2012. december 12., szerda

Chaplin kékben


Az egyik legkedvesebb barátunktól, Anditól nagyon szép adventi naptárt kaptam: egy kis üvegbe zárt nekem 24 különlegesen szép idézetet. Szívmelengető érzés reggelenként kivenni egy kis papírgombócot az üvegből, széthajtogatni, és találni rajta valamit, ami mindig elgondolkodtat és hozzájárul ahhoz, hogy a reggeli rohanásban egy percre megálljak szó szerint és lélekben is.
A 12 idézet közül, amelyeket eddig kinyitottam, különösen közel áll hozzám az egyik: "Életünk napjai közül egyik sem annyira kárbaveszett,mint amelyiken nem nevettünk." Azt éreztem, hogy bár ennek a szellemében igyekszünk élni a napjainkat öntudatlanul is, jó lenne valahogy állandóan szem előtt tartani.

És hogy végül ezt hogyan valósítottam meg, azt itt láthatjátok... a kiindulás a gyerekek által rendesen elnyúzott ikeás fa fellépő volt. (Ez a "fellépő" szó szerintem teljes katasztrófa, olyan, mintha a sámlik is indulnának tehetségkutató műsorban... nekem sokkal jobban tetszene az emeletes sámli kifejezés vagy valami hasonló. :-) A kicsik persze már nem lépnek fel rá sehova, mert rég elérik a mosdót már, úgyhogy valamiféle éjjeliszekrény-szerű szerepkörbe akartam átmenteni, mert amúgy nagyon jó anyagból van és stabil is. Ám az elmúlt évek és a kis lábak rendesen nyomot hagytak rajta, úgyhogy komolyabb ráncfelvarrás alá vetettem.





Letörölgettem, aztán egy csiszolópapírral átdörzsöltem mindenhol:








Jöhetett a festés - egy szép mély sötétkék akrilfestéket választottam:





Amúgy annyira nem lelkesedem a színes bútordarabokért, de ez a kék, ez egy tökéletes szín... Fogtam egy fehér lakkfilcet, négy celluxsort ragasztottam a felső falapra (erre azért volt szükség, hogy egyenesek legyenek a sorok, mert amúgy képtelen vagyok egyenesen írni....), és felírtam az idézetet.

Aztán lehúztam a celluxcsíkokat, még egyszer átírtam a szöveget, és pár perc száradás után az egészet lefújtam matt lakkal, majd ezt megismételtem pár óra múlva még egyszer.






Utolsó lépésként még egy kicsit megcsiszoltam itt-ott, hogy ne legyen annyira sterilen új. És ez lett a végeredmény - azonnal rajongásig megszerettem. :-)










12 megjegyzés:

  1. nagyon szép lett! és köszi az idézetet! :)

    VálaszTörlés
  2. nagyon szép lett . nekem is jól jött ez az idézet jobb kedvre derített sok bajos napok után :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, remélem, már múlnak azok a bajos napok...

      Törlés
  3. Kedves Levendulalány!
    Tegnap lezajlott a jótékonysági adventi vásárunk, amire a hógömböket készítettem és email-ben kértem hozzá segítséget tőled.
    Úgy érzem néhány mondatban muszáj neked is beszámolnom róla, mert ha hiszed, ha nem te is részese voltál (a hógömbökön túl is). Egyrészt, mert néhány ötletedet viszontláttam az eladásra felajánlott tárgyak között, másrészt, mert bár ennek a vásárnak az ötlete már nagyon régen megfogalmazódott bennem, abban, hogy most meg is valósítottuk része volt a blogodon látott kreatív hozzászólásoknak. Annak, hogy itt is láttam, milyen sokan szeretnek babrálni ezekkel a dolgokkal. És valóban itt a mi környezetünkben is rengetegen ajánlottak fel szebnél szebb, saját készítésű, kis vagy nagy értékű tárgyat. Szinte mindent eladtunk, a bevétel sokszámjegyű, nem is álmodtunk róla. Kb. 10-15 rászoruló kisgyereknek fogunk értékes karácsonyi ajándékot venni rajta.
    Nem vagyok igazán jó író-fogalmazó, de azt szerettem volna, hogy tudd, lelki támogatást, erősítést kaptam ettől a blogtól. Azzal, hogy ezt elmondom szeretnék egy kicsit visszaadni neked; a tegnapi eseményt leírni kevés az, hogy felemelő, megindító, vidám, közösségi....
    Most jut eszembe, hogy ezt a verset küldöm neked is, amit a vásárlóknak adtunk és szeretettel üdvözöllek:
    Szilvi

    JUHÁSZ GYULA:
    Karácsony felé
    Szép Tündérország támad föl szívemben
    Ilyenkor decemberben.
    A szeretetnek csillagára nézek,
    Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
    Ilyenkor decemberben.
    …Bizalmas szívvel járom a világot,
    S amit az élet vágott,
    Beheggesztem a sebet a szívemben,
    És hiszek újra égi szeretetben,
    Ilyenkor decemberben.
    …És valahol csak kétkedő beszédet
    Hallok, szomorún nézek,
    A kis Jézuska itt van a közelben,
    Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
    S ne csak így decemberben.


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szilvi, nagyon-nagyon köszönöm, hogy megírtad... csodálatos érzés így a blogon keresztül örömöt adni. És az az igazság, én éppen ilyen hálás lehetek nektek, neked, hogy megírjátok az érzéseiteket, a gondolataitokat, és mindazt, ami egy-egy ötlet kapcsán születik. Nagyon-nagyon örülök,hogy ez a jótékonysági vásár ilyen jól sikerült, és boldog vagyok, hogy ennek egy nagyon kicsit így távolról is a részese lehettem...
      A verset pedig szívből köszönöm!

      Törlés
  4. Nem csodálom, hogy megszeretted, nagyon klassz!

    VálaszTörlés
  5. Gyönyörű lett a sámli ezzel a betűtípussal meg színekkel, csak az idézet negatív valahogy. Mintha alapvetően minden nap kárbaveszett lenne, csak fokozatban különböznének. Kiváncsi vagyok, milyen figura lehetett Chaplin az életben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nem érzem negatívnak az idézetet, sőt, valahogy tettekre sarkall, de legalábbis egy mosolyra :-) De azért értem, mire gondolsz!
      Igen, én is kíváncsi lennék, milyen volt valójában, csak annyit tudok róla, hogy nagyon szomorú gyermekkora volt...

      Törlés
  6. tuti lett! a cellux ezek szerint nem húzta le a festéket?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, a fára kent, megszáradt akrilfestéket semmi sem tudja leszedni, legfeljebb az idő múlásától kopik meg :-)

      Törlés