2012. február 27., hétfő

Könyvtartó


Mindig van egy könyv, amit éppen olvasok. Persze, változó, hogy milyen gyorsan jutok el a könyv végére, van, amikor egy nap alatt kiolvasom, és van, amikor jó pár napig hever itt-ott a házban. Mivel folyton rohanok, a könyveket általában csak úgy leteszem kinyitva ott, ahol éppen tartok... ismertem valakit, aki ettől például falra mászott, és egyfolytában azt magyarázta nekem, a könyveket be kell csukni, és azért vannak a könyvjelzők, hogy megjelöljük, hol tartottunk, mert a könyvnek fáj, ha így kinyitva kell tengődnie.
Ekkor jöttem rá, hogy a világ két részre osztható: a könyvjelzősök meg a nem könyvjelzősök táborára. Én egyértelműen nem könyvjelzős vagyok - néha próbálkoztam ezzel-azzal, áruházi blokkal, félbehajtott vécépapír-darabkával, hajcsattal, szóval ami éppen a kezem ügyébe került, de gyanítottam, könyvpártoló ismerősömnek ezek sem merítenék ki a "könyvjelző" fogalmát, a könyvek pedig csakhamar megintcsak félbehajtva, arccal lefelé hevertek az éjjeliszekrényemen.

Kénytelen voltam belátni, nekem ez a megoldás tetszik. Próbálok arra gondolni, a könyvek arra vannak, hogy olvassuk őket, de azért egy kicsit nyom a lelkismeret, amikor így látom őket lecsapva. Pár hónappal ezelőtt egy designoldalon láttam egy ék alakú csodaáramvonalas tárgyat, aminek éppen az volt a funkciója, hogy rá lehet helyezni a kinyitott könyvet, és így mégis méltó körülmények között pihen a könyv a következő olvasásig. Tetszett az ötlet, de mivel a minimalista tárgyak esküdt ellensége vagyok, nem foglalkoztam többet vele - amikor viszont ma a babakönyveket válogattam ki a gyerekkönyvek közül, és találtam egy belül nagyrészt megevett, viszont teljesen ép borítójú, néhány kartonlapból álló Babart, váratlanul eszembe jutott az a spéci designtárgy meg az ő hasznos funkciója - és nekiláttam, hogy elkészítsem az én könyvbarát tároló megoldásomat.


A könyv mellé kerítettem egy fadobozt:





A dobozt lefestettem krémszínű akrilfestékkel.





A doboz két felső párhuzamos élét vastagon bekentem pillanatragasztóval, és a könyvet kinyitva rányomtam pár percig, míg teljesen oda nem tapadt. (Könyv hiányában nagyon kemény kartont érdemes használni.)





A könyv tetejére fehér hullámkartont ragasztottam, majd körbevágtam, pontosan a könyvtető méretére.





Színes papírból és hullámkartonból kivágtam az ablakot, ajtót és a virágládát - ebbe ragasztottam egy kis levendulát is. :-)





És ezzel készen is lett a könyvtartó házikó. Tényleg nagyon praktikus, a félbehagyott könyvet csak ráteszem a tetejére, és mégsem hányódik így erre-arra... én rátettem az éjjeliszekrényemre, és később még arra is rájöttem, a padlástérben zsepit is tarthatok - úgyhogy ez egy igazi 2:1 könyvkímélő megoldás. :-)















U.i.: Akármilyen jó megoldás, mégis megintcsak arccal lefelé porosodnak a könyveim... mert a Kisebbik még aznap lecsapott a könyvtartóra "Jaj, de nagyon édes babaházikó!" felkiáltással, és azóta a padlástérben teáztatja a Playmobil-figurákat.... de legalább a jó szándék megvolt bennem. :-)


17 megjegyzés:

  1. Igaza van a Kisebbiknek, ez tényleg nagyon édes:)! Kár, hogy lenyúlta, mert olvasás közben azért eszembe jutott, mi mindent rejthetne még a doboz:).

    VálaszTörlés
  2. Kreatív anyukának kreatívak a gyerekei...:)

    VálaszTörlés
  3. leteszem a hajam, mekkora édes bejegyzés ez! Nálam se maradna meg sokáig, bár hozzátartozik, hogy se éjjeliszekrényem, se helyem nem lenne, de pl. a Playmobil babáknak lehet hogy készítek egy teázót! ;)

    VálaszTörlés
  4. Névtelen, utólag egy kicsit én is bánom, hogy nem nyílással felfelé használtam a dobozt, mert így egyúttal egy csomó mindent bele is pakolhatnék.... na de majd aa v2-nél :-)

    Hvivko, legyen így, nem bánnám... mondjuk a mindent valami mássá átalakítás megvan már most a Kisebbiknél, de nem mindig pozitív a végeredmény :-)

    Florci, drága vagy! Akkor nálatok viszont a Playmobil babáknak is nagyon jó dolga van, ha célzottan kapnak egy teázót :-)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon klassz!!! Sokan küzdünk ám ezzel a dilemmával-ne keseredj el! Én párhuzamosan legtöbbször min. 3 könyvet olvasok...és csak halkan mondom, de vmikor egymásra fektetem őket-kinyitva! pssszzttt! :) Az ismerősöd azonnal padlót fogna tőlem! :)))

    VálaszTörlés
  6. Jaj de édes! Mondjuk amit most olvasok (Az idők végezetéig), az agyonnyomná szegényt :-) Tartani is alig bírom :-DD

    Nekem ilyen könyvjelzőm van (http://www.cegesajandek.com/egyeb-irodai-kiegeszitok/3998-konyvjelzo.html), csak szív alakú, és imádom :-)

    VálaszTörlés
  7. Na, nem vagyok meglepve, hogy a kislányod lecsapott rá:-))) Mondhatni, borítékolható volt! Azért szegény könyveidnek is találj ki valamit. Tényleg nem jó nekik nyitva heverészni...

    VálaszTörlés
  8. Megint milyen jó ötlet! És olyan gyönyörűségesre gyártottad, hogy egyáltalán nem csodálom, hogy a gyerekeknél kötött ki! Ha nekünk, felnőtteknek is ennyire tetszik, mennyire elvarázsolhatja a gyerekeket! :)))

    VálaszTörlés
  9. Fróni, hát azt hiszem, el sem mondom neki, teljesen felháborodna :-) De én megértelek... :-)

    Viki, hidd el, nagyon strapabíró, én a Nyomorultakkal teszteltem a ragasztást :-D
    Ó, a tiéd akkor egy igazi elegáns darab... ezek szerint te viszont a könyvjelzős csapatba tartozol? :-)

    Orsi, lehet, hogy készítek még egyet, külön tárolási lehetőségekkel, ez most nagyon megragadott, úgyhogy ígérem, igyekszem vigyázni szegény kis könyveimnek...

    Hankka, köszönöm :-) Végül is annyira nem bánom, hogy megtetszett az aprónépnek, ez is egyfajta - a szívemnek nagyon is kedves - elismerés... :-)

    VálaszTörlés
  10. Kedves Levendulalány!

    Már megbocsáss a kérdésért, de te EGY nő vagy, vagy hármasikrek? :-)
    Hogy lehet ennyire sok, ennyire jópofa dolgot ötletelni és el is készíteni???

    Csodállak, ámullak - és mondjuk én a könyvjelzős csoportba tartozom, de egy ilyen házikóba a mi babáink is beköltöznének, úgyhogy megcsinálom ezt is. (A havas felhő már elkészült és a wc-papír órát is tervezem. Az is fantasztikus.)
    Emellett még dolgozni, gyereket nevelni, háztartást vezetni... le a kalappal!
    Annyira édes ötleteid vannak - biztosan nagyon jó nálatok gyereknek (is) lenni! :-)

    VálaszTörlés
  11. Betti, becsszavamra csak egy van belőlem, és szerintem ez jobb is így, most csak a családot teszem próbára a folytonos barkácsolással, nem pedig az egész világot :-) De nagyon kedves vagy, köszönöm, és nagyon örülök, hogy találsz neked tetsző dolgokat itt!

    VálaszTörlés
  12. Anno az általános iskolában könyvtáros voltam. A kedvenc tanárnénim volt a könyvtárvezető, és mikor egyszer így, nyitva tettem le egy könyvet, háááát... olyat kaptam! :-)))
    Egy életre megjegyeztem, a gyerekeimnek is már az elején így mutattam, hogy könyvjelző betesz, könyv becsuk, polcra eltesz... :-)))
    Nekem ez a bejegyzés ezt a kiváló pedagógust juttatta eszembe, el is érzékenyültem kicsit. Szóval köszi!

    VálaszTörlés
  13. Dominika, igazán szívesen, és persze igaza is volt a tanár nénidnek, a könyvekre nagyon kell vigyázni, azért igyekszem én is kihozni a legjobbat a dologból... és örülök, hogy egy ilyen emlék eszedbe jutott ennek kapcsán, érdekes, hogy mi mindenről juthatnak eszünkbe számunkra fontos, meghatározó emberek, nem...?

    VálaszTörlés
  14. Külön pirospont a kétbalkezes varázslóért:) végre élő ember, aki ismeri:)))

    Judit

    VálaszTörlés
  15. Sőt, nagy-nagy kedvenc, olvasva is, meg a Rudolf Péter-féle meselemez is :-)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...