2012. szeptember 27., csütörtök

Papírtökök


Hamarosan itt az az időszak, amikor elöntik a hatalmas, gömbölyű, narancssárga Halloween-tökök a zöldségeseket, és az ember lányának kedve támadna alaposan bevásárolni belőlük, hogy aztán mindenhova ilyen csodaszép tököket tegyen... egészen addig, amíg meg nem látja ezeknek a tököknek az árát.
Én aztán igazán a rendesen elgyengülős típus vagyok, bármilyen dekorációs lehetőség láttán, de tavaly is összesen egy darabra voltam csak hajlandó beruházni, pedig szívem szerint a ház minden szegletét teleraktam volna ezekkel a narancssárga gyönyörűségekkel. Nem azért, mert a tengerentúlon ezt így szokás, hanem mert egyszerűen szép látvány... viszont elhatároztam, hogy idén ez máshogy lesz, és tényleg jó pár tököt teszek ki a szobákba - na nem mintha azóta bankot raboltunk volna, inkább csak mert kigondoltam valamit, amit aztán ki is próbáltam, és nekem nagyon megtetszett. :-)

Röviden: a dekortökök idén újságpapírból és krepp-papírból lesznek, az abszolút költséghatékonyság jegyében. Jó, egyetlen darab rendes tököt kifaragási céllal azért persze most is fogok venni, de az összes többi papírból lesz, mégpedig így, ahogy itt látjátok :-)

Szóval, a művelethez először is kell némi narancssárga krepp-papír és sok-sok felesleges újságpapír:





Egy adag újságpapírt gyűrjünk gömbformára, és csomagoljuk további újságpapírokba, közben folyamatosan gömbbé formázgatva a papírkupacot. Semmi bonyolult dologra nem kell gondolni, csak húzzunk újabb és újabb rétegeket egymásra úgy, hogy a papírszéleket lehetőség szerint a következő réteg fedje el - így nem fog szétbomlani a kezünkben az egész.

Amikor elégedettek vagyunk a mérettel és a formával, tekerjük körbe párszor celluxszal. Még ezután is paskolgathatunk a papírgömbön, hogy szép formás legyen:





Vágjunk a krepp-papírból két akkora négyzetet vagy téglalapot, amelybe kényelmesen, ráhagyással bele tudjuk majd csomagolni az újságpapírgömböt.





Tegyük a krepp-papír közepére a gömböt, hajtsuk fel körben a kreppet, és felül gumizzuk össze. A gumi felett vágjuk le a krepp-papírvégeket.





Egy darabka barna zseníliadrótot dugjunk be a a levágott papírvégbe, majd formázzuk meg a drótot, tökszárszerűre:





Zöld filcanyagból (vagy akár kartonból) vágjunk ki pár levelet, és ragasszuk fel a papírgömbre:





És végül már csak az arcot kell elkészíteni - ehhez egy kevés erősebb tartású, fekete papír kell, valamint egy olló és egy ragasztó -, az arckifejezések pedig már csak rajtunk és a hangulatunkon múlnak. :-)
















2012. szeptember 25., kedd

Panka és Csiribí


Egyszer már írtam korábban Berg Judit Micsoda idő! című mesekönyvéről - és a véleményem azóta sem változott a mesével kapcsolatban. Rendkívül kedves és nagyon szerethető, igényes mesekönyv ez, amit már számtalanszor olvastunk újra és kicsikkel, és minden bizonnyal még fogunk is, az összes további résszel együtt.
A szívemhez legközelebb a sorozatból talán mégis az első, a Micsoda idő! áll - egyrészt mert ez volt az első ismeretségünk Berg Judit nagyszerű meséivel, másrészt pedig azért, mert az ebből készült hangoskönyv is toplistás kedvencünk lett, és számtalan autóúton volt a kicsik tökéletes társa.

A mi legkedvencebb meséinknek pedig mindig hasonló a sorsa - előbb-utóbb elkészítem a szereplőket, hogy aztán sok-sok-sok órát töltsünk el azzal, hogy újra és újra eljátsszuk a történeteket.
Pankával és Csiribível sem történt máshogy. Amikor mostanában utaltam arra, hogy egy kimondottan időigényes dologgal foglalkozom - hát ők voltak azok. :-)

De végül is elkészültek, és ma délután fogják őket megkapni a kicsik - nehéz kivárni, mit fognak szólni a figurákhoz... Addig is megmutatom nektek a végeredményt, és szívből remélem, hogy tetszeni fog. A figurák Pásztohy Panka illusztrációi alapján készültek - persze, közel sem annyira szépek és kedvesek, mint az eredeti képek, de talán távolról egy picikét hasonlítanak :-)


A főszereplőkhöz natúr fa bábualapot használtam (kb. 11 cm-es magasságúak):




Először persze a két tündér, Panka és Csiribí készült el - akrilfestéket, alkoholos filctollat, zseníliadrótot, kartonpapírt, pillanatragasztót és fonalat használtam fel hozzájuk.


Panka



Csiribí


Aztán következett a többi fontosabb szereplő:


Jocó, a mókusfiú, aki Csiribí nagy barátja,
és a kishúga, Emma, aki Pankával van jóban



Mókusmama,
aki éppen nagyon morcos Csiribíre bizonyos összemaszatolt ingek miatt



Benedek, a bajkeverő kismadár
(aki persze leginkább magát keveri bajba)
és testvérei


Benedek szülei,
Pintypapa és Pintymama



Nyest, aki ellenségből válik Csiribí barátjává



Szarvasbogár bácsi, Panka szomszédja, aki elég morózus típus -
de a tündérlány süteményeitől ő is megszelídül



A huncut molylepke, aki a szekrényben suttyomban
szétrágcsálja Panka ruháit,
valamint a békák


És ha már megvoltak a szereplők, muszáj volt az otthonukat is elkészíteni :-) Pankáról tudjuk, hogy egy nagy tölgyfában lakik, és közvetlenül Szarvasbogár bácsi lakása felett van az övé.
Ezt az emeletes házat a legegyszerűbben úgy tudtam megvalósítani, hogy két fadoboznak a belsejét mintás papírral bevontam, majd egymásra ragasztottam őket.





Zöld és mintás papírokból különböző méretű leveleket vágtam ki, majd felragasztottam a dobozok oldalára és tetejére, ezzel szimbolizálva a fát.
Nos, igen, a tölgyfa levelei nem ilyenek, de ennyi tölgylevél kivágásával még jövő ilyenkor sem végeztem volna :-)














Aztán beköltöztettem a lakókat :-)


A ház egyben



Az alsó szint, Szarvasbogár bácsi lakása



Ez pedig Panka otthona



A szekrényben pedig a falánk molylepke,
Panka rózsaszín pulóverével :-)



A fészek, ahol a pintycsalád lakik



Csiribí otthona egy odvas fenyőfában található - ezt egy régi műanyag odúban rendeztem be, ami fölé só-liszt gyurmából készült fenyőfa került:








És mivel a mese fejezetei a természeti jelenségek jegyében játszódnak, ezekről sem feledkezhettem meg:


A bánatos felhő, aki a könnyeivel telesírja az egész erdőt,
nem kis problémát okozva ezzel



A köd (átlátszó fóliára ragasztott vattafátylak),
akit egy napsugárral kell megcsikizni, hogy végre
felszálljon a völgyből



A nap - kivehető sugarakkal az előbb említett csikizés céljából



És a kedvencem, a rendkívül kópé szél -
hungarocell golyóból és egy átlátszó nejlonzacskóból :-)



Hát így sikerültek a "Micsoda idő!" szereplői... jó pár éjszakázás van benne, de most azt érzem, megérte :-)

Még készült sok kis apró tárgy is, Panka furulyája, hegedűje, Nyest hógolyói, a békák hajója, ruhaszárító és sok-sok sütemény - úgyhogy remélem, sok-sok vidám percet fognak még okozni a kicsiknek.
(De igazság szerint én sem szeretnék kimaradni a játékból... :-) )








2012. szeptember 24., hétfő

Hangulatvilágítás raklapdeszkából


A netet egy ideje rendesen elöntötték a raklapokból készült fantasztikus alkotások, az ágyvégektől a dohányzóasztalokig, úgyhogy már tényleg mindannyian tisztában vagyunk azzal, mennyire nagyszerűen használható tárgyakról is van szó. Már írtam arról, hogy a sógorom jóvoltából hozzánk is szoktak raklapok érkezni, igaz, csak darabokban, a kerti sütés-főzéshez - és még így is ellenállhatatlan vágyat érzek sokszor arra, hogy valamit gyártsak belőlük.
Legutóbb is kiragadtam a legrövidebb darabot a léckupacból, azzal a biztos tudattal, hogy nekem ebből KELL valamit készítenem - persze, hogy mit, azt ilyenkor még sosem tudom. :-) De mégis, egy ilyen deszka látványa valahogy mindig alkotásra sarkall... ti nem éreztek így? :-)





Ilyenkor - addig is, amíg nem érkezik meg az ihlet - mindig gondosan lecsiszolgatom a deszka felületét, és lefestem valamilyen színre (most éppen fehérre).





És sosem tudom megállni, hogy aztán vissza ne csiszolgassam egy kicsit, olyan szép kopottasra. :-)




Aztán bementem a garázsba, hogy letegyem a csiszolópapírt, és azzal a lendülettel magamra rántottam egy doboz teamécsest - ezzel máris megérkezett az elhatározás, hogy hangulatvilágítást eszkábálok a deszkámból. :-)

Négy golyócskányi gyurmaragasztóval (BluTac) a deszkára rögzítettem négy teamécsest:





És jöhetett a dolog kreatív része :-)
Fogtam egy fekete alkoholos filctollat, és mintázatot rajzoltam a deszkára. Hát, nem vagyok egy rajzolózseni (ez a szerep nálunk a Nagyobbiké), ezért csak egy egyszerű indamintára vállalkoztam, de reméltem, hogy ezt talán nem rontom el. :-)








És úgy éreztem, ennél többet nem is kell hozzátenni.
Este ki is próbáltuk, milyen hangulatot eredményez a raklapdeszka - és teljesen jól vizsgázott. :-)

















2012. szeptember 23., vasárnap

Egy csepp meglepetés


Ma egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmeteket. A koraszülött és eltérő fejlődésű gyermekek diagnosztikájával és terápiájával foglalkozó Gézengúz Alapítvány ötödszörre hirdeti meg jótékonysági pályázatát. A pályázat célja a társadalmi szemléletformálás, a koraszülöttek és a problémával születettek elfogadtatása, valamint a figyelem felhívása a gyermekek életének kis és nagy meglepetéseire, váratlan pillanataira, illetve a különböző problémákkal született és az egészséges gyermekek élethelyzetének azonosságaira.

A pályaműveket az alapítvány elárverezi majd, és a bevételt új, budafoki központjuk berendezésére fordítják, segítve az itt élő, eddig ellátatlan kisgyermekeinek terápiáját, gyógyulását.

Lehet pályázni fotókkal, kisplasztikákkal, iparművészeti alkotással, és két témakör közül lehet választani:

1. 0-8 év közötti életkorú gyermekek valamilyen meglepetésteli élethelyzetben: ünnep, ajándék, utazás, kistestvér érkezése, új közösségbe kerülés, új mozgásformák felfedezése.

2. Meglepetés a természetben: a természetet ábrázoló vagy attól ihletett művek, akár a csepp-szimbolika mentén is.


Ha van kedvetek, pályázzatok, hiszen már egyetlen fotóval is lehet - és ezzel nagyon jó célt támogattok.







További információk a pályázattal kapcsolatban:
http://www.gezenguz.hu/palyazat/



2012. szeptember 22., szombat

Órarend tejesdobozbuszon


Igazi hagyomány nálam, hogy az első igazán hűvös őszi napon megfázom. Abszolút kihagyhatatlan program ez nekem, úgyhogy meg sem lepett, amikor egymás után ötöt tüsszentettem, rögtön tudtam, néhány napig ki leszek vonva a forgalomból... annak rendje és módja szerint be is lázasodtam, a torkom meg igazi háborús övezet, de arra legalább jó ez a kis kényszerszünet, hogy a nap nagy részét fekve töltöm, mivel nincs erőm a függőleges helyzetre.
Szerencsére viszont vágni-ragasztani még ebben az állapotban is lehet, úgyhogy ki is használtam az időt egy kis alkotásra. :-) A múltkor elkészült gyurmaórarendünk mellé már akartam készíteni egy másikat, mert ugye a mágneses verzió fent van a hűtőn, de a Nagyobbik íróasztalára is mindenképpen kellett egy - és akkor már gondoltam, adjuk meg a módját...
Most nem mondom, hogy ez egy gyors dolog, sőt, nagyon nem, kimondottan piszmogós program - de betegen heverészve éppen megfelelő elfoglaltság volt. Mert a csak úgy heverészés, az nem megy nekem :-)

Kellett hozzá először is egy kiürült, kimosott tejesdoboz:





Ezt először is bevontam mintás papírral:





Ezután a doboz tetejét öt helyen kifúrtam:





A doboz két oldalára 3-3 tejesdobozkupakot ragasztottam pillanatragasztóval:




Mintás papírból a kerekekre felnit ragasztottam, majd felkerültek az ablakok és pár kismadár is. :-)





A mintás papírjaimból kivágtam jó pár csíkot:





A csíkokat kettéhajtottam, a végüket zászlószerűre vágtam, és ráírtam a tantárgyakat:





Kettétörtem három hurkapálcát, mert szükségem volt 5 "zászlórúdra" - ezekre ráragasztottam az elkészült kis zászlókat, az órarendnek megfelelően




Befejeztem a többi napot jelképező pálcákat is, és utolsó simításként a beszúrt hurkapálcákat egy-egy pötty pillanatragasztóval rögzítettem a busz tetejébe.

Nagyon helyesen mutat az íróasztalon, és bár a Kisebbik is elvitte pár brümmögős körre, még azt is egészen jól bírta :-)






















Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...