Máááár megint egy vécépapír-gurigás dolog. :-)
Gyerekzsúrt tartani óriási vállalkozás, a Nagyobbik kétéves szülinapi bulija után úgy gondoltuk, a következő mulatság az érettségije estéjén lesz majd. Aztán persze meggondoltuk magunkat, és pl. az idei szülinap is elég jól sikerült (eltekintve attól, hogy a buli közepén aktivizálódott bennem egy atomdurva vírus, és a tombola alatt már a szomszédban múlattam az időt a mellékhelyiségben, és annak ellenére, hogy amíg nem lettem rosszul, jóhiszeműen átadtam a vírust a fél társaságnak), de lényeg a lényeg, a gyerekzsúrok komoly vállalkozások, sokáig készülünk rá, és aztán ennél is hosszabb ideig pihenjük ki a megrázkódtatást. :-)
Ez persze sosem tántorít el attól, hogy maximálisan szépre-jóra-érdekesre-izgalmasra próbáljam szervezni a zsúrt, és a részletekre is szeretek sok-sok energiát fordítani. (Igen, igen, valószínűleg én élvezem a legjobban az egész zsúr-dolgot. :-) )
A tervezgetés számomra már a meghívókészítéssel kezdődik - erre mindig nagy hangsúlyt fektetek, mert persze lehetne készen is venni meghívólapokat borítékkal, de sokkal jobb egyedileg készült meghívókat küldeni. (Ez megintcsak a saját véleményem, a Nagyobbiknak általában annyi az elvárása a zsúrokkal kapcsolatban, hogy - idézem - "legyen soook csokitorta".)
Idén papírdoboz-állatkákba rejtettem a meghívókat - ezek zajos sikert arattak. A következő születésnapra ugyan még jó pár hónapot kell várni, de valamiért engem már most elkapott a harci láz, és gondoltam, miért ne készíthetném el a meghívókat előre? Úgyhogy neki is láttam, egy régóta dédelgetett ötletet valósítottam meg, és nekem nagyon tetszett az eredmény - szerencsére a (leendő) ünnepeltnél is csont nélkül átment. :-)
A szokásos előkészülettel kezdtem: összeszedtem a szükséges számú papírgurigát, és akrilfestékkel rózsaszínre, lilára és pasztellsárgára festettem őket. (Mégiscsak kislány az ünnepelt, ugye...)
Száradás után egy fülpiszkáló pálcika és fehér festék segítségével minden második gurigát bepöttyöztem fehérrel.
Ezután a gurigák mindkét végén behajtottam a papírt, hogy kis tasakokat kapjak.
Ezután tetszőleges mintás vagy egyszínű papírra megírjuk a meghívó szövegét (vagy megírhatja persze az ünnepelt is), és egy kis édességgel együtt beletesszük a gurigák belsejébe.
Behajtjuk a gurigák végét, madzaggal körbekötjük, ahogy az ajándékcsomagokat szokták, és anélkül, hogy csomót tennénk, masnit kötünk rájuk.
Majd egy kis papírra ráírjuk a meghívott nevét, és ezt a madzag alá csúsztatjuk.
Kedves Levendulalány!
VálaszTörlésEz az ötleted ma megmentette az egyik órámat!!! :)
Kis elsőseimmel az ünnep témakört kezdtük el boncolgatni, és óra végi kézművesnek ajándékcsomagolást terveztem gyufásdobozzal, csomagolópapírral. Mikor megérkeztem a suliba, akkor döbbentem rá, hogy otthon maradt a gyufás doboz és a csomagolópapír. Persze lehetetlenség olyan rengeteg gyufás dobozt keríteni egy iskolában, amennyi nekem kellett volna, ellenben a vécépapír-guriga mindenhol megtalálható! :) És sokkal egyszerűbb volt kidíszíteni ezt, mint a csomagolópapírral bíbelődni. Ötletnek is frappánsabb volt. Szóval köszönöm a kis elsőseim nevében is! :)
Anita
Anita, honnan szereztél annyi vécépapírgurigát a suliban? :)
VálaszTörlés