Mogyorómanók

Nálunk mindenki odavan a héjas földimogyoróért - őszi estéken népszerű program ezeket gondosan megpucolgatni, aztán pedig elropogtatni (a kalóriákra megpróbálni nem gondolni :-) ). Legutóbb, amikor vettem egy adag mogyorót, egy részük végül mégsem lett esti nassolnivaló, mert útközben egyszercsak az jutott az eszembe, milyen helyes kis formájuk van, és nem lehetne-e belőlük kis karácsonyi mogyorómanókat készíteni... az elképzelést rögtön megosztottam a kicsikkel, akik persze lelkesen támogattak a dologban, így hamarosan egy egész falura való mogyorómanó vett körbe minket - a Kisebbik azóta is megállás nélkül ontja a manók kalandjairól szóló rögtönzött meséket, úgyhogy már csak ezért is bőven megérte, hogy ennyivel kevesebb mogyorót majszoltunk el. :-)


Először is kiválasztottunk néhány teljesen ép mogyorót:

Ezeket akrilfestékkel fehérre kentem:

Kivágtam fehér papírból egy negyed kör sablonját, ezt terveztem a sipkák alapjául használni - a sablon segítségével mintás papírból kivágtam a szükséges részt, és ezt összetekerve celluxdarabkákkal rögzítettem.

Az így keletkezett kis sipkát a mogyoróra ragasztottam. A sipka végét kicsit meghajtottam, a mogyoró közepére pedig egy darabka zsinórt kötöttem sálnak.

A sipka végére egy pici zseníliapompont ragasztottam. Az orr helyére egy koriandermagot rögzítettem (erre nem folyós, gél állagú pillanatragasztót érdemes használni), majd fekete és piros vékonyhegyű filctollal megrajzoltam a szemeket és a szájat.

Megrajzoltam a gombokat is.A sipka prémszegélyéhez egy korongvattából vékony csíkot vágtam, a papír szélére apró ragasztópöttyöket nyomtam, majd ezekre simítottam a vattaszálat.
 A karok helyére egy-egy pici lyukat szúrtam kézifúróval, majd ezekbe rövidre vágott fehér zseníliadrótokat tettem. A drótok végére szintén egy-egy koriandermagot ragasztottam.

Fehér zseníliadrótból kis csigát tekertem, ennek a közepére ragasztót nyomtam, és erre ültettem a kis manót - így olyan lett, mintha egy hókupac közepén ücsörögne. :-)

Természetesen nem maradhatott egyedül, hiszen a Kisebbik a manómagány elleni mozgalom lelkes élharcosa, úgyhogy hamarosan már heten álldogáltak a saját kis hóbuckájukban - némelyik még apró manógyerekre is szert tett útközben. :-)

A manók önjelölt kis támogatóját ekkorra már végképp elkapta a gépszíj, és mivel elég jó rábeszélő, még azt is sikerült elérnie, hogy elővegyük a manóknak a karácsonyi kerámiaházakat - a manók aztán körbeálltak a városka főterén, és áhítatos karácsonyi hangulatban elénekelték az A part alatt c. örökbecsűt, és még ráadást is adtak az "Elvitte a róka" c. slágerlista-vezetővel. Mit is mondhatnék - szem nem maradt szárazon... :-)