A minap egy tündéri téli gyerekszoba-dekorációs ötletre bukkantam a neten, ami első látásra szerelem volt. Egy papírfelhőből lógtak le zsinórokon vattapamacsok, mint hófelhőből a pelyhek, és annyira, de annyira kedves látvány volt, hogy még aznap adaptáltam is magunknak a dolgot, persze némi változtatásokkal: fehér papír helyett fehér filcanyagot használtam (mert az még sokkal hófelhőszerűbb), a vattapamacsokat fehér pomponokra cseréltem, hogy ne kelljen formázgatni, és a lehető leggyorsabban elkészüljön, valamint nem ragasztottam háttérre, hanem csak úgy hagytam szabadon lógni (így határozottan hóesésesebb).
Így ismét csak egy negyedórába telt elkészíteni ezt az édes dekorációt, aminek az ötletéért köszönettel a tartozom a http://iddensammlung.blogspot.com/2011/11/basteln-mit-kinder.html oldalnak.
Most aztán legalább a Kisebbik szobájában van egy kis havazás, ha már az időjárás ennyire nem tett ki magáért ezen a télen. :-)
Elővettem tehát két A/4-es méretű filclapot:
Egymásra helyeztem őket, aztán kivágtam belőlük (így egyszerre a kettőből) egy felhőformát.
Varrni egyrészt még mindig nagyon gyatrán tudok, másrészt csak 15 percem volt alkotni, úgyhogy elővettem a pillanatragasztót, és az egyik felhő széleitől fél cm-re végigpöttyöztem a filcet a ragasztóval - alul persze hagytam egy nyílást -, aztán pedig összenyomtam a két réteget. (A pillanatragasztóból nagyon-nagyon kevés is elég, hogy nehogy átüssön a filcen, és ráragadjon az egész a munkafelületre... persze, akinek jól megy a varrás, nagyon gyorsan végig is varrhatja a széleket.)
Fogtam egy kupac sima háztartási vattát, és kitömtem vele a felhőt.
Aztán beragasztottam a nyílást is.
A tűbe fűzést azért persze nem kerülhettem ki teljesen: befűztem egy hosszabb hímzőfonaldarabot, a végét megcsomóztam, és hátulról átöltöttem a felhő alján. Ezután már csak fel kellett szúrogatnom egymás után a pomponokat, egymástól némi távolságra, a végén pedig elkötni és levágni a fonalat.
Pontosan a pomponok közepén húztam át a tűt, így tökéletesen szorosan tartja őket a fonal, nem fognak lecsúszni.
Négy ilyen, különböző hosszúságú "hópelyhes" szálat készítettem, és ezzel el is készült a téli dekoráció.
A tetejébe persze beleöltöttem még egy darab hímzőfonalat akasztónak, és aztán fel is lógattam - borzasztóan aranyos látvány :-) Szerintem ez egy tipikusan olyan gyerekszobai dísz, amit a nagyobbak azért szeretnek, mert annyira meseszerűen néz ki, az egészen kicsiket pedig elbűvöli, ha megforgatjuk a felhőt, és repülnek a hópelyhek.
Remélem, jár erre valamikor egy kisebb baba, akin letesztelhetem a hatást :-)
Nagyon klasszra sikeredett; de nem azt mondtad, hogy messze űzöd már a telet? :)
VálaszTörlésÉdes ötlet! És "több generációs"! :)))
VálaszTörlésNah, hasonló ötlet már nagyon régóta kavarog a fejemben,de esőcseppekkel... tavaszra akár, ha összeszedem magam... de csak csínján ígérgetek saját magamnak is haha...:D
VálaszTörlésköszi mindenképpen, h megosztottad, rengeteg ötlet és technika, továbbfejlesztett ötlet jelenik meg Nálad, amit imádok! vhogy a gondolatot, az ötletet, ha másnál is már nagyjából megszületett képes vagy továbblendíteni :)
Évi,ez varázslatosan szép lett...szinte látom magam előtt Holle anyót ahogy rázza a dunyháját...:)))
VálaszTörlésSzuper, nagyon tetszik :-D
VálaszTörlésSzia! Szuper! Nekem van egy babám, tesztelem rajta :D
VálaszTörlésNagyon cuki! Szerintem 0-99 éves korig elbűvölő! :-) És te is ott vagy az oldalon, láttam ám a méhecskéket! :-) Nem akarsz olyan papír rózsa koszorút készíteni? :-) http://twiggstudios.blogspot.com/2011/11/book-page-flower-wreath.html
VálaszTörlésSzuper jó!!! Katucikonyhához csatlakozva én is nagyon szívesen látnám tőled azt a papír rózsa koszorút!:)
VálaszTörlésigen-igen, rózsakoszorút a kottás papírjaidból! léccíléccí! :)
VálaszTörlésHvivko, dehogynem, kint a kertben/utcán látni sem szeretném :-) Bent, dekorációnak maradhat :-)
VálaszTörlésFróni, ez tényleg így van :-)
Hajni, esőcseppekkel is tényleg milyen édes lehet! Várom, hogy tudjál rá valahogy egy pici időt szakítani, úgy megnézném :-) Igen, ez a legjobb, amikor egy ötletet tovább lehet még gondolni egy kicsit, és lesz belőle valami más, új, egyedi...
Hajnoc, ez egy telitalálatos hasonlat! Mostantól én is ezt fogom látni benne, az biztos :-) Ráadásul most ez a Nagyobbik kedvenc meséje is...
Petrus, örülök, köszönöm :-)
Manka, ezért a babáért egy picit irigy vagyok, de persze csakis jó értelemben... egyre jobban gyengülök 3. babaügyben, azt érzem :-)
Katuci, köszönöm, és imádom, hogy te mindig észreveszel mindent :-) Igen, úgy találtam meg én is ezt a szuper gyűjtőoldalt, hogy kikerültem rá, de fantasztikus kincsek-ötletek vannak rajta! És engem is foglalkoztat ez a koszorú, de hát tudod, hogy odavagyok a koszorúkért... :-)
Mézeskalács, Hvivko, hát ennek nehéz ellenállni... azt hiszem, nekiállok valamikor :-)
Kedves Levendulalány, két rosszcsont fiúgyermekem mellé most lett egy kicsi lányom is. Nem mondom, hogy könnyű, viszont csodálatos :)HAJRÁ!
VálaszTörlésNagyon aranyos! Ne nevess ki, de számomra olyan ... megnyugtató. Háromgyerekes anyukaként pedig csak biztatni tudlak! :)
VálaszTörlésNagyon szép a felhő, tavaly én is készítettem hasonlót!http://horvathemerencia.blogspot.com/2012/02/ho-felhok.html
VálaszTörlés