2015. február 10., kedd

Sünizsemle


Van a kicsiknek egy kedvenc zsemlereceptje - most nem keresem vissza, de biztos, hogy már írtam itt a blogon -, 100-ból 100-szor ezt kérik, ha megkérdezem, mit süssek reggelire. Ezért aztán mindig variálom egy kicsit a receptet, van, hogy magokkal borítom el a zsemléket kívül-belül, van, hogy kifliket készítek a tésztából, cipót, kenyeret, grissinit, fonatot, baguette-et, toronyórát lánccal, míg végül már egészen meg vagyok győződve arról, hogy legközelebb mást rendel házunk aprónépe - de aztán megint jön az én kis kétszemélyes kórusom, akik ilyenkor bámulatos összhangban fújják a "csak zseeeeemleeeeee" kifejezést...  legutóbb gondoltam, kifogok egy kicsit rajtuk, és bár zsemlének zsemle lesz az aktuális péksüti, nem akármilyen lesz - és így születtek meg az új kedvencek, a sünizsemlék. :-)

A receptet újra csak szívből tudom ajánlani, nagyon egyszerű, és eddig még sosem tudtam elrontani, pedig rengetegszer készítem - így süniformában pedig egészen hihetetlen magasságokba tud emelkedni a népszerűsége :-)

Először is gyorsan a recept, hiszen már biztosan írtam, csak akkor nem sünikként érkeztek meg a sütőből a zsemlék:


Sünizsemle

Hozzávalók:

50 dkg liszt
1 zacskó szárított élesztő
2 dl tej
1 dl víz
0,5 dl olívaolaj
2 teáskanál só
1 teáskanál cukor

Elkészítés:

Kenyérsütőgéppel nagyon egyszerű dolgunk van, mert csak bele kell tennünk egyszerre minden összetevőt, elindítani a dagasztó-kelesztő programot, és a végén kivenni belőle a formázásra kész tésztát. Gép nélkül a szokásos módon kell kézzel bedagasztani, de ez is gyorsan megy.
Kelesztés után szép sima, alig ragadós tésztát kapunk - ezt 8 részre osztjuk, és a tésztaadagokat megformázzuk úgy, mintha zsemlét készítenénk. Ha a kis gömbök készen vannak,  az egyik oldalon két tenyerünk között kissé megforgatjuk a tésztát, elvékonyodó csúcsot készítve - ez lesz a süni orra.






Ezután fogunk egy kisebb, hegyes ollót, és a tészta tetejét jó pár helyen benyisszantjuk - ezek lesznek majd a sünik tüskéi.





Az olló hegyével végül fúrunk két lyukat a szemek helyére, és a nyílásokba beleszúrunk egy-egy napraforgómagot - ezeket érdemes minél mélyebbre nyomni, máskülönben kisütés után dülledt szemű sünik néznek majd ránk a sütőből. :-)





A süniket ezután félórán át kelesztjük még, ezalatt jól előmelegítjük a sütőt 200 fokra.

A kelesztési idő lejárta után 20-22 percen át sütjük a kis duci süniket. Amikor kivesszük őket a sütőből, egy kis vízzel ecseteljük be a tetejüket, így szép fényesek lesznek. 
A süniket azoknak különösen tudom ajánlani, akik szeretik a ropogós héjú péksütiket - a tüskék végei ugyanis igazán finom ropogósra sülnek, míg belül puha és foszlós lesz a zsemlénk. És hát mondanom sem kell, a sünikülső mekkora sikert arat a gyerekek körében... :-) 






























9 megjegyzés:

  1. Nagyon cukik! Ki fogom próbálni, Köszi, hogy közkinccsé tetted!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon helyes ez a süni család! És milyen finomak lehetnek! :o)
    Köszönöm a receptet!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, nagyon-nagyon finomak, abszolút kedvencek :-) Szívesen!

      Törlés
  3. Nekem inkább olyanok, mint a kis gesztenyék. De nagyon cukik, ki fogom próbálni! :)
    Ili

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-) Igazad van, gesztenyének is elmennek, például egy Kipp-Kopp rajongónál milyen sikerük lenne :-)

      Törlés
  4. Jaj, nagyon fognak neki örülni a mókik. Egyébként is imádják a zsemlédet, nálunk is mindig azt kérnek, ha megkérdezem őket. Holnap reggelire kipróbálom rajtuk. Meglepinek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor igazi rokon lelkek az enyémekkel :-) Remélem, ízlett nekik ebben a formában is!

      Törlés
  5. Én már harmadik alkalommal készítettem el. Nagyon finom, de valahogy az alja mindig olyan kemény lesz. Szerinted mit kéne változtatnom?

    VálaszTörlés