2012. március 21., szerda

Térkép


Nagyon szeretek világot látni. Ha rengeteg pénzem lenne, a Föld ezer helyére elmennék - persze, ki nem...? És igazából szerencsésnek mondhatom magam, mert jó pár szépséges helyen járhattam. Kezdődött annak idején egy NDK-s (furcsa ezt már így leírni) utazással, még nagyon kicsi koromban - erről csak halvány képeim vannak, de azok mind nagyon vidámak. Aztán a moszkvai négy év, a szüleim munkájából kifolyólag - mindenki engem irigyelt, hogy már hatévesként a levegőben röpködtem, én pedig hálátlanul utáltam még a repülőgépek szagát is, mert felszállástól leszállásig kitartóan hánytam. :-) De megérte, Moszkva is hihetetlen emlék, a maga különös hangulataival, kedvességével, régimódiságával, szegénységével - imádtam gyereknek lenni ott. Persze, azóta teljesen átalakult, méregdrága világváros lett belőle, nem az a furcsa bájú csodavilág, ahogy én láttam gyerekként....

Később eljuthattam még sok más gyönyörű helyre a szüleim és a barátok jóvoltából - milyen érdekes, hogy a külföldi utazásokat sosem felejtjük el, mindig bennünk maradnak, olyan igazán élénken. Ha lenne sok pénzem, ahogy írtam az elején, erre egészen biztosan költenék, mert minden egyes utazás bennünk marad, és gazdagabbak leszünk tőle... még a gyerekek is, ha nem is tudnák felidézni szó szerint Provence és Toscana helyeit, azt tudják, hogy milyen sós volt a tenger, és milyen ferde a torony.

Utazni csodálatos dolog. Mostanában már kevesebb módom van rá, és néha el sem hiszem, hogy én jártam azokon a gyönyörű helyeken... de mind itt vannak velem, a csendes máltai városka hangulata, a brüsszeli csokoládés waffel íze, a Sagrada Familia előttem magasodó tornyai, a hűvös szél a warnemündei tengerparton, a Forma1-es hajtűkanyar Monte-Carlóban... igen, utazni csodálatos dolog.

Az egész onnan jutott eszembe, hogy találtam a könyvespolcon egy régi Európa-térképet. Már régen nem aktuális belőle semmi - 8 éve ezzel próbáltunk meg tájékozódni az egyik utazásunkon, aztán inkább a helyiektől kérdezősködtünk -, és vettünk újabbat is, úgyhogy arra gondoltam, felhasználom arra, hogy a szívemnek legkedvesebb helyeket, ahol valaha jártam, kivágjam belőle.


Elővettem a szíves mintalyukasztómat meg egy képkeretet, és pár perc alatt elkészítettem az én kis térképes emlékkeretemet - amikor ránézek jövet-menet, és meglátom például ezt a szót: Siena, rögtön eszembe jut a kávé, amit ott, a térre menet ittunk meg egy napfényes pici asztal mellett - és ez nagyon-nagyon-nagyon-nagyon jó érzés...

























A ti szíveteknek melyik úticél a legkedvesebb?



17 megjegyzés:

  1. Számomra London a legkedvesebb, imádtam minden szegletét. De minden úti él fantasztikus volt a maga nemében: az acapulco-i tengerpart, Prága hangulata, az ománi luxus szálló, Bécs nyugalma, Split óvárosa, Gibraltár a majmokkal, Róma a kézzel fogható történelem miatt, Salzburg, Halstatt csodái, ...
    Mind különleges élmény, hétvégén Párizsba magyek. Szeretem város, bár tény, hogy Provence vagy Annecy hangulata közelebb áll hozzám :) Jajj, utazni de jó.
    Itthon az Őrség és a Zemplén, ahova bármikor vissza tudnék menni. És a Balaton ezer arca? Idén végre eljutunk Erdélybe is, már alig várom!

    VálaszTörlés
  2. Párizs. Mindig az volt és mindig is az lesz.
    Olyan jó lenne a családommal visszatérni oda.
    Már csak Disneyland miatt is :)

    VálaszTörlés
  3. Annyira szeretem, ahogy írsz, ahogy gondolkodsz! Azt a békebeli nyugalmat, harmóniát, amit minden írásod áraszt. Minden posztod végén azt szeretném, hadd olvassalak még tovább.
    Nem lenne kedved könyveket írni? Gyerekkönyvet, felnőttkönyvet, kreatívkönyvet, szeretetkönyvet...

    VálaszTörlés
  4. Santorini, Thassos, Kos, Evia és Görögország bármely pontja... Menthetetlenül mániákus rajongó vagyok :-)

    VálaszTörlés
  5. Szöul.Imádtam minden egyes percét...már alig várom, hogy újra lássam.:)

    VálaszTörlés
  6. Szenzációs ötlet!

    ....és Párizs.....

    VálaszTörlés
  7. Olyan szerencsés vagyok, hogy Nekem Európa térképe nem lenne elég...egyszer voltam Amerikában 5 hétig! Fantasztikus volt! De voltam már Barcelonában, Athénban, Krétán, Frankfurtban, Bécsben, Prágában, Triesztben, Velencében, Erdélyben is....mielőtt férjhez mentem szerencsére sokat költöttem utazásra. Mostanában max. a "Járdaszigetekre" jutunk el! :(

    Láttam egy lakberendezős műsorban egy étkezőt, ahol a plafonra tettek fel dekupázs technikával egy világtérképet. Az ifjú pár olyan szerencsés volt, hogy már a világ számos pontján jártak. Minden helyre, ahol voltak tettek egy-egy nagyfejű, színes gombostűt...
    Igen...Én is gondoltam már rá, hogy kellene egy emléktérkép és esetleg egy olyan csomag gombostű, amivel bejelölhetném azt is, hogy hova szeretnék még eljutni. Hátha bevonzom!!! :D

    VálaszTörlés
  8. Ha elindulsz végre, mindig csak keletnek tarts...
    Szóval Pusztina :)
    Az ötlet pedig szuper. Én is imádom a már barkácsolható könyveket, most épp altdeutsch gótbetűs könyvet barkácsolok szét :)

    VálaszTörlés
  9. Ha tehetném én is mindig utaznék...Mérhetetlenül sokat ad, ott legbelül...És igen, néha csak egy érzés, egy illat, egy szín, egy kocka villan be. De ez jó nagyon. Mindenhol ahova mész viszel valamit magadból, és ahonnan hazatérsz, hozol valamit magadban, ami már soha többé nem vehető el. Rogoznyica az eldugott halászfalu, egy francia kastély, amelyből csak az maradt meg, hogy a király a kedvese óhajára egy éjszaka alatt varázsolt egy tavat az ablaka alá. Egy citromos desszert (még itt van az íze a nyelvemen) a Ferde torony tövében, Hollandia, ahol az idegenvezető meg akart győzni róla, hogy órakészítő műhelyt látogatunk meg. Később kiderült félre értett/fordított valamit és az fapapucskészítő műhely lesz. Sok-sok emlék. Ha táj, akkor tenger és napfény szinte bárhol, ha város, akkor Párizs az örök szerelem és Toscana, csak úgy, mert Toscana az Toscana.

    VálaszTörlés
  10. Szia, Ildi! Gyönyörű helyeken jártál, jó lehetett ennyiféle kultúrával találkozni, összehasonlítani őket... jaj, egy icipicit irigyellek a párizsi hétvégéért, Párizs maga a csoda, úgy, de úgy szeretem... szívesen elbújnék a táskádban :-)

    Erdna, csak egyet tudok érteni, imádom Párizst, és nekünk is nagy élmény volt az Eurodisney :-)

    Kishala, köszönöm, annyira jólesik, hogy így érzed... szoktam írogatni ezt-azt, például meséket is. Muszáj írnom, ez egy belső késztetés, de mivel nagyon kevés az időm, most a blogban élem ki magam.

    Kála, ez ismerős nekem, anyukám is ilyen nagy szeretettel viseltetik Görögország iránt! :-)

    M, Szöul? Hatalmas élmény lehetett, kevesen jutnak el ilyen messze... csodás lehetett!

    Kojudi, köszönöm! És igen, Párizs :-)

    Fróni, de megnézném a fényképeidet! És készítsd el ezt az emléktérképet, van mire emlékezni, az biztos, és lehet várni a következő utazásokat...

    Csigaszabo, jaj, irigy vagyok a gótbetűs alapanyagodért!! :-)

    Apróságok, annyira egyetértek veled, szerintem sem elsősorban a műemlékek adják az élményeket (persze azok is), hanem sokkal inkább a színek, ízek, illatok, érzések... ráadásul nagyon hasonló helyszíneken jártunk, és Toscana - nekem a legtöbbet jelenti.

    VálaszTörlés
  11. Jaj, én is imádok utazni. Rengeteg helyen voltam a kisfiam megszületése előtt. Nagyon tetszett Görögország, Barcelona, Ivoar, de szeretem Erdélyt is. 3 hét múlva megyünk a fiammal Erdélybe, ő is imádja.
    De a legnagyobb álmom Egyiptom a piramisok miatt, Párizs, Róma. Imádom a görög kultúrát.Szeretnék még visszamenni Monacóba is. Imádtam!!!
    Amióta a kisfiam megszületett mi inkább itthon nyaralunk, szeretnénk, ha a kisfiam megismerné a hazáját. Igaz, hogy csak 7 éves lesz, de minden olyan helyre elvisszük, amiből már megért valamit.
    Képzeld, gyerek koromba én is voltam egy hetet nyelvi táborba az NDK-ba, szuper volt. Néhány megsárgult kép még emlékeztet rá.

    VálaszTörlés
  12. Az utazás élmény, elvehetetlen. Én minden ballagásomra (ált. isk., gimi, egyetem) utazást kértem, és a kisfiam születéséig minden évben utaztunk valahová a férjemmel, lehetőleg messzire, mert a közeli helyekre már vele akarunk elmenni. Nehezen is választanék "legkedvesebbet", inkább azt írom, ahol kevés időt töltöttem, ezért mindenképp visszamennék: az egyik Jordániában Petra városa, a másik a Plitvicei-tavak, ott ősszel jártunk, de megnézném minden évszakban. No és Magyarországon is csodás helyek vannak, évekig minden húsvétkor kirándultunk (kb. 3 hétre is elég program-tervezettel...), a legemlékezetesebb talán a Fejér megyei kastély-túra volt, 3 nap alatt 13 kastély! Imádok fotózni, a természetet, az épületeket, sokat elő is hívunk, a többi a web-albumban van. Várom, hogy a fiam nagyobb legyen, és ő is élvezze!

    VálaszTörlés
  13. Meséket is:)?! Nem lenne kedved megmutatni nekünk azokat is? Meg az ezt-azt, ha van közte publikus...

    VálaszTörlés
  14. wow mekkora ötlet!!! :) meg fogom csinálni, h mikor az a kérdés, de hogy meg az tuti! :)
    nekem az eddigi nagy kedvencem Barcelona volt és Rostock+Warnemünde!!
    visszatérnék bármikor (de azért főleg nyáron)..:)
    Toscana régi álmom, nagyon-nagyon vágyok oda, be is van tervezve, mikor a kérdés...és most nemrég nagyon elcsábultunk a Como-i tó után, már majdnem le is foglaltam 3napra a szállást brühühüüüü, ám nem adom fel, megyünk előbb-utóbb!

    VálaszTörlés
  15. Szia, Kriszti! Ugye, hogy Monaco (is) felejtehetetlen? :-) Én is odavoltam érte... az NDK-s nyelvi tábor meg csúcs emlék lehet :-)

    Ágnes, neked nagyon nem szokványosak a kedvenc helyeid, köszönöm, hogy megírtad! A kastélytúra intenzivitását hogy vészeltétek túl? :-)

    Kishala, nem is tudom... nem arról van szó, hogy ne lennének publikusak, csak ide nem valók, azt érzem. Talán majd nyitok nekik egyszer egy másik blogot :-)

    Hajni, igazad van, sosem szabad feladni, egyszer eljutunk az álomhelyekre is, meg a régi kedvencekre is...

    VálaszTörlés
  16. NDK - Schneeberg, Dél-Afrika - Fokváros. Ez utóbbi lelkem otthona lett...

    VálaszTörlés
  17. Bea, Fokváros fantasztikus hely lehet, szerencsés vagy, hogy láthattad és érezhetted...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...