2012. január 18., szerda
Képeslappárna
Egy netes barangolás alkalmával múltkor különleges helyre bukkantam. Ez a weboldal egy olyan külföldi kézműves áruházat rejt, ahol gyönyörűséges dolgokat lehet kapni (olyasmi, mint a Meska vagy az etsy) - és ezeken belül is volt egy olyan tárgy, amibe azonnal beleszerettem. Egy párnáról van szó, ami úgy néz ki, mint egy képeslap (http://en.dawanda.com/product/11424882-Postkarten---Kissen), és engem teljesen elbűvölt. Aztán gyorsan visszatértem a földre, mert mégiscsak 20 euróba került, és amellett, hogy nem szeretek a neten bankkártyával fizetni, soknak is éreztem. De ahogy nézegettem a képet, megjelent a bal vállam fölött egy kisördög, aki ezt sugdosta a fülembe: "miért is ne készíthetnéd ezt el te is? Nem lehet olyan bonyolult, és az ára a töredékéből kijönne! Naaa, ne legyél már ilyen izé, keríts egy fehér párnát, és láss neki! Itt áhítozol, ahelyett, hogy megcsinálnád secperc alatt az egészet! Tudod, mi vagy te? Egy párnalúzer. Igen, egy párnalúzer, hihihi!"
Természetesen nem tűrhettem a sértéseket. Felnyargaltam az emeletre, és a hálóban lévő egyik kis díszpárna huzatából kivettem a belsejét. Ezzel a kocka el volt vetve - a dolgozószoba szemétkosarából kikukáztam a kidobott borítékokat, leáztattam róluk a bélyegeket, és munkához láttam.
Ez a párna volt a kiindulási alap:
A fázisokat nem örökítettem meg, mert annál sokkal hamarabb készen lett az egész. A leáztatott és megszárított bélyegeket textil-dekupázsragasztóval (de szerintem a sima dekupázsragasztó is jó lehet) felrögzítettem a párnára. Megvártam, hogy megszáradjon. Egy kék textilfilccel meghúztam a címzés helyének sorait, aztán egy fekete alkoholos filccel megírtam egy kitalált, eléggé szabványos képeslapszöveget, és megcímeztem. A bélyegeken lévő körpecsétek folytatását ugyanezzel a filccel kipöttyöztem, majd utolsó simításként rákötöttem a párnára a két fél elválasztását szolgáló vékony szalagot (nekem éppen egy bordó volt kéznél, de egy kékkel vagy zölddel talán "postaibb" lenne). A szalag alá pár ponton tettem egy pici pillanatragasztót is, hogy ne mozduljon el, és ezzel készen is lett.
Annyira nagyon tetszik :-) Szerintem ez ajándékba is nagyszerű lehet, ilyenkor érdemes a megajándékozott nevét és címét írni rá, a szöveg pedig lehet kimondottan személyes is. Én legalábbis borzasztóan örülnék egy ilyen ajándéknak, de nem hinném, hogy lenne olyan, aki nem... :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Agyam eldobom!!!! :)))) Mit fog szólni a kisfiam, ha lenyúlom a bélyeg gyüjteménye egy részét????
VálaszTörlésTényleg teljesen bele lehet szeretni! :-) Nagyon jó ötlet, főleg ajándékba. Kár lett volna pénzt adnod érte, hiszen profin megcsinálkod! :-)
VálaszTörlésHú, de nagyon jó lett! :) Szerintem sokkal jobban sikerült, mint az ötletadó párna, az nagyon steril nekem, a tiéd meg sokkal képeslaposabb, személyesebb, még a "szabványszöveg" ellenére is. :)
VálaszTörlésFróni, a te kisfiad biztosan ugyanolyan nagyon jószívű lehet, mint az anyukája, úgyhogy biztos nem lesz ellenvetése... de végső esetben marad a posta :-)
VálaszTörlésKatuci, köszönöm szépen :-) Szerintem is nagyon jó ajándékötlet, a jövőben sokan fognak tőlem ilyet kapni...
Fxtina, nagyon köszi, úgy örülök, hogy így látod :-)
párnalúzer!!!:)))) gratulalok, ez is egy szupercukker poszt volt! Imadok itt lenni! Emese
VálaszTörlés