Falikép gyurmából

... bár a "kép" megnevezés egy kicsit erős, majd meglátjátok :-) Múltkor átnéztem a süthető gyurmáimat, és egy pillanatra rendesen megdöbbentem azon, hogy három darab aranyglitteres is van. Hirtelen nem emlékeztem, mi a csodát akartam én kezdeni ezekkel, hacsak nem akartam egy gigantikus arany Buddhát készíteni, de majdnem teljesen biztos voltam abban, hogy nem... és akkor egyszer csak bevillant, hogy akkor vettem ezt a hármat, amikor 170 Ft-ért hozzá lehetett jutni - és igen, megintcsak megszédített az a lehetőség, hogy ennyire kedvező áron vehessek süthető gyurmát, ugyanakkor nagyvonalú eleganciával figyelmen kívül hagytam azt a tényt, hogy egyáltalán nincs szükségem három csomag aranyglitter-gyurmára.
Most aztán ott csillogtak a dobozban, én pedig arra gondoltam, hogy ideje lenne fogyasztani a mennyiséget.
A következő ötlet megvalósítására használtam el végül egy csomagot - a további, aranyos fényben csillogó ihletet még várom :-)


A gyurmát először is vékony, hosszú csíkokra formáztam:

Egy tepsit megfordítottam, az aljára sütőpapírt tettem, és erre tettem a hosszú gyurmacsíkokat. A lényeg az volt, hogy a csíkok végei mindig legyenek összegyúrva, és úgy legyenek a papírra helyezve, hogy sok ponton érintkezzenek egymással, és legyenek nagyon girbegurbák-keszekuszák :-)

Nagyjából téglap alapúra igazítottam a gyurmaszálkavalkádot, és betettem az előmelegített, 100 fokos sütőbe félórára.

Ennyi volt az egész - megvártam, hogy teljesen kihűljön, és felakasztottam a falra. Fantasztikusan jól mutat - ennél jobban már csak akkor nézne ki, ha kétszer ekkora lenne... de hát a sütőm mérete véges, sajnos, pedig különben tudnám, mihez kezdek a maradék két csomag gyurmával. :-)