2014. január 14., kedd

Füzetdekor II.


Barkácsolós szempontból az egyik kedvenc elfoglaltságom a ronda vagy egészen semmilyen külsejű füzetek tuningolása. (Például.)  Legutóbb egy olyan darabot alakítottam át, aminek volt egy plusz, megbocsáthatatlan bűne: műanyag borítóval volt ellátva... nohát nekem egy szép, minőségi, illatos papíros füzeten ne legyen műanyag borító, mert attól egyszerűen kiráz a hideg - muszáj volt gyorsan változtatásokat eszközölnöm ezen a műanyagba fullasztott, de egyébként nagyon jó minőségű füzeten, és szerintem egyáltalán nem vált a kárára...

Így nézett ki a füzet, még mielőtt hozzányúltam volna:





A füzetbevonásnál lényeges, hogy erős, jó tartású, minőségi papírt kell használni. Anyukám rendszeresen szokott venni a MüPa könyvesboltjában csodaszép papírokat az ő papírmániás lányának, úgyhogy most is ezek közül választottam ki egyet, mert tökéletesen megfelelnek a fenti kritériumoknak, egyszerűen öröm velük dolgozni.
A papírból levágtam egy akkora darabot, amelyik némileg nagyobb méretű volt, mint a füzet borítója. A papír bal szélét meg kell próbálni minél egyenesebbre vágni, a többi oldalnál ez nem szempont.
Az én papírom tehát most ez a csodás rózsamintás volt:





A papír hátoldalát bekentem papírragasztó stifttel - a dekupázsragasztó használatát ilyenkor célszerű mellőzni, túlnedvesítheti a papírt, és a ráncok is hajlamosak megjelenni rajta. A stift viszont tökéletesen biztonságos, sőt még egy kis plusz tartást is ad a papírnak - fontos viszont, hogy az utolsó négyzetcentimétert is be kell kenni vele:





A ragasztós papírt a füzetre helyeztem, és alaposan rásimogattam a borítóra. Vigyázó szemünket ilyenkor érdemes a már emlegetett bal szélre vetni, hogy megbizonyosodjunk arról, a spirál mellett kellően egyenesen helyezkedik el a papír.





Lehet várni egy kis száradási időt, vagy türelmetleneknek még ennyit sem kell: egy ollóval a borító szélének vonalát követve le kell vágni a felesleges papírt - én is ezt tettem:





Kevésbé maximalisták már nyugodtan megállhatnak ezen a ponton is, én viszont inkább eltakartam volna a régi borító-új papír találkozási vonalat, így egy bézs színű csipkeszalagot ragasztottam ide.




Utolsó simításként sima barna csomagolópapírból még kivágtam egy címkét, amit meg is vonalaztam, majd felragasztottam - ezzel végül tényleg el is készült a füzet, amit nagy boldogsággal veszek birtokba.... :-)








7 megjegyzés:

  1. Szép, de nekem címke nélkül jobban tetszett.

    VálaszTörlés
  2. Tudom, hogy hülye kérdés, de bevontad a másik oldalát is?
    Nekem nem volt teljesen egyértelmű...
    Egyébként gyönyörű lett, nekem is van ilyen füzetem ;)

    VálaszTörlés
  3. Meseszép lett, és persze egyedi :)

    Egyébként valamiért nem engedte, hogy az előző bejegyzésekhez hozzászóljak. Pedig ódákat akartam zengeni a tündéri gomba gombostűidről :) a lámpára varázsolt városról és a szépséges konzervdobozos írószertartódról :) Imádom mindet egytől- egyik. Ahogy ezt a füzetet is, csodás a borítása.

    VálaszTörlés
  4. Csodaszép lett, ég és föld a különbség! :)

    VálaszTörlés
  5. Fantasztikus!!!!! Épp a napokban gondolkodtam valami hasonló ötleten,mert egy igazán szép borítójú füzetet sem találtam.Csodás,pont erre volt szükségem!!!Köszönöm!!! :D

    VálaszTörlés