2011. október 3., hétfő

Ajtókoszorú őszi kincsekből


Múlt hétvégén sokat jártunk erdőben, tegnap pedig az egész délutánt gesztenye- és makkgyűjtögetéssel töltöttük, így kellő alapanyag gyűlt össze a téli dekorációs tervekhez. Az erdőben sokféle érdekes termésre bukkantunk, persze szigorúan csak a földről szedegettük fel ezeket, és nem bántottunk egy fát vagy bokrot sem, de így is nagyon szép kincsekre leltünk. Tegnap délután pedig egy parkban gyűjtögettük a fényes barna gesztenyéket és a helyes kis kalapos makkokat - a kicsik kis kosárba és vödröcskébe pakolták, mi pedig néha annyira belefeledkeztünk a különféle formájú termések nézegetésébe, hogy ha a Kisebbik nem ennyire fáradt, bizonyára már árkon-bokron túl járna. Engem teljesen el tud varázsolni a vadgesztenyegyűjtés: egészen pici koromtól fogva állandó program ez nekem így ősszel, és ezzel sikerült már a kicsiket is megfertőznöm, úgyhogy amikor feltettük a kérdést: "megyünk gesztenyét szedni?", már futottak is a kisvödör meg a kosárka után.

Amikor hazaérve kipakoltam a szerzeményeinket, és elgyönyörködtem a hétvégi kincsekkel együtt alkotott csendéletben, azonnal éreztem, valamit készítenem kell ezekből. És mivel múltkor vettem egy üres szalmakoszorút majdcsakkészítekbelőlevalamit-céllal, ezúttal nem a gesztenyeállatkerttel kezdtük, mint minden évben, hanem egy őszi koszorút készítettem a bejárati ajtóra.


Ez volt az a kép, ami azonnali tettekre sarkallt:





Sajnos a botanikai ismereteim eléggé hiányosak, úgyhogy nem tudnám mindenről megmondani, mi micsoda, de az biztos, hogy volt ezek között gesztenye, makk, kis toboz, pici csokros csipkebogyó és nagy szóló csipkebogyó, meg valami szúrós izé, amiből volt virágszerűen szétnyílt világosbarna verzió és összecsukódott sötétbarna is. 

Ezután kikészítettem a koszorúalapot, valamint a ragasztópisztolyomat, jó pár patronnal, illetve egy kis drótot.  





Először a kis tobozokból ragasztottam fel jó párat az alapra:

 



Aztán következtek a szépséges gesztenyék.





Jöhettek a makkok is: ezekből egymás mellé kettőt-hármat ragasztottam, és a lepotyogott kis kalapokat is felrögzítettem jó pár helyre.

 




A nagy méretű csipkebogyókat ragasztottam fel ezután. Amikor ezek is felkerültek, a koszorún maradt üres helyekre még felragaszottam pár tobozt és gesztenyét, így a szalmaalap már nem látszott egyáltalán. 





Ezen a ponton azt éreztem, valami enyhén zöldes dolog nem ártana rá még, úgyhogy a kertünkben növő zsályából pici levélcsokrokat kötöttem, és ezeket is beragasztottam a termések közé. Végül a kis csipkebogyós ágacskákat is felragasztottam - ezzel szinte készen is lett, már csak egy kis drótkampót rögzítettem a hátuljára, hogy fel tudjam akasztani.




A koszorút végül kitettem az ajtóra - amikor csak ránézek, eszembe jut, hogy ami rajta van, azt mind-mind mi gyűjtöttük, együtt, három gyönyörűen napfényes őszi délutánon - és ez nagyon-nagyon jó érzés.






32 megjegyzés:

  1. De gyönyörű, még soha nem volt ilyen koszorúm, annyira szeretnék. Lehet, hogy ma séta közben begyűjtök néhány dolgot. Az a zsálya annyira kellett rá! :-)
    Külön köszönet, hogy megmutattad lépésről-lépésre.

    VálaszTörlés
  2. Ugye, hogy kellett? :-) Igazából séta közben most tényleg begyűjthető hozzá minden rávaló, csak ragasztópisztoly-patronból kell hozzá jó párat félretenni. És nagyon szívesen, örülök, ha ez alapján kedved lett meglepni magad egy ilyennel :-)

    VálaszTörlés
  3. Ragasztóból azt hiszem, nincs hiány, ma gyűjtögetek! :-)

    VálaszTörlés
  4. Szia! Én ma találtam Rád és nagyon örülök ennek. Egy szuszra végiglapoztam az egész blogot, van itt olvasnivaló és rácsodálkoznivaló bőven. Odáig vagyok a papïrtekercsből készült autókért és cicákért, biztosan kipróbálom a perec receptjét és hétvégén sétálok egyet a környéken, hátha találok még gesztenyét, hogy hasonló koszorúm lehessen, mert ez csodaszép. Köszönöm ezt a sok mindent.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szép lett, ilyenkor mindig kedvet kapok a nálad látottak elkészítéséhez. Aztán jön a munka, a gyerekek, a háztartás, a kert, stb. Remélem, azért előbb vagy utóbb sikerül valamit összehoznom!

    VálaszTörlés
  6. Kedves Sviro, nagyon köszönöm a kedves szavakat, annyira jólestek! Örülök, ha találtál kedvet hozó ötleteket... hát igen, a papírtekercs szerintem egy csodálatos alapanyag, és nagy szerencse, hogy könnyen hozzá lehet jutni. És köszönöm, hogy végigböngészted az egész blogot, teljesen elérzékenyültem tőle... :-)

    VálaszTörlés
  7. Hankka, az a sok-sok finomság, amit te készítesz, az is legalább ilyen jó dolog... Igen, borzasztóan nehéz időt szakítani ezekre a szöszmötölésekre, és az ember mindig a saját kedvteléseit szorítja a háttérbe, de néha muszáj, igaz? Engem úgy ki tud kapcsolni egy kis vágás-ragasztás, hogy csak na!

    VálaszTörlés
  8. szuper lett! én is már az első gesztenyék potyogása után ugyanezt terveztem, de csak őszi dekortálkák éke lett sok más egyébbel... ami zavar, h.pár nap alatt kiszikkad, majdhogynem ráncos lesz a gyönyörű fényes gesztenyékből, s így a készletet mindig be kell kicsit frissíteni, mint ma is pl. :)de ma a tálkák/tálcák helyett egy szép befőttes üveget töltöttem fel velük és kupakként egy mini kis dísztököt raktam...

    A koszorún nem "fonnyadnak" a gesztenyéid? vmivel lehet kezelni, hogy frissnek hassanak sokáig?...

    VálaszTörlés
  9. Szia, Hajnalka! A befőttes üveges tárolás is látványos lehet nagyon. Hát igen, megszikkadnak a gesztenyék, és amennyire én tudom, ezt nem is nagyon lehet megakadályozni, de szerintem úgy is jól néznek ki.Ilyenkor egy-egy néha lepotyog a koszorúról, de persze vissza lehet ragasztani. Megyek is üvegbe tölteni gesztenyét, tobozkát meg makkot, köszönöm az ötletet :-)

    VálaszTörlés
  10. örülök, h én is ötletelhettem 1et :)

    VálaszTörlés
  11. Annyira jó ötletek vannak nálad!:-)Gyakran fogok jönni!

    VálaszTörlés
  12. Nelli, bármikor szívesen látlak! :-)

    VálaszTörlés
  13. Most bukkantam a blogodra! Nem tudok leállni vele :) Csodaszép ez a dísz!!!! Gratulálok
    Kata

    VálaszTörlés
  14. Kata, köszönöm szépen, és örülök, hogy idetaláltál! :-)

    VálaszTörlés
  15. a szúrós bigyó ami szétnyílik az a bükkfa termésének a tokja, én nagyon szeretem használni dekorálásra. És ha az embernek van akkora szerencséje, hogy találjon egy vérbükköt (pl arborétumban) akkor ott fantasztikusan pirosvörös bükkmakktokokat lehet gyüjteni :)

    VálaszTörlés
  16. Köszönöm szépen a hasznos infót, fejben tartom :-)

    VálaszTörlés
  17. Alapvetően nem vagyok oda a koszorúkért, de ez gyönyörű!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annál nagyobb dicséret ez nekem, köszönöm :-)

      Törlés
  18. Szia örülök hogy idetaláltam hozzád:) Meg is csináltam a koszorút.

    VálaszTörlés
  19. Szia:) Boldog voltam mikor rátaláltam az oldaladra.Végre megint neki álltam hogy kreatív dolgokat csináljak.Rég nem tettem ezt.Megcsináltam a koszorút ma és megspékeltem egy mohás faággal,amire ragasztottam egy picike sünit.Nagyon mutatós lett.Köszönöm neked a segítséget :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Nagyon örülök, hogy újra nekikezdtél az alkotásnak... Biztos vagyok benne, hogy nagyon-nagyon szép lett a koszorú, a sünivel meg különösen édes is lehet. :-)

      Törlés
  20. Kedves Levendulalány! Tavaly karácsonykor találtam rá a blogodra, és azóta várom, hogy ősz legyen, és végre meg tudjam csinálni ezt a koszorút. És ma sikerült is, anyukámmal bicikliztünk ma egy jó nagyot a környéken, és gyűjtöttünk, amit találtunk, gazdátlan fáról almát ettünk és jó nagyokat nevettünk. Most lettem kész a ragasztással (ami természetesen vécépapír-gurigából készült alapra történt :)), és imádok ránézni! Nagyon hálás vagyok, amiért ezeket a gyönyörű kis dolgokat megosztod velünk! Már azzal rengeteget adsz, hogy láthatjuk, mi minden szépséget csinálsz, de teljesen más az, amikor nekiülök és elkészítek valamit, amiről azután eszembe jut, milyen szép délutánt töltöttem az anyukámmal. AZ ötletek mellett élményeket is adsz, és szerintem ez nagyon nagy dolog. Köszönöm Neked! :)
    Gabi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gabi! Ez az egyik legkedvesebb komment, amit valaha kaptam - nagyon jó érzés az, hogy egy bejegyzés olyasmit indít meg, aminek a végén anyukáddal töltesz egy szép délutánt, és erre biztosan emlékezni is fogtok... szívet melengető ez. Köszönöm!

      Törlés
  21. Nagyon szép a koszorúd, köszönöm a jó ötleteket.További szép estét kívánok Neked.

    VálaszTörlés
  22. Szia Évi! Ma én is elkészítettem! köszönöm-köszönöm-köszönöm az ötletet! Imádom! :)
    http://www.dittisdolgok.blogspot.hu/2013/09/oszi-koszoru-termesekbol.html

    VálaszTörlés
  23. Kedves Levendulalány! Gyönyörű ez a koszorú, ahogy az összes ötleted! Fantasztikusak! Még csak ma találtam "Rád", és nagyon örülök Neked! Nem tudok betelni az oldalad böngészésével. Bár én nem vagyok olyan ügyes kezű, de biztos, hogy jó pár ötleted meg fogom próbálni!

    VálaszTörlés
  24. Kedves Levendulalány!
    Megkérdezhetem, hogy pontosan hol gyűjtötted a koszorú komponenseit? Épp beszerző körútra indulnék én is a hétvégén.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A gödöllői kastély kertje fantasztikus lelőhely, mi mindig ott tobzódunk :-)

      Törlés
  25. Szia! Én csak annyit kérdeznék hogy a koszorúalap azon fele ami az ajtónak "dől", ott is végig van díszítve? Mert így végig gondolva félő hogy akkor lepotyoghat róla vmi, vagy letörik. Nem tudom...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, nemnem, az a rész üres, éppen azért, hogy ne potyogjanak le róla a termések. A képeken nem látszik ez egyértelműen, de a lényeg, hogy odaáig van díszítve, hogy oldalról megnézve az alja szinte teljesen lapos. Remélem, érthetően sikerült leírnom...

      Törlés