörlés
  3. Hogy jut eszedbe szemüveget rakni egy zokninyúlra... Á, irigykedem! ;) Zabálnivalóak.

    VálaszTörlés
  4. Annyira aranyosak!!! A szemüveges különösen :o)

    VálaszTörlés
  5. Nekem is a szemüveges a kedvencem!! Nagyon aranyosak!!
    Áldott ünnepet az egész családnak!

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szuperek! És hogy a nagyanyai ágon zombik a mai nyuszik, hát nagyon találó:-)))))))))))))))))))))

    Nálunk is van egy-két páratlan apuka zokni (kifejezetten ilyen klassz mintásakat veszek, hátha egyszer párjuk vész és megkapom őket), a húsváti készülődés pont jó nyuszikészítéshez.

    Na és a beállítások, a háttér egyszerűen tökéletes, ízléses, a szemüvegről nem is beszélve:-)

    VálaszTörlés
  7. Szia!
    Nagyon édesek lettek ezek a nyuszkók!!! Valóban a szemüveges nagyon különleges külsőt kapott így! :)
    Én is készítettem a gyerekeimnek az elveszett fél pár zoknik egyedül maradt szomorú párjaiból, arról nincs kép, mivel most kell majd restaurálni, a sok együttalvástól kicsit viharvertek lettek, de valami ilyesmi típusok:
    http://neska-kreativ.blogspot.hu/2010/03/billo-zokninyul-es-pampilla.html

    http://www.meska.hu/ProductView/index/998677

    Igaz, én a hasukat nikecell gyöngyökkel tömtem meg, olyanok, mint a babzsák figurák, és a szemük mozgó műanyag szem lett. Varrni alig kellett őket, mivel a nyakuknál és a fülük tövében egyszerűen elgumiztam és a nyakukon a masni azt eltakarja, a fülüket kellett egyedül varrni, az sem sok munka...

    Most húsvétra is kapnak a gyerkőcök újakat, játszani a régiekkel, meg mert ismét leltem szomorú, páratlan csíkos zoknikat a fiókban. :)

    Gratulálok a sok szép munkádhoz, még sokáig legyen örömöd az alkotásban!

    Dóri

    VálaszTörlés
  8. J'adore celui avec des lunettes! Tu es vraiment créative!

    VálaszTörlés