2011. június 30., csütörtök

Ma


Jó pocsék napom volt. Reggel orvoshoz kellett mennem a város túlsó végére. Keresztül a reggeli csúcsforgalmas Budapesten, esőben, és még el is tévedtem. Aztán jó nagy késéssel be a munkahelyemre, ahol a hatalmas parkolóban már egyetlen hely sem volt, és közel-távol semmilyen egyéb megállási lehetőség nincs. Mikor beértem, már éreztem, hogy belázasodtam (hiba volt egész éjjel a nyitott ablak alatt aludni...), gyenge és elesett voltam egész nap. A munkáimmal nehezen haladtam, alig vártam már, hogy elindulhassak haza. Addigra persze az esőből gigantikus zivatar lett, az M0 órák óta állt egy kamionbaleset miatt, ezért a városon keresztül kellett hazamennem, és a szokásos egyórás utamat most kerek 3 óra alatt tettem meg...

Szóval, nem mondanám, hogy nem voltam teljesen elgyötört, mire hazaértem.

De otthon a csoda várt. Az asztal megterítve, csak nekem, rajta egy csodálatos olasz tészta, pestóval, friss bazsalikomlevelekkel, pirított kolbászkarikákkal, sajttal... és mellette egy pohár hideg búzasör. És ott volt Ő, aki ezzel várt, mert tudta, hogy nehéz napom volt...

Amikor lefektettük a kicsiket, kiültem a teraszra. És megérkezett a szél, hozta magával a hűvösen frissítő levegőt, amit úgy szeretek... hagytam, hogy összekócolja a hajamat, végigsimogassa az arcomat, és minden fáradtságom ellenére is azt gondoltam: ez mégiscsak szép nap volt.



 


5 megjegyzés:

  1. Szia!
    Elkezdtem olvasni a blogod a kezdetektől időrendben haladva. Lassan megy, mert van ugye a manó, aki már majdnem szalamandra :-) meg a háztartás, meg minden... De olyan jó, hallgatom a zenéket, amiket feltöltöttél, ennél a bejegyzésnél meg sírok, mert engem még sosem vártak vacsorával, pláne nem ilyennel... No meg biztos azért, mert ma nekem is pocsék napom volt. Persze majd lesz még jobb is! :-)))

    VálaszTörlés
  2. Szia, Ágnes, örülök neked nagyon! A pocsék napok sajnos ilyenek, de az a jó, hogy legalább biztosan tudhatjuk, a holnap jobb lesz... ma nekem is egy ilyen holnap van, a tegnap legalábbis nem életem legjobb napja volt, de annál jobb lesz a mai, érzem :-) Neked is ugyanezt kívánom!

    VálaszTörlés
  3. Szia Levendulalány!
    Ma néztem először bele a blogodba. Csak úgy kapkodom a fejem, azt sem tudom hol kezdjem, minden érdekel, amiről írsz. A zenék is csodálatosak. Gratulálok!!!!!!!!!! Szuper az egész oldal, alig tudom kikapcsolni a gépet.
    Jó éjt! Magdi

    VálaszTörlés
  4. Szia, Magdi! Örülök, hogy rátaláltál a blogra, remélem, sokszor "találkozunk" még! :-) Köszönöm szépen, és jó éjszakát neked is!

    VálaszTörlés
  5. Kedves Levendulalány!

    Pár napja akadtam rá én is a blogodra, és órák óta ide vagyok ragadva a székembe, pedig már alig bírom támasztani a fejem az asztalon... De egyszerűen nem hagynak elmenni a soraid, annyira hihetetlenül jól és jókat írsz, annyira megható, kedves történetek, ötletek, receptek ezek, hogy ha emberi mivoltom határai engednék, reggelig itt ülnék és olvasnám a soraidat... De itt most meg kell állnom (az első bejegyzéstől idáig jutottam, de már éjjel 1:22 van... :D ) Alig várom a reggelt, hogy folytathassam! Szép álmokat, szép napokat, sok kreativitást és örömöt kívánok Nektek! :)

    VálaszTörlés