Gyertyatartó törött cserépből

Néhány évvel ezelőtt az Ikeában gyönyörű nagy agyagkaspókat lehetett kapni, be is táraztam belőle jó néhányat a leandereknek. Jól is bírják a gyűrődést, leszámítva az egyik peches példányt, amelyik a múltkori esti szélviharban felborult leanderestől, és ezzel a manőverrel el is vesztette úgy az egyharmad részét.
A virágot gyorsan átültettük, a cserepet viszont csak sajnálni tudtuk... némán nézegettük szegényt, és már éppen felkészítettem a lelkemet arra, hogy kidobjuk, amikor megszólalt Ő - és ebben a pillanatban mindennél büszkébb voltam rá: "Nem tudsz ebből csinálni mégis valamit....?"
A belém helyezett bizalom máris tettekre sarkallt, bár hirtelen nem tudtam, mit lehet kezdeni egy széttört agyagcseréppel, de éreztem, hogy ki kell tartanom, aztán majd lesz valahogy.
És lett :-)


De azért nem volt azonnali ihlet, mert hát a szegény balesetes cserép nem volt túlságosan bizalomgerjesztő látvány:

Mindenesetre lesikáltuk, aztán a szokásos joker-megoldáshoz folyamodtam - ha éppen nincs ötletem arra, hogy valamivel mit lehet kezdeni, általában lefestem fehér akril alapozófestékkel vagy akrilspray-vel, és akkor úgyis eszembe jut valami.
Most így lett - a cserép belsejét lefestettem, a külsejét meghagytam az eredeti színben, gyertyákat tettem bele, és szórtam bele parafadugókat.

És jelenleg ez a kedvenc tárgyam a nappaliban... vétek lett volna kidobni, azt érzem :-)