2012. november 30., péntek

Dekoráció vágódeszkából


Volt egy régi, nagyon ütött-kopott vágódeszkám. Karácsonyi dekoráció lett belőle. :-)
Akrilfesték, csiszolópapír, papírragasztó, konyhai spárga, gyöngyök, egy lakkfilc és egy kevés ajándékkötöző zsinór kellett hozzá - csak becsszóra tudom mondani, hogy a valóságban sokkal szebb... de a téli szürkeségben nehéz rendes fotókat készíteni.
Most nem eresztem bő lére, mert kora reggel megint orvosnál kezdek - szurkoljatok nekem, hogy most már többször ne kelljen mennem....
Mindenkinek nagyon szép pénteket kívánok - a szombaton is dolgozóknak még egy kis hősies kitartást, a többieknek pedig már csak pár óra, és itt a hétvége :-)



































2012. november 29., csütörtök

Csipkés papírdíszek


Azt gondolhatjátok, egy ilyen barkácsolós nőszemélynek, mint amilyen én vagyok, az egyszerűnél is egyszerűbb mindenféle kézműveskedős programokkal lefoglalni a saját gyerekeit, de ez nem így van. Ott kezdődik a gond, hogy a Nagyobbik ugye már egy majdnem nyolcéves, extra kézügyességgel és fantáziával megáldott kislány, mindeközben a Kisebbik meg egy öt- és féléves kisfiú, aki a "türelem" szót még hírből sem ismeri, a ragasztót legszívesebben szájon át fogyasztja, és amihez nyúl, annak a továbbiakban már ritkán terem babér - szóval nehéz azt a fajta tevékenységet megtalálni, ami mindkettőjüket leköti, lehetőleg ugyanannyira... 

A következő dolog viszont a kivételek közé tartozik - nagyon egyszerű elkészíteni a minden finomságot nélkülöző férfikezdemény-mancsok által is, ugyanakkor az elsős nagylányságra rendkívül büszke copfosok számára is kellően vonzó tevékenység.

Az egész azzal kezdődött, hogy múltkor a KIK nevű áruházban 180 Ft-ért vettem egy 50 db mini tortapapírt tartalmazó csomagot. Persze, ott és akkor fogalmam sem volt, mit fogok vele csinálni, de a 200 Ft alatti, barkácsolós lehetőséget sejtető árucikkeknek képtelen vagyok ellenállni, főleg ha ilyen szép papírköröket tartalmaznak, mint ezek:





Na de aztán egy szürke délutánon jött az ihlet, és rájöttem, hogy ezekből nagyon szép és olyan könnyedén romantikus stílusú díszeket lehet készíteni, méghozzá olyanokat, amelyeknek a kivitelezése az otthon található, két teljesen eltérő célcsoport számára is megfelel, hiszen kellően egyszerű egy apróbb kisfiúnak is, de éppen eléggé látványos egy nagyobb kislány számára is.

A köröket egészen egyszerűen csak félbe kellett hajtani (egy díszhez 6 db-ot):





Egymáshoz kell ragasztani ezeket a félköröket, a következőképpen: az egyik belső félkörre (tehát ott, ahol nincs még az áttört minta) papírragasztót kenünk, és rányomogatjuk a második félbehajtott kört.
(A képen jól látszik, hogy csak a belső, mintamentes rész van összeragasztva, az áttört mintás szélek így elválnak kissé egymástól.)





Ugyanezzel a logikával a másodikhoz ragasztjuk a harmadikat, és így tovább, míg a 6. kör egyik felét is hozzáragasztjuk az 5. másik oldalához:





A két szélső, szabadon maradt papírfélre ragasztót kenünk, közéjük pedig behelyezünk egy cérnaszálat (ezzel lehet majd fellógatni a díszeket):





Egyet hajtunk a lapokon, és jól összenyomogatjuk a beragasztózott félköröket.

Ezután a papírkörök széleit (ahova nem került ragasztó) visszahajtjuk:





És így szépen sorban minden kör szélét behajtjuk így egyenesen:








Leírni tízszer bonyolultabb, mint megcsinálni :-)

Ezután már szét kell hajtani a lapokat és a lapvégeket, ezzel ki is alakult a dísz.

Nekünk nagyon megtetszett :-)





















2012. november 28., szerda

Filcdíszek pirosban-fehérben


Az elmúlt napokat ismét egy rendkívül ragaszkodó torokgyulladás társaságában töltöttem. Kezdődött egy ijesztően erős torokfájással, folytatódott lázzal és egyéb kellemes tünetekkel, mostanában pedig fejhosszal vezetek ugatási szakértő kollégám, Frakk előtt. Tegnap pedig már a tüdőm is elkezdte érdekelni a háziorvosunkat, ezért aztán erős szükségem van a pozitív gondolatokra, amelyekből ez a kedvencem: csodálatos, hogy éppen most vagyok beteg, mert így karácsonykor nem leszek az, pedig szoktam! :-) 
Megpróbálom az optimizmusomat megőrizni ma délelőtt is, amikor is valószínűleg legalább négy órát fogok eltölteni a vizsgálatokon, de kérlek, szurkoljatok nekem, hogy egészen hihetetlen gyorsasággal végezhessek a magyar egészségügyben tett túrámon... olyan jó lenne meglepődni, hogy nahát, ez csak ennyi időbe telt? :-)

Viszont tettem egy érdekes felfedezést: ha beteg vagyok, valahogy varrhatnékom-hímezhetnékem támad. Van erre vajon valami racionális magyarázat? Érdemes elindulni az asszociáció sötét bugyraiba, miszerint beteg-kórház-sebész-varr-hímez...? Ez inkább horrorisztikus, mint valószínű gondolati útvonal, úgyhogy tényleg nem tudom, miért van így, de így van - a második tüsszentésnél már osonok is ki egy kis hímzőfonalért, tűért meg valami maradék textildarabkáért. 
Hozzá kell tennem persze, amit már néhányszor meg is írtam itt: semennyire sem vagyok otthon a kézimunka berkeiben, de ilyenkor kimondottan lelkesen nyomorgatok össze mindenféle anyagdarabot... ráadásul mivel nem kaptam levegőt, aludni sem tudtam rendesen, úgyhogy éjszakánként még időm is volt erre.  Most karácsonyi témakörben alkottam, már amennyire ezt annak lehet nevezni, de a végeredmény mégis aránylag vállalható lett, úgyhogy meg is mutatom. De kérem szépen, senki se keressen párhuzamos öltéseket, mert ha vannak is, az csakis a véletlen műve :-)

Cselesen egy olyannal kezdem, ami optikailag különösen jól mutat - bár ez nem az én érdemem, hanem a  horgolt virág készítőjéé, aki az egyik kollégám menyasszonya. Én csak a filcpárnácskát készítettem el, amire rávarrtam a virágot:





Aztán varrtam egy csipkecsíkokkal feldíszített fehér fenyőfát:





Pihenésképpen nem varrtam, csak vágtam és ragasztottam:





Lett egy szerény méretű, de annál kövérkésebb is:





Aztán megint egy horgolt virágos:





Megint egy lustálkodós verzió:





Utolsó előtti lett a sorban egy mikulássapka :-)





A végén pedig az, amelyik a szívemnek leginkább kedves:





A varrás egyébként kimondottan terápiás tevékenység még az olyan varrni nem tudóknak is, mint amilyen én vagyok - mindenkinek ajánlom, aki elkapja a mostani torokgyulladásos vírust :-)



2012. november 23., péntek

Mikulásvirág baba


Múltkor készítettünk egy virágbabát, ami pár napja újra eszembe jutott - amikor megvettem az idei első mikulásvirágot. A mikulásvirág is a karácsonyi időszak része nálunk - amikor az első az asztalra kerül, akkor valahogy kézzelfogható közelségbe kerül az év legszebb ünnepe. És ahogy nézegettem a gyönyörű piros leveleket, arra gondoltam, muszáj lesz leutánoznom :-)

Ugyanúgy egy kicsi agyagcseréppel és egy papírgolyóval indultam, ahogy múltkor:





A cserepet zöldre festettem:





A papírgolyót a cserépre ragasztottam:





Piros filcanyagból kivágtam két nagyobb méretű cikkcakkos csíkot:





Kivágtam két levélkét is karnak, ezeket felragasztottam. A két cikkcakkos csíkot körben a papírgolyóra ragasztottam úgy, hogy a háromszögek félig fedjék egymást:





Kivágtam több kis cikkcakkos csíkot is. Egy sárga zseníliaszálat több helyen meghajlítottam, csokorba fogtam, és körbetekertem a cakkos csíkokkal (itt-ott ragasztót kenve közéjük):





A nagy piros leveleket kihajtottam, és közéjük beragasztottam a zseníliás tekercset. Már csak egy sálat tettem a figura nyakába, megrajzoltam az arcát, és ezzel el is készült a karácsonyváró mikulásvirág baba. :-)

















2012. november 21., szerda

Süti pingponglabdából


A mi Nagyobbikunk szobájába karácsony előtt mindig beköltözik egy egészen pici fenyőfa, és ő lehetőséget kap arra, hogy ezt a saját kis fát az ő egyéni ízlésének megfelelően díszítse fel. A kis fenyőfa 100 %-ig az ő felségterülete, ezért aztán tavaly még pici könyvek is lógtak rajta, különféle válogatott apró játékokkal egyetemben - és rendkívül kedvesen nézett ki. :-) Idén a kis fa tulajdonosa - fantasztikus érzékkel megsejtve a 2012-es díszítési trendet - úgy döntött, sütemények fognak lógni az ágakon. Persze, nem igaziak, mivel az öccse csak egyetlen fallal arrébb tanyázik, és arról közismert, hogy a tápláló és egészséges ételeken kívül mindent megeszik, így elkötelezett rajongója az összes édességnek és sós rágcsának - szóval hat lóval sem lehetne visszatartani attól, hogy lelegelje a teljes 2012-es trendet... ami egyrészt nem jó, mert a Nagyobbik azonnali sírógörcsöt kap, és másrészt sem jó, mert szigorú anya vagyok, és azt vallom, leszármazottaim akkor se éljenek csak rágcsákon, ha egyébként mást nem esznek meg.
Szóval, nekiláttunk ötletelni a Nagyobbikkal, és kigondoltuk, milyen díszeket fogunk készíteni, amelyek mind megfelelnek a sütikinézeti kritériumnak - és jó pár tervet ki is ötöltünk, ezeket valószínűleg viszont fogjátok látni a blogon. Elsőként egy olyan díszt készítettünk, ami még a sütiszakértő Kisebbiket is megtévesztette, úgy kellett becsúszó szereléssel kikapni a kezéből, mielőtt belekóstolt volna :-)

Legeslegelőször is kellett hozzá néhány fehér pingponglabda:





Hímzőfonalból hurkot kötöttünk, és belenyomtuk egy gombócnyi levegőn száradó gyurmába. A gyurmát ezután a labdára nyomogattuk, szabálytalanul - de fontos, hogy nem szabad a gyurmaszéleket elvékonyítani, különben nem tudjuk leemelni majd a labdáról.
(A képen egy tejesdobozkupakra tettem a pingponglabdát, így nem gurul el. :-) )





Megvártuk, amíg megszárad a gyurma, aztán óvatosan leválasztottuk a labdáról. A labdát megmostuk (a terrakotta gyurma nyomot hagy, a fehér persze nem) és megtörölgettük.
A gyurmát csokibarnára festettük akrilfestékkel. A festéket jó sűrűn kentük, és azonnal, amíg még nedves a felszín, beszórtuk színes szórócukorral - így jól beletapad a festékbe.





Száradás után a gyurmatetőt a pingponglabdára ragasztottuk, az egészet pedig bele egy minimuffinpapírba - és ennyi volt az egész, fel is akaszthattam fotózásra. :-)
Mi öt darabot készítettünk belőle, mert pici a fa, és még sokféle sütit tervezünk rá - de akármennyit szívesen gyártottam volna belőle, rendkívül helyesen néz ki :-)



















2012. november 19., hétfő

Karácsonyfa spatulákból


Múltkor, amikor a faspatula-csillagokat készítettük, arra gondoltam, ez a nagyszerű alapanyag talán arra is alkalmas lenne, hogy  valamilyen nagyobb, látványosabb dolog kiindulásául szolgáljon. Valami olyasmin töprengtem, amihez nem csak egy-két-három darab spatulát kell csak felhasználni, hanem sokat - és mivel a közeledő karácsony kézenfekvő ötleteket ad minden alkotáshoz, elhatároztam, lesz, ami lesz - megpróbálok készíteni valamilyen karácsonyfa-szerű alakzatot szeretett spatuláimból.

Persze, ez nem egy gyorsan kivitelezhető ötlet, de elalvás előtt egy kicsit mindig haladtam vele, és igazság szerint rendkívül inspiráló negyedórák voltak ezek, mert nem volt készen a fejemben az ötlet, ahogy máskor, hanem aszerint alakult ki a végeredmény, ahogy lépésenként haladtam vele.

Amikor elkészült, nagyon-nagyon boldog pillanat volt, mert nem számítottam ennyire kedves és vidám külsejű dologra - ezért aztán muszáj le is írnom nektek, hogyan készült. :-)


Először is tehát kellettek hozzá a spatulák:





Egy erősebb ragasztó segítségével elkezdtem építeni a karácsonyfa-alakzatot, amíg szépen ki nem alakult:











A fa felépítése után a "törzset" mindkét oldalon megerősítettem egy-egy spatulasorral:





A fa alját meghosszabbítottam, hogy aztán majd be tudjam rögzíteni valamibe:





Majd pedig lefestettem akrilfestékkel pirosra.





Gyorsan összegyúrtam egy adag só-liszt gyurmát, belenyomkodtam egy konzervdobozba, és ebbe szúrtam a fát:





Amikor a só-liszt gyurma már megszikkadt, a konzervdobozt bevontam piros mintás papírral, a gyurma tetejére egy kis ragasztót folyattam, és beszórtam faforgáccsal:






Ezután pedig már csak a dekorálás kellemes feladata maradt hátra :-) Az ágakra mini fa ruhacsipeszeket tettem a gyertyákat szimbolizálandó, csipkeszalagból kivágott kis virágokat ragasztottam fel, és natúr fagombokat is tettem az ágakra - némelyiket meghagytam így natúr színben, másokat viszont piros alkoholos filccel és fehér lakkfilccel kidekoráltam. Végül piros-fehér sodrott papírszalagból masnikat kötöttem, és ezeket is felragasztottam.








És ezzel készen is lett a spatulából készült kis karácsonyfa. Azt hiszem, idén ez lesz az egyik kedvenc dekorációnk :-)


 




















Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...