2012. május 9., szerda

Farmerszörnyecske


Már írtam az én nadrágterminátor kisfiamról, aki olyan új közmondásokat hozott a családi kollektív kultúrába, mint "Több nap, mint nadrág", "Szakadással dicsérd a napot" és "Jobb ma egy térdnadrág, mint holnap egy hosszú." Mostanra már kerítettünk egy varrónőt, aki rendkívül leleményes módszerekkel igyekszik az ordenáré nagy szakadásokból valamiféle jobb mint újkorában megoldásokat varázsolni, de néha még ő is tanácstalan, például amikor varrástól varrásig van széthasadva a nadrág. 

Ilyenkor kerül az én hatáskörömbe a póruljárt ruhadarab - túl sokat nem szoktam rajta morfondírozni, egyszerűen csak fogom a nagyollót, és egy nyisszantással vagány, rojtos szélű bermudát készítek a valaha szép hosszú nadrágból. 
Így keletkeznek a jó kis nadrágszárdarabok, amelyek aztán hol ilyen, hol olyan célokra használódnak fel - ezekből már többet is megörökítettem itt a blogon.

Legutóbb viszont egészen újszerű vonalon indultam el a recyclinggal. Történt ugyanis, hogy a Nagyobbik rajzolt egy kimondottan helyes kis szörnyecskét - "ez egy barátos szörnyecske, Mama, semmi rémisztgetés!" -, és nekem annyira megtetszett, hogy töprengeni keztem azon, hogyan lehetne konzerválni a rokonszenves figurát. Amikor tudatosult bennem az a nyilvánvaló tény, hogy KÉK, rögtön beugrottak a lenyisszantott nadrágszárak, és arra gondoltam, talán még az én szánalmas varrástudásommal is képes leszek életre kelteni a rajzot. Úgyhogy neki is kezdtem :-)


Ez volt az a bizonyos rajzolt barátos szörnyecske:




Ugye, hogy kiváló nadrágszár-felhasználási lehetőség? :-)

Első lépésként egyenesre vágtam a nadrágszárat:




Kifordítottam az anyagot, és az egyik végét szorosan elkötöttem:





Visszafordítottam az egészet, így a megcsomózott rész belülre került. Az így keletkezett "zsákot" megtöltöttem rizzsel, a végétől néhány cm-nyi üres helyet hagyva.





Ezen a ponton vetettem be szerény varrástudásomat, és teljesen amatőr módon elvarrtam a tetejét - ha minden igaz, pelenkaöltéssel, de ebben sem vagyok teljesen biztos. :-)




Innentől már csak néhány percbe telt befejezni: az egyik csúcsos részt elkötöttem, hogy a rajzon lévő fülszerűséget létrehozzam. Filcanyagból kivágtam a szájnak-orrnak-szemnek megfelelő alakzatokat, és ezeket pillanatragasztóval rögzítettem az anyagra, akárcsak a két szemet.
Végül kivágtam egy-egy pár kezet és lábat, és ezeket is odaragasztottam a helyükre.





Persze, közel sem lett annyira édes, mint az eredeti rajz, de azért valamennyire talán hasonlít :-)













16 megjegyzés:

  1. Nagyon helyes lett.
    Az igazi rajz pedig gyönyörű!!!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Levendulalány,
    Ez nagyon édes. Na de a rajz kérem, az überelhetetlen. Köszönöm, ezt a reggeli vidámságot. Üdv,Eszter

    VálaszTörlés
  3. A szörnyecskék is lehetnek kedvesek:)
    Merre tart a világ.
    Nagyon jó:)

    VálaszTörlés
  4. Hi-hi-hi! Édes és tényleg nem is olyan rémisztő!

    VálaszTörlés
  5. Nagyon helyes kis szörnyecske lett! :) Lányod rajza csudaklassz, a kisfiad dumája meg... :D
    Jajjj, nálunk is sorban lyukadnak ki a nadrágok, most kicsit megkönnyebbültem, hogy nem mi vagyunk az egyetlen... :)

    VálaszTörlés
  6. A címet félreolvastam, és "farmerszöcske" cím alatt kerestem a szöcskét. Aztán rájöttem..., hogy ez aranyosabb! :-D

    VálaszTörlés
  7. Nagyon ügyes vagy! Van olyan profi, mint amit ők csinálnak:

    http://www.babaszoba.hu/articles/Eletre_kelnek_a_gyerekrajzok?aid=20110920130132

    VálaszTörlés
  8. Kriszti, szerintem is a rajz visz mindent :-)

    Eszter, nagyon kedves vagy, én köszönöm! A rajzzal kapcsolatban maximálisan egyetértek :-)

    Júlia, én is nagyon támogatom a szerethető szörnyecskék új generációját :-)

    Kemiviki, köszi! :-)

    Andi, ugye? Nehezen tudom elképzelni, hogy bárki megijedjen tőle :-)

    Kamrapolc, nekem is olyan jó érzés ez most, hogy ezek szerint nem annyira egyedi a jelenség...

    Ágnes, azért megnéznék egy farmerszöcskét is, például simán el tudnám képzelni kitűzőnek :-)

    Zs, ez jólesik, köszönöm, de azért ők mégiscsak tudnak varrni, úgyhogy azt hiszem, fényévekkel vannak előttem :-)

    VálaszTörlés
  9. Nagyon édes kis szörnyecske! A rajz egyszerűen tökéletes!

    VálaszTörlés
  10. Jaj, az én hat éves fiam is nadrágszaggató! Nincs már egyetlen egy foltozatlan nadrágja sem...

    VálaszTörlés
  11. Nagyon jó ötlet, aranyos lett !

    VálaszTörlés
  12. Jaj ne is mond ezek a nadrág térdek milyen komiszok. Nekem személy szerint nagy ellenségeim. Marci fiamnál egy gatya max 2 hétig bírja. Volt olyan hét hogy 4 gatya térde helyén lett lyuk :(
    Örülök, hogy itt a rövid gatyás idő! Esetleg szívesen olvasnék foltozó ötleteket!
    Aranyos a szörny! Én is gondolkozom egyes rajzok konzerválásán. Én szeretném majd valahová kihímezni egyiket másikat.

    VálaszTörlés
  13. Liza, köszönöm a Nagyobbik nevében is :-)

    Dominika, akkor ez úgy látszik, életkori sajátosság :-)

    Névtelen, köszi!

    Orsi, hát ez az, bár tudnék foltozni, de hát a varrás sajnos tényleg nem erősségem... azért majd gondolkodom, hátha eszembe jut valami jó kis ötlet, mert ezeket a gyerekeket tényleg nem lehet bírni nadrággal :-)

    VálaszTörlés
  14. Ez nagyon kedves! :)
    NErzsi

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...