mobilszalagadsense

2012. május 24., csütörtök

Képkeret parafadugókkal - egy kicsit másképp


Tegnap az egyik nagyon kedves kolléganőmmel ebédeltem - sok mindenről szó esett, többek közt arról is, hogy ha az ember éppen nehezebb időszakot él meg, akkor mi az, ami ilyenkor segíthet. 
Biztos vagyok abban, hogy mindenkinek vannak kis fényei az alagút végén. Az anyáknak könnyebb, mert a gyerekek minden rossz napot szebbé tudnak tenni egy puha öleléssel, egy maszatos puszival, felcsillanó szemmel, csupa szeretet-mondatokkal... de azért annyi más dolog van, ami segíthet, amitől szerencsésnek érezhetjük magunkat. Nekem például sok más mellett ilyen az alkotás - már ismertek, tudjátok, hogy lételemem. És ma gondolkodtam el azon először igazán, milyen szerencsésnek érezhetem magam ezért is, hogy ha éppen sok nehézség ér, nagyon fárasztó nap van mögöttem, és elérek a határaimhoz - csak előveszek valami alapanyagot, húsz percig csendben barkácsolok valamit, aztán mintha el is fújták volna belőlem a feszültséget. És itt a hangsúly nem az esztétikumon van, hanem magán az alkotáson: mire megszületik egy újabb tárgy, mire végigmegyek a készítés fázisain, észrevétlenül áthaladok közben a lelkemben megbújó sötétség völgyein és dombjain. Amikor pedig elrakodom a maradékokat, csak akkor tudatosul, hogy már nincs is igazából semmi baj, mint amikor egy vihar után átjutnak a felhőkön a nap sugarai.

Mindezt azért írtam meg, mert múltkor, egy problémáktól zsúfolt napon álltam a konyhapult mellett, és azzal bíbelődtem, hogy egy parafadugót vágtam nagyon vékony szeletkékre - persze, semmi különös okból, egyszerűen tetszett, hogy a nemrég megélezett késeinkkel mennyire vékony parafaköröket tudok vágni - és akkor jutott eszembe, hogy ebből lehetne készíteni valami olyasmit, ami a mostanában rajtam lévő nép motívumos mániához is jól csatlakozik.

Neki is kezdtem - és mire befejeztem, a problémák nagyját már fel sem tudtam volna idézni... ez egy garantáltan lélekátmosós ötlet, teszteltem. :-)


Szóval, a parafadugókkal kezdődött - mert véletlenül mindig van kéznél egy kosárnyi dugó, ez egy ilyen ház. :-)





Néhány dugót a lehető legvékonyabb szeletekre vágtam - ehhez kell egy éles, egyenes pengéjű kés (recés nem jó, mert elmorzsálja a parafát), valamint kellő óvatosság, mert egy problémaleküzdési módszer sem ér meg egyetlen ujjpercet sem :-)
Miután megvannak a vékonyka parafakörök, egy ollóval kivágtam belőlük leveleket (a levelek kivágása után maradt íveket is megtartottam) és cseppformákat.





Akkor végre megvilágosodtam, mit is lehetne ezekkel kezdeni... úgyhogy kerestem egy natúr fa képkeretet:





És fekete akrilfestékkel befestettem feketére (a képen még a száradás előtti állapot, azért csíkos):





Aztán fogtam egy hosszabb meg egy rövidebb spárgadarabot, és pillanatragasztóval felragasztottam hullámszerűen a keretre, majd a kis parafadarabokat is felragasztottam úgy, hogy virágfüzérszerű mintát adjanak ki.
Ennél több dolgom nem volt a kerettel - de még engem is meglepett, mire képes egy teljesen hétköznapi parafadugó...





Végül hosszas töprengés után a dédnagymamám fiatalkori képét tettem bele - a kép régies tónusával és a dédnagymama szépségével valahogy tökéletesen harmonizál a fekete keret a meleg árnyalatú parafavirágokkal... nekem nagyon tetszik.






43 megjegyzés:

  1. Nagyon gyönyörű lett, de legjobban a dédi képe tetszik, imádom a régi családi képeket!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szép lett, de nekem előbb kést kell éleznem az elkészítéséhez ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem meg először meg kellene innom pár üveg bort :)))
      Szuper az ötlet, előbb-utóbb megvalósítom én is :)

      Törlés
    2. Hááát, néhány vendégség, és összejön :-)

      Törlés
  3. Hű és ha! Ez egy szerűen csodálatos!!!!!!

    VálaszTörlés
  4. Gyönyörű és lelket melengető :-)! (És bárcsak lenne nekem is képem a dédimről...)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szép lett, és illik bele a dédinagymama képe. Milyen pillanatragasztót használsz? egyszer egy megjegyzésben már kérdezték tőled, de nem jegyeztem meg. Én ragasztópisztollyal szoktam az ilyesmit, de nem vagyok mindig elégedett, mert nem lehet vele annyira pontosan, szépen dolgozni ilyen apróságoknál.
    Előre is köszi a választ.

    VálaszTörlés
  6. Gyönyörű lett a képkeret, csak ámulok és bámulok, hogy parafudugóból ilyet is lehet készíteni! :)

    VálaszTörlés
  7. Nagyon szép! Nekem is kell!!
    Tetszik az a mondatod, hogy kerestem egy natur kép keretet! Mi minden lehet nálad! (Mondjuk én is gyűjtök mindent, mert egyszer majd...)

    VálaszTörlés
  8. Kriszti, én is nagyon szeretem őket, ez a kép meg különösen kedves a szívemnek...

    Orsi, örülök, hogy tetszik!

    Kucorgó anyámkája, hát igen, én sem javasolnám, hogy életlen késsel kezdj neki, a gondolat is sokkoló :-)

    Mézeskalács, nagyon kedves vagy, köszönöm szépen! :-)

    Kála, igen, ezek a képek akkora értéket képviselnek... talán ez a "lelket melengető" illik rá tényleg a legjobban.

    Márti, köszönöm! Én a Loctite márkára esküszöm, abból is a gélre, mert nem folyik, és egy miniatűr csepp is elég belőle. Igen, sajnos a ragasztópisztoly ilyen aprólékos munkára nem alkalmas, a hobbiragasztók pedig sokszor gyengék vagy lassan száradnak.

    Titi, köszönöm! Ez még nekem is hihetetlen volt, amikor készen lett :-)

    VálaszTörlés
  9. Tipitá, szerintem nálam minden van :-) Ezer szerencse, hogy türelmes és toleráns családtagjaim vannak :-)

    VálaszTörlés
  10. Great idea, looks really nice!

    VálaszTörlés
  11. Ez gyönyörű, nagyon jó ötlet! És szuper a blogod, hogy hogy eddig nem találtam meg...?!

    VálaszTörlés
  12. Az egész bejegyzésed: a lélekelemzéstől kezdve a képkeret megvalósításáig kincset ér számomra!!!!!!!!!!!NAGYON KÖSZÖNÖM!!!!Komolyan!!!!!
    Csodaszép lett a keret!Ha nem bánod,akkor kipróbálom.

    VálaszTörlés
  13. Minden reggel kíváncsian kattintok ide hozzád, és 90%-ban kibírom, hogy ne görgessem le egyből az oldalt, hanem sorról sorra olvassam végig a posztjaidat. Így még nagyobb az ámulat és a meglepetés, hogy milyen csodát készítettél aznap. Drága Levendulalány, én ma teljesen el vagyok alélva!!!! Ez a keret, ezzel a motívummal, a régi képpel!!! Gyönyörűűűséges!
    Köszönöm! Ki fogom próbálni!!!
    S. Ildi

    VálaszTörlés
  14. Jaj, Évi, most megint előhoztál egy emléket!
    Anyai nagymamámról készült egyszer egy olyan fantasztikus műtermi fotó, hogy képeslapot is készítettek belőle. A nagymamám talán 20 éves sem volt akkor, csodálatosan gyönyörű a képen!!! (És most sírok.)
    Mindig volt dugicsoki a fiókjában, ha mentünk meglátogatni, felvidámult az arca, és már nyitotta is a fiókot, és nyomta kezünkbe a csokit, kekszet...
    Asszem kiveszem a képeslapot a fotóalbumból, és készítek hozzá egy ilyen keretet.

    VálaszTörlés
  15. Tényleg szép így együtt, csak ámulok! Több dolog is eszembe jutott:
    - a napokban nézegettem speciális sajtszeletelő késeket, talán azzal csinálnám, az elég éles és alkalmasnak látszik,
    - sokszor fekete az alap festék, amivel kezdesz, ez tudatos? Jó az összhatás persze itt is, a népi motívumosnál is, a jegyzettartónál is (most hirtelen ennyi jut eszembe), de talán valami vidámabb színnel is jó lehetne. (Esetleg az alaphangulatod tükrözi?)
    - Hasonlítsz a dédnagymamádra? :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy Te csak most kezdted a Kiflit olvasni? Mert egyébként biztos eszedbe se jutna, hogy Levendulalánynak fekete lenne az alaphangulata! Azt a színt szerintem ő hangulatilag nem is ismeri.:)) Sokan (én is) nemcsak jó ötletekért járnak ide, de derűért és annak az érzésnek a megerősítéséért is, hogy az élet mindennek ellenére, de mégis szép.

      Törlés
    2. Névtelen, már jó pár hónapja olvasom, de látom, hogy félreérthető voltam: az adott pillanatbeli alaphangulatra céloztam, mert mint a bevezetőben írta: "egy problémáktól zsúfolt napon" készült a képkeret. Azt magam is jól tudom, Évi - ha vannak is nehéz napjai - itt a blogon mindig jó hangulatot áraszt. :-)

      Törlés
  16. Nagyon szép lett és eredeti, de nekem a keret láttán egyből az ugrott be, hogy tükröt tennék bele.
    Szeretem a blogodat!

    VálaszTörlés
  17. Gyönyörű kár hogy nincs parafadugóm :(

    VálaszTörlés
  18. Csodálatos! Nekem is nagyon tetszik :)

    VálaszTörlés
  19. Remek munka! Köszönöm, hogy megosztottad velünk!
    Azt hiszem, én is megpróbálkozom hasonlóval! :)

    VálaszTörlés
  20. Újabb remekmű :) Magyar vintage...

    VálaszTörlés
  21. Most már tessék bevallani, hogy igazából egy kreatív hobbi boltban laksz, mert "csak úgy" nincs otthon az ember lányának natur fa képkerete (sem) :D

    VálaszTörlés
  22. Tyűűűha!:)Amúgy én is el tudnám képzelni valami más színnel,de az biztos hogy a parafadugó természetes színe irtó jól mutat a feketén:)

    VálaszTörlés
  23. Paula M, thanks for your kind comment!

    Sublót, nagyon köszi, és a lényeg, hogy most valahogy idetaláltál, nagyon örülök neked :-)

    Drága Mammka, nagyon szívesen! Szívből örülök, ha úgy érzed, te is megvalósítanád...

    Ildi, olyan jó, hogy ezt írod, épp azon töprengtem tegnap, vajon van-e bárki, aki először tényleg végigolvassa a posztot, mert esküdni mertem volna, hogy először a képekre görget mindenki... :-) köszönöm, hogy megcáfoltad, és örülök, hogy tetszik a képkeret!

    Dominika, jaj, úgy szeretném látni azt a képet... ha egyszer beszkennelnéd valamiért, majd szabad megnézni? De jó, hogy ilyen édes emlékeid vannak róla, nekem sajnos nincsenek...

    Ágnes, a sajtszeletelő is jó lenne, ha tényleg nagyon éles - végül is, ha nem jó, utána még mindig kereshetsz egy jó éles kést. Hát nem tudom, szerintem annyira nem sokszor van fekete alap, a múltkori dobozka meg ez igen, de valahogy ezek a népies minták jobban kijönnek feketén, hangsúlyosabbak velük... de az anyukám már kért ugyanilyet piros alappal is, az is jó lesz biztosan :-) De az alaphangulatom valóban nem fekete, a nehéz napokon is inkább csak szürkének nevezném :-) Húha, ha hasonlítok is, talán csak egy kicsit, de nehéz így megmondani... de az anyukám például rá hasonlít sokkal jobban, és nem a nagymamámra.

    Warrior-e, igen, tükörrel is nagyon szép lenne, valóban... örülök nagyon, és köszönöm! :-)

    Tinike, esetleg szólj az ismerősöknek, én is mindig úgy lejmolom össze a dugókat :-) Biztos összejönne így jó pár!

    Kamrapolc, köszönöm :-)

    Éva, csak biztatni tudlak, nem is nehéz egyáltalán, csak egy kis időt kell rászánni, és már készen is lesz! :-)

    Kriszta, tényleg, ez egy tökéletesen jó meghatározás, tetszik nagyon :-)

    Erika, pedig becsszavamra nem! :-) Ezt a natúr fakeretet múltkorjában láttam meg egy hobbiboltban, és annyira megtetszett, hogy ilyen széles pereme van, hogy muszáj volt megvennem - szóval így volt éppen itthon egy ilyen :-)

    Hajnoc, éppen most írtam, hogy a következő pirossal készül anyukámnak, de szerintem is így van, hogy a parafa színe legjobban a feketén érvényesül....

    VálaszTörlés
  24. Nem is gondoltam volna, hogy a parafadugóból egy ilyen szép minta is kikerekedhet, pedig nap, mint nap a kezembe kerülnek a munkám során! nagyon jó lett! jajj, és én is rácáfolnék a legörgetős, kép-''meglesős'' dologra (bár kíváncsi vagyok a napi meglepetésedre,) de szeretem olvasni a bevezetőidet és a elkészítés részletes menetét is! :)

    VálaszTörlés
  25. CSÚÚÚÚÚCS!!!!! Őrületes vagy, tudod?! :))

    VálaszTörlés
  26. annyira szép lett ez a keret, a fekete háttérrel különösen tetszik! A dédnagymamád képe méltó keretet kapott!

    VálaszTörlés
  27. Fancsilany, nagyon köszönöm, és úgy örülök, hogy te is sorrendben olvasod a bejegyzés részeit :-) De kíváncsi vagyok, mi lehet a munkád, hogy mindennap találkozol a parafadugókkal...

    Fróni, drága vagy! Nagyon-nagyon köszönöm!

    Katuci, nekem is ez a fekete háttér adja a tökéletes kiegészítést a képhez... köszönöm! Puszillak!

    VálaszTörlés
  28. Felszolgáló vagyok, szóval parafadugókban, sörös/üdítős kupakokban nincs hiány :)

    VálaszTörlés
  29. Már a dobozkánál is nagyon bejött a fekete háttér, most talán még jobban tetszik! Annyira szép lett, olyan egyszerűen szép! :) És olyan ügyes vagy, parafadugókból ilyen gyönyörűséget varázsoltál! :)

    VálaszTörlés
  30. Őszintén szólva, mikor elolvastam a címet, arra gondoltam.
    Parafadugós képkeret, fúj!
    De mikor megláttam, hogy nem félbevágott parafadugókkal ragasztottál körbe egy keretet, akkor bizony eltátottam a számat, mert ez így eszméletlen jó lett!
    Szuper ötlet (Nem is tudom miért vártam mást?) Tudhattam voln, hogy Nálad valami különlegesre számíthatok!

    VálaszTörlés
  31. Hú, Fancsilány, irigy vagyok, ilyen alapanyag-Kánaánt! :-)

    Hankka, köszönöm, teljesen beleszerelmesedtem a fekete háttérbe ezzel a dologgal...

    Liza, úgy örülök, hogy meg tudtalak lepni, és ráadásul pozitívan :-) Nagyon-nagyon köszönöm!

    VálaszTörlés
  32. Évi, hát akkor most jött el az ideje, (mert már reggel óta böngészek és mondogatom, hogy írok neked), hogy gratuláljak! Brazíliában élek, ide házasodtam, és itt nagyon más minden, mint otthon. És a blogod megsirat, annyira jó nézegetni, gyönyörködni benne, olvasgatni. Nagyon köszönöm, hogy ezt csinálod! Azt hiszem, ez lesz az egyik megmentőm, hogy ne felejtsem el a magyar ízt. A legelső bejegyzésedtől kezdve itt ülök a gép előtt, és csak ámulok, és mondogatom itt egyedül, hogy "Ez a nő...... Nem hiszem el!" :) Rengeteg bájos dolog van itt! ÉS a legjobb, hogy kezdem azt hinni, sohasem fogok a bejegyzések végére érni, és ezért Istennek hála! Jó ezúton egy kicsit "otthon lenni"!

    Üdv Brazíliából és további sok kreatív ötletet Neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nóri, nagyon szépen köszönöm ezt a kedves kommentet, jó érzés, hogy onnan messziről itt találkozunk! Remélem, még sokszor "összefutunk", rajtam nem fog múlni :-)

      Törlés
  33. Kedves Levendulalány!
    Imádom az oldaladat, minden nap megnézem, és nagyon várom az újdonságokat. Amikor rátaláltam, 2 nap alatt végig böngésztem az egészet. :)
    Ma pedig itt találkoztam veled a facebook-on keresztül(azonnal megismertem a képkereted):
    http://www.usefuldiy.com/diy-cork-flower-picture-frame/
    Sajnos hivatkozást nem látok, amely hozzád vezetne, eddig ez fel sem tűnt ezen az oldalon. :(
    Minden jót kívánok Neked és családodnak. Remélem sok-sok ötleted van még a számunkra! :)
    Üdvözlettel:
    Krisztina

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...