2014. november 19., szerda

Gombolyagkoszorú


Ahogy hűvösödik az idő, egyre inkább bekuckózós hangulatba kerülünk, és a meleg, puha dolgok kerülnek a népszerűségi listák élére. Minden bizonnyal ennek az érzelmi változásnak köszönhető a mai bejegyzés is, noha egészen más ok szolgáltatta az alapanyagot. Történt ugyanis, hogy előkerült a fonalmaradékos dobozom - most ez úgy hangzik, mintha nonstop kötném a norvégmintás pulcsikat, de nem.... a lényeg, hogy az idei Halloween-buli egyik legnépszerűbb állomása az volt, amikor közkívánatra újra pókfészekké változtattuk a hálószobát: ehhez különféle fonalakkal keresztül-kasul szőttük az egész helyiséget, a fonalakra pedig pici csengőket kötöttünk - a gyerekeknek pedig ebben a hatalmas pókhálóban kellett különféle elrejtett üzeneteket úgy megtalálniuk, hogy a csengő 20-nál többször nem szólalhatott meg. Nagyon szórakoztató játék volt, és a buli utáni pakolásnál ebből keletkezett sok-sok hosszabb-rövidebb (de inkább kimondottan rövid) darab fonal. Ezeket sajnáltam volna kidobni, és eltettem mindet a szokásos "majd jó lesz valamire" vezérelv alapján - és a hideg idő beálltával rögtön támadt is egy ötletem, hogy pontosan mire is. Azonnal fel is túrtam a további készleteket, és a papírgolyók közül elővettem azokat, amiket szintén csak kegyeletből óvtam meg a kidobástól - volt köztük például olyan, amit a Kisebbik rágott meg még évekkel ezelőtt, volt egy, amiből a Nagyobbik akart babát készíteni, de félúton elunta, és volt jó pár olyan, amit itt-ott horpadttá és hiányossá csócsált az idő vasfoga - no ezeknek is éppen most érkezett el a másodvirágzás nagy pillanata.

Itt láthatjátok is a kiindulási alapot:





Fogtam ezeket a különféle méretű golyókat, kicsit beragasztóztam őket, majd mindet betekertem a maradék fonalakkal és konyhai spárgával - némelyiket nagyon szabályosan, másokat pedig kimondottan kócosan, hogy igazán különböző darabok szülessenek.





Amikor a betekert golyók száma a célt szem előtt tartva már elegendőnek tűnt, gyorsan készítettem egy koszorúalapot: maradék jó erős dobozkartonra tettem egy tányért, körberajzoltam, majd a közepére is tettem egy tálkát, ezt is körberajzoltam - az így keletkező korongot pedig kivágtam.





A kartonkorongra ragasztópisztoly segítségével felrögzítettem a gombolyaggolyókat - ahol esetleg maradt egy kis szünet, oda gyorsan tekertem kis fonalgombolyagokat.




 
A dekorációs szakasz minden koszorú esetében a kedvenc rész :-) Első lépésben néhány szürke spulni került rá, amire egy kis pékzsineget tekertem. 
Ezek sajnos nem antik spulnik - akkor persze nem is ragasztanám fel őket sehova, csak gyönyörködnék bennük -, egyszerű, kreatív célra való faspulnik, egy barátnőmtől kaptam ajándékba egy csomaggal.
Az egyik nagy álmom egyébként egy kupac igazi, régi spulni, amin olyan kis kerek papírcímke van, régi idők illatát hordozza... óóó, de mennyire szeretnék olyat! Borzasztóan nagyon, nagyon, NAGYON :-)
Szóval, visszatérve a valósághoz, spulnisan a koszorú egyelőre így nézett ki:





Nem is akartam túlbonyolítani a dolgot, úgyhogy már csak néhány kis, régies hatású fém díszgömb került rá, újságpapírból kivágott hópelyhek (mintalyukasztó :-) ), egy pici kerámiaangyalka, valamint a múltkor beszerzett irodai bélyegzőmmel nyomott "Boldog karácsonyt" felirat - és ezzel a puhaságot sugárzó koszorúm el is készült.
Tudom, hogy ez már az ezredik koszorú itt a blogon, de ez most óriási kedvenc... vagy mindegyiknél ezt mondom? :-)
































13 megjegyzés:

  1. Szép jó reggelt! Ez olyan szívet melengetően csodás lett! :-) Nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, Klaudia, nagyon örülök, hogy tetszik! És még a fotók át sem adják igazán, hogy milyen puhán bekuckózós hangulatot áraszt :-)

      Törlés
  2. Igazán meghitt, békebeli hangulatot áraszt :-) Pékzsineget honnét szerzel be? (Gondolom nem a pékektől :-)) Én hiába kerestem eddig méteráruboltban, azt sem tudták micsoda... :-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az enyémek innen vannak, náluk tényleg van választék, és nagyon kedvesek és korrektek, ezt tanúsíthatom: http://www.eztettem.hu/shop/product-category/bakers-twine

      Törlés
  3. Üdvözöllek! Ha írsz címet, küldök neked néhányat.(faorsót)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Klára, annyira meghatódtam ettől, köszönöm!!! Kérlek, ha nem gond, írj egy mailt a pereceslevendula@gmail.com-ra, és akkor átbeszéljük a részleteket. Előre is köszönöm!

      Törlés
  4. Nagyon téli hangulata lett, nem fagyos, hanem olyan benti melegben összebújós :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igenigen, pontosan ilyen, nagyon jól érzed, én is így látom :-)

      Törlés
  5. Megnéztem újra a mai bejegyzésed, asszem ideje elbúcsúznom (fájó szívvel teszem) a "Kiskertészemtől". :-( :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Képzeld, én is pontosan így éreztem, nálam is a kiskertészes koszorú volt kint az ajtón, de megsimogattam, amikor levettem, úgy szerettem őt is :-) De jövő ősszel megint ott lesz az ajtónkon, az biztos.

      Törlés
  6. Gyönyörű! Már csak egy kérdés. Miért nem esik már a hó?? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez egy teljesen jogos kérdés, a kisfiam is minden egyes reggel ezzel ébred :-)

      Törlés
  7. Tömör gyönyör :) Finom meleg! :)
    Pékzsineg itt is van, és nem 20 m, hanem 100 m van rajta, ár-érték arányban ez sem utolsó szempont: https://dekorellashop.hu

    VálaszTörlés