2014. április 25., péntek

Világítótorony sk.


Nagyon szeretem a  világítótornyokat. Már magát a jelképet is, egy kis fény a sötétségben - jó dolog. De ami mindig eszembe jut a világítótornyokról, az az egyik legkedvesebb sorozatom, amiből nem tudok kinőni: a Váratlan utazás, amelyben Gus Pike lakott egy ilyen csodás kanadai épületben a tengerparton... amikor legelőször ment itthon a sorozat, még elég zsenge korban voltam, és sokat ábrándoztam arról, hogy majd én is beköltözöm egyszer egy ilyen világítótoronyba (nyilván Gus Pike-kal együtt :-) ), de aztán amint benőtt a fejem lágya, rájöttem, hogy erre kevés az esélyem - a toronyra és Gusra is, úgyhogy megelégedtem azzal, hogy lakberendezési boltokban bámultam áhítattal a különféle, világítótorony formájú dísztárgyakat. 
No de most végre elmondhatom, hogy boldog tulajdonosa vagyok egy világítótoronynak, ugyanis csináltam egyet magamnak. Egy kedves ismerősünk rendszeresen odaadja nekem a használt teniszlabdáit, és nemrég ezt megtetézte azzal, hogy a teniszlabdákat rejtő fémdobozokat is megkapom. Ezeknek aránylag hosszúak és szabályos henger formájuk van, úgyhogy tettem egy próbát, megfelelnek-e a célnak - és a végeredménnyel igazán boldog vagyok. :-) Ráadásul mivel a Kisebbik mostanában esténként, míg el nem alszik, szokott kérni egy pici fényt a szobájába, duplán örülök a világítótornyomnak, mert most ennek a fénye kíséri álomba a kisfiamat esténként.

Kiindulásként tehát a teniszlabdákat tartó fémdoboz szolgált:




Levettem róla a műanyag tetőt, erre most nem volt szükség. Fehér és piros kartonból 5 cm széles csíkokat vágtam:




Ezeket egymás után felragasztottam a fémdobozra úgy, hogy a csíkok egy picit fedjék egymást.





Fogtam egy háromdecis, átlátszó, eldobható műanyag poharat, és akkorára vágtam, amekkora éppen beillett a fémdoboz tetejébe.





Téglamintás papírból kivágtam egy kört, ezzel befedtem a doboz tetejét (illetve eredetileg ez a talpa volt):





Következő lépésként a torony legtetejét készítettem elő - egy papírgurigából levágtam egy kb. 1 cm széles csíkot. Erre egy szélesebbre vágott sütőpapírcsíkot ragasztottam, majd az alsó részt befedtem egy kis téglamintás papírral.





Az így elkészült felső részt ráragasztottam a fémdoboz tetejére, pillanatragasztóval.




Fekete papírból ajtót és ablakokat vágtam, fehér papírcsíkokból pedig a keresztléceket is rájuk ragasztottam:





Utolsó simításként pedig elkészítettem a legtetejét - fehér kartonból kört vágtam, és ezt bemetszve kialakítottam egy lapos kúpot. Fogpiszkálóból és papírból készült kis zászlót szúrtam még bele, az egészet a műanyag pohárra ragasztottam, és ezzel el is készült a saját kis világítótornyom.





 A műanyag poharas részt szándékosan nem rögzítettem, mert így egyszerűen csak le lehet emelni az épületről mécsescsere esetén - mert természetesen kellett bele egy fényforrás is, ha már világítótorony: egy LED-mécsest helyeztem a sütőpapíros keretbe, ennek a fénye csodaszépen átsejlik... remélem, hogy Gusnak is tetszene :-)

























És nem hagyhatom ki a zenei aláfestést sem: egy perc a szívemnek annyira kedves sorozatból - Gus Pike dala, hegedűn....









11 megjegyzés:

  1. Kedves Levendulalány!
    Már hosszú ideje olvasom nagy örömmel a blogodat és több dolgot el is készítettem - családom és magam örömére. A világítótornyokért én is odavagyok és biztosan elkészítem majd ezt is.
    A bejegyzésedről, melyből most is árad a gyermekeid iránt érzett szereteted és gondoskodásod - ami minden alkalommal engem is megérint amkor olvaslak - az alábbi dal jutott eszembe. Ez a legszebb altatódal, amit valaha hallottam.
    Sok szeretettel küldöm!
    http://www.youtube.com/watch?v=5T2cpJp5ZEY
    Üdvözlettel, Mesi

    VálaszTörlés
  2. Kedves Levendulalány!
    A gyorshívóm öt ablaka közül egyik a Tied, egy-két naponta biztosan ránézek kedves blogodra. Valószínűleg ezért is lehetett az, hogy a minap Rólad álmodtam. Nem fogsz meglepődni, ha azt írom, hogy nagyon olcsón nagyon jópofa tárgyakhoz jutottál hozzá: apró játékokat vettél, amiről még nem tudtad, hogy mit fogsz velük kezdeni. Volt köztük egy kisautó meg egy Kisvakondos tárgy is. :-))
    Aztán véletlenül találtam egy bejegyzést, amit még 2006-ban raktál fel, és én nagyon örültem, hogy van valami, amit még nem olvastam. :-))
    Egyszóval köszönöm, és bízom benne, hogy még sokáig lesz miről álmodnom. :-))
    Márti

    VálaszTörlés
  3. Kedves Levendulalány!
    Nagyon irigyellek a sok-sok kreatív ötletért!!! Gratulálok, ez (is) szuper lett!
    Anno én is rajongtam a sorozatért (no meg Anne-ért a Zöld Oromból), felnőtt fejjel újranéztem ugyanolyan lelkesedéssel persze, és megint drukkoltam Felicity Kingnek, hogy ne szalassza el ezt a fiút!!! :)
    További sok jó ötletet kívánok neked!!!
    Dóri

    VálaszTörlés
  4. Vicces, az első bekezdés szó szerint igaz rám! :-) Emlékszem, rettentő boldog voltam, mikor nyelvtanfolyamról hazaérkező barátnőm egy Normandiában vásárolt világítótorony formájú apró kerámia szelencével lepett meg.
    Szuper dolgokat csinálsz, alig várom, hogy kisfiam nagyobb legyen, és együtt megcsináljunk egy csomó mindent...

    VálaszTörlés
  5. Szuper a torony - és Névtelennek üzenem: a dal is egy gyöngyszem - Köszönet érte! :-)

    VálaszTörlés
  6. Akárhányszor elmegyek egy világítótorony mellett,mindig kiabálom,hogy Gus Spike és várom a választ,mint Felicity King:) Eddig is kedveltelek,de most nagyon :)

    VálaszTörlés
  7. Mennyivel szebb ez a világítótorony, mint amit a napokban láttam Finisterra-ban és Muxia-ban. Mindkettőt nagy izgalommal vártam, és a valóság egy kétszintes ház, a tetején egy kupolával. Újabb bizonyíték, hogy az álmok szebbek a valóságnál.

    VálaszTörlés
  8. Most találtam rá a blogodra és már egy órája nem bírok elszakadni a fantasztikus ötleteidtől, azok igényes kivitelezésétől, és a vicces írásaidtól. (Bár a Váratlan utazás zenéjére majdnem elsírtam magam, biztosan a hormonok teszik...)
    A legjobban az újrahasznosítás tetszik a legjobban. Hihetetlenül hálás vagyok, hogy vannak ilyen tehetséges kreatív emberek, és hogy ráadásul kreativitásodat önzetlenül meg is osztod velünk! További boldog kreatív napokat kívánok!

    VálaszTörlés