2011. augusztus 9., kedd

Újra itthon


Megérkeztünk…

Amikor elindultunk, csodákat vártam attól a vidéktől, amely ismeretlenül is felülmúlhatatlanul gyönyörűnek tűnt. És most csak azt tudom mondani, minden egyes csodát megkaptam hiánytalanul, és mellé még ezer és ezer másikat. A vidék csendjében, a dombok és völgyek ívében, a mi kis falunk sok apró eseménnyel teli életében, a városok lenyűgöző látnivalóiban, a keskeny és girbegurba utcákon, a buon giorno mellé kapott mosolyokban, a szieszták némaságában.

Ittunk csodálatos kávékat, számtalan tölcsér fagyit elnyalogattunk, ettünk gnocchit, pastákat, pizzát vékony tésztával, vastag tésztával, sőt úgy is, hogy külön hoztak mellé olívaolajat, hogy azzal öntözgessük a falatokat, és még sok mást.

A Kisebbik megtanult menet közben, az autóban félig állva kiürült ásványvizes palackba pisilni, mert volt, ahol a legjobb akarattal sem tudtunk megállni sehol. A Nagyobbik megtanult néhány alapvető olasz kifejezést, és azt, hogy fagyi mindig, mindenhol van, a legeslegkisebb, eldugott faluban is. Ő azt tanulta meg, hogy ha az angol szavak végére illeszt egy „etto” végződést, akkor majdnem biztos, hogy legalább kapisgálni fogják az olaszok, mit is mond. :-)

Ami nekem szűrődött le, az az, hogy élni így érdemes, ahogy az olaszok teszik. Mosolyogva, rálegyintve a nehézségekre, lassan és finom ételeket fogyasztva, áttetsző és hűvös borokat kortyolva, jóindulattal mindenki felé, segítőkészséggel, de leginkább megelégedve azzal, ami jut, és értékelve a kis dolgokat is, ami a miénk.

Az utolsó esténken fúvószenekar adott koncertet a Piazza del communén. Az egész falu ott volt, ülve-állva, mosolyogva-beszélgetve-nevetgélve, a gyerekek a templom előtt nyüzsögtek, szólt az O sole mio, a Volare, ismert és ismeretlen dallamok… A kicsik lassan elálmosodtak, feküdtek a karunkban, a nénik mosolyogtak rajtuk, mi ültünk a Garibaldi-emléktábla alatt, visszhangzott a zene a házak között, a hold fent volt az égen, ragyogtak a csillagok. És egy dolog lett kristálytiszta akkor este és az ott töltött két hét alatt: jövőre egészen biztosan visszajövünk Toscanába.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...