Hangulatvilágítás raklapdeszkából

A netet egy ideje rendesen elöntötték a raklapokból készült fantasztikus alkotások, az ágyvégektől a dohányzóasztalokig, úgyhogy már tényleg mindannyian tisztában vagyunk azzal, mennyire nagyszerűen használható tárgyakról is van szó. Már írtam arról, hogy a sógorom jóvoltából hozzánk is szoktak raklapok érkezni, igaz, csak darabokban, a kerti sütés-főzéshez - és még így is ellenállhatatlan vágyat érzek sokszor arra, hogy valamit gyártsak belőlük.
Legutóbb is kiragadtam a legrövidebb darabot a léckupacból, azzal a biztos tudattal, hogy nekem ebből KELL valamit készítenem - persze, hogy mit, azt ilyenkor még sosem tudom. :-) De mégis, egy ilyen deszka látványa valahogy mindig alkotásra sarkall... ti nem éreztek így? :-)

Ilyenkor - addig is, amíg nem érkezik meg az ihlet - mindig gondosan lecsiszolgatom a deszka felületét, és lefestem valamilyen színre (most éppen fehérre).

És sosem tudom megállni, hogy aztán vissza ne csiszolgassam egy kicsit, olyan szép kopottasra. :-)

Aztán bementem a garázsba, hogy letegyem a csiszolópapírt, és azzal a lendülettel magamra rántottam egy doboz teamécsest - ezzel máris megérkezett az elhatározás, hogy hangulatvilágítást eszkábálok a deszkámból. :-)

Négy golyócskányi gyurmaragasztóval (BluTac) a deszkára rögzítettem négy teamécsest:

És jöhetett a dolog kreatív része :-)
Fogtam egy fekete alkoholos filctollat, és mintázatot rajzoltam a deszkára. Hát, nem vagyok egy rajzolózseni (ez a szerep nálunk a Nagyobbiké), ezért csak egy egyszerű indamintára vállalkoztam, de reméltem, hogy ezt talán nem rontom el. :-)

És úgy éreztem, ennél többet nem is kell hozzátenni.
Este ki is próbáltuk, milyen hangulatot eredményez a raklapdeszka - és teljesen jól vizsgázott. :-)