2012. január 4., szerda
Datolyaszilvás-diós kosárkák
Bár beígértem a rántottát, mégsem az lesz, de ez sem túl bonyolult :-)
Nem tudom, ismeritek-e a datolyaszilvát, én egyszerűen rajongok érte, nincs az a mennyiség, amit ne tudnék megenni belőle. Igazából nyersen a legeslegfinomabb, nincs magja, nem kell megpucolni, éretten édes és ízletes, szóval, a gyümölcs-toplistámon még a mandarint és a naspolyát is lenyomta az első helyről, pedig azt hittem, semmi sem veszélyezteti az ő uralmukat.
Érdekelt volna, milyen süteményekhez lehet felhasználni a datolyaszilvát, viszont a neten talált receptek között sem találtam egyet sem, ami úgy igazán megfogott volna. De annyira aztán nem foglalkoztatott a dolog, egyrészt mert a datolyaszilva tényleg nyersen a legjobb, és végül is ezt a gyümölcsöt darabra adják, nem kilóra, úgyhogy az ember sosem tart belőle otthon annyira számottevő mennyiséget, amelyből még egy süti is kijönne... ám egyszer csak az egyik vásárlásból Ő egy egész kartondoboznyi datolyaszilvával tért haza. Mert ugyanis virágot ritkán hoz (= szinte sosem :-) ) - nem az a típus -, ám ha kifigyeli, hogy az ő felesége rajong a datolyaszilváért, de mindig csak egyet-egyet vesz magának, mert sajnálja rá a pénzt, akkor virág helyett beállít egy dobozzal az imádott gyümölcsből. És ennek igazság szerint jobban tudok örülni, mint a virágnak :-)
Ennél a mennyiségnél viszont már azt éreztem, megkockáztatnám a sütéshez történő felhasználást, úgyhogy nyomban ki is gondoltam ezt a desszertet. Végtelenül egyszerű, de az eredmény mégis egy hihetetlenül finomságos, magát etető süti - ha épp van felesleges datolyaszilvátok, és nem ennétek meg csak úgy magában, ne habozzatok erre felhasználni.
Datolyaszilvás-diós kosárkák
Hozzávalók:
1 csomag leveles tészta
2 db datolyaszilva
4 db alma
3 marék dió
néhány evőkanál darált dió
A tetejére:
5 dkg barna cukor
1 teáskanál fahéj
Elkészítés:
A sütőt 190 fokra előmelegítjük.
Ha felengedett a leveles tészta, vékonyra (kb. 3 mm) nyújtjuk. Előveszünk egy muffinsütő formát. Ha van nagy kör alakú szaggatónk, használjuk azt, ha nincs, egy tálkával szaggassunk a tésztából korongokat - a lényeg, hogy akkorák legyenek, hogy belehelyezve őket a muffintepsi mélyedéseibe nagyjából akkora tésztatálkákat kapjunk, amelyeknek a széle majdnem felér a mélyedés tetejéig.
Egy adag tésztából így 20-22 forma jön ki, azaz ha 12 mélyedéses a muffinsütőnk, két sütésre elegendő.
Ha megtöltöttük a 12 mélyedést, mindegyik tésztatálka aljába szórjunk egy kávéskanál darált diót. Vegyük ki az alma magházát és a datolyaszilva kemény tetejét, és kockázzuk össze a gyümölcsöket. Daraboljuk össze a diót, és ezt is keverjük össze a gyümölcsökkel, majd ezt a keveréket kanalazzuk a tésztakosárkákba úgy, hogy kb. a forma tetejéig érjen a kupac.
A barnacukrot keverjük el a fahéjjal, és ezzel szórjuk meg a formák tetejét.
Tegyük a sütőbe, és kb. 20 perc alatt süssük meg.
Kihűlés után tehetünk a tetejére citromlekvárral elkevert mascarponét, de anélkül is nagyon-nagyon finom. :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nagyon guszták lettek ! Nem tudom hogy milyen a datolyaszilva? Nekem sima datolyám van szerinted azzal nem lehet ezt megcsinálni?
VálaszTörlésBetettem lentre egy képet a datolyaszilváról. Kakiszilvának is hívják (ezen a kicsijeim mindig nevetőgörcsöt kapnak :-) ), talán úgy ismerősebb. Szerintem a datolya nem igazán helyettesítheti, mert olyan az íze, mintha ringló, sárgabarack és körte keveréke lenne, vagy legalábbis hasonló.. esetleg ha van Aldi a közeletekben, most 100 Ft körül lehet ott kapni ilyet, érdemes megkóstolni... szerintem tényleg nagyon-nagyon finom :-)
VálaszTörlésKedves Levendulalány!
VálaszTörlésMindig örömmel olvasom a bejegyzéseidet, mert nem csak kreatívnak, hanem egy csupaszív, napsugár EMBERnek ismertelek meg a bejegyzéseid alapján. Kipróbáltam a likőr-receptedet is (vaoouuu:D), nem csalódtunk benne, ezt is kipróbálom, bár nem vagyok valami ügyes a konyhában...
Szrtttl:Erzsi
Köszi hogy megmutattad. Ez valóban nem olyan mint ami nekem van!
VálaszTörlésHűűűű, még nem mertem venni, de legközelebb veszek és megkóstolom! Gyönyörűek a kosárkák, kifigyeltem az alattuk lévő borosdugóból készült alkalmatosságot is. :-)
VálaszTörlésnah, ő akkor a datolyaszilva...sokx láttam már, de én se mertem eddig venni...nem tudtam milyen, no de így...:) a lichi is elég egzotikus, de azt ismertem legalább úgy, h ittam lichi lét s akkor mertem a gyümölcsből is venni, s egy akciós során vagy 1-2 kilót is s a család felzabálta :) asszem ennek sem állnának ellent, majd figyelem a boltokban, köszi! :)
VálaszTörlésMég soha nem ettem datolyaszilvát és nem is láttam még. Felcsigáztál... :)
VálaszTörlésKöszönöm a reményről írt mondatot! Kitettem a blogra, mert most nagy szükségem van rá, hogy gyakran olvassam el...nagyon kedves volt Tőled! Még nem hallottam...és nagyon jókor jött!!! ♥
Hermoso y muy tentador me encanta,abrazos y abrazos.
VálaszTörlésKedves Erzsi, köszönöm szépen ezt a kedves kommentet, és nagyon jólesik, hogy így látod! Ha kipróbálod, remélem, hogy ízleni fog, nekünk nagyon :-)
VálaszTörlésÉva, igen, gondoltam, így biztosan egyértelmű. De mindenképpen javaslom az ő megkóstolását :-)
Katuci, ha veszel, a lényeg, hogy nehogy kemény legyen (úgy ehetetlen), hanem egy kicsikét puha legyen. Ne nagyon, csak ne legyen teljesen kemény... nagyon jó megfigyelő vagy, igen, saját készítés, valamikor írtam is róla réges-régen :-)
Hajni, na azt meg én nem ettem még soha, elég bizarrul nézett ki, akárhányszor csak találkoztam vele, de ha te azt mondod, hogy finom, megkóstolom :-)
Fróni, érdemes kipróbálni, csak neked is mondom, hogy olyat kell venni, ami nem teljesen kemény.
Nekem is rengeteget jelentett akkor az a mondat, és tényleg át tud segíteni a nehéz pillanatokon, azért gondoltam, hátha a te szívedhez is úgy szól... és örülök, hogy így volt.
Muchas gracias, Rosita!
Nagyon helyesek a kis sütik, és ránézésre is nagyon finomak! Szégyenszemre én sem ismertem a datolyaszilvát, de most már vadászni fogok rá! :)
VálaszTörlésLevendulalány, én imádom a "kakiszilvát", csak ritkán kapni igazán finom darabokat; bizonyára ez a finomság is bejönne!
VálaszTörlésHankka, remélem, hogy ezek után ízleni fog, majd számolj be róla, kérlek :-)
VálaszTörlésHvivko, örülök, hogy ismered :-) Igaz, hogy mennyei? Azért írtam többször is a válaszokban, hogy fontos az érettség-puhaság, keményen tényleg ehetetlen... de puhábban - megyek, és eszem is egyet :-)
A lichi-t a héjától meg kell szabadítani s úgy megenni :) lédús, ám kicsit olyan gumijellegű vagy vmi fehér tenger gyümölcseihez hasonló izé, de ízre nem rossz!
VálaszTörlésBeszerezve, holnap kóstoló! :-)
VálaszTörlésHajni, köszi! Én frissen még nem is láttam, csak tartósítva, lében úszva, és úgy nem volt túl rokonszenves :-) Vajon lehet kapni valahol frissen is?
VálaszTörlésKatuci, feltétlenül írd meg a véleményedet, izgulok :-)
Igen szokott lenni frissen a Lidl-ben botlom bele sokx, amikor otthon járok Balcsin vagy pesti Lidl-ben... tartósítva én is láttam, de úgy soha nem vettem... frissen vettem párszor és egy nagyobb adagnál (2kg) én is kirpóbáltam a szirupos lében tartósítást persze csak pár napra a hűtőben s 1-2héten belül elfogyasztva, so semmi tartósítószer meg fakszni nélkül.. úgy se volt rossz :) de nem egy gejédes dolog, de nem is túl savanykás...én gyümölcsben szeretem mind, de tán a citrusos, savanykás dolgok inkább bejönnek (sütiknél inkább a középút)
VálaszTörlésSzilveszterkor ettem datolyaszilvát életemben először, jaj de finom volt! Simán el tudom képzelni ezeket a kis kosárkákat, milyen istenik lehettek!
VálaszTörlésNekem olyan érzetem volt, mintha a sárgabarack és a naspolya szerelemgyereke volna :-)
Arról nem beszélve, hogy mint kiderült, a szomszédnál termett...
Hajni, köszönöm, akkor majd figyelem, nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen lehet frissen... nagyon hasznos infók ezek, már érdemes volt kitenni a bejegyzést :-)
VálaszTörlésViki, a szomszédnááááál??? Ez hihetetlen, azt hittem, ez csak egzotikus vidékeken nő...
Bevásároltam, nagyon-nagyon finom!!!!! Készült is már édesség belőle! :-)
VálaszTörlésKözzéteszed, ugye? :-)
VálaszTörlésMegsütöttem, finom gyümölcs és finom sütike! Köszönöm! :)
VálaszTörlésHankka, de jó, hogy megírtad, köszönöm, és örülök nagyon, hogy ízlett! :-)
VálaszTörlés