2011. május 27., péntek

Pozitív szemlélet újratöltve

Felújítás zajlik nálunk, ennek megfelelően száll a por, festékszag van, óriási a felfordulás, bútorok, ruhák, játékok kupacai mindenfelé, ahová csak lépünk. Ma már egy kicsit reménytelennek láttuk a helyzetet, úgyhogy kénytelen voltam elővenni a mindenben-csakazértis-látok-valami-jót világnézetemet, és megállapítottam, hogy a poros felületekre ujjal nagyon jól lehet rajzolni, a festékszagot kifejezetten szeretem, és a kicsik pedig kimondhatatlanul élvezik a bútorrengetegben játszható spontán akadályversenyt, szóval nem is olyan rossz ez az egész. Ráadásul (ha egyszer kész lesz) nagyon szép lesz minden, addig pedig csak túléljük valahogy, hogy a szétbontott franciaágyunk jelenleg ugrálóvárként funkcionál. J

Persze, van, amit sajnálok is. Nemsokára eltűnik a rajz, amit a nagyobbik rögtönzött egy ihletettebb és felügyelet nélküli pillanatában a falra, és amit az első sokk után körbe akartam rajzolni egy kerettel, és ráírni, hogy mikor rajzolta – mert akkor is elővettem végül a mindenben-csakazértis-látok-valami-jót világnézetemet. Ez egyébként hasznos dolog. Néha TÉNYLEG komoly nehézségekbe ütközik ezt a szemléletet előrántani, pláne a kisebbik őrült dolgait illetően, de sokat segít, ha nem akarok minden napot teljesen kiakadva befejezni, márpedig nem akarok. És ilyenkor arra gondolok, hogy egy hatévessel meg egy négyévessel együtt élni embert próbáló, kiakasztó és energiabezúzó dolog csodálatos és megismételhetetlen pillanatokkal teli kaland.

Házunk jelenlegi állapota nem tesz lehetővé komolyabb főzést, úgyhogy ebédre csak egy egyszerű, de gyors és nagyon finom ételt raktam össze – nagyjából tíz percbe telt, de felért bármilyen, órákig készülő fogással. Az a jó az ilyen háborús állapotokban, hogy az ember lánya nagyon kreatívvá és hatékonnyá válik a konyhában. Úgyhogy már előre azon járnak a gondolataim, a holnapi BL-döntő-nézésre milyen vacsorát prezentáljak – bár a srácoknak most úgyis mindegy lesz, hogy két gól között mit lapátolnak magukba. J


Fűszerekkel pirított csirkemáj

Hozzávalók:

1 kg csirkemáj
8-10 evőkanál libazsír
1 nagy fej hagyma (vagy két kicsi)
1 rozmaringágacska
3-4 ágacska kakukkfű
2 zsályalevél
5-6 evőkanál tejszín
2 csokor friss petrezselyem
bors
 

Elkészítés:

A hagymát megtisztítjuk, felkockázzuk, a libazsíron megpirítjuk, és hozzátesszük a csirkemájakat. Addig pirítjuk, míg a máj kettévágva már nem vöröses, de még krémes. Ekkor tesszük hozzá az apróra vágott zöldfűszereket, sózzuk, borsozzuk, még egy percet pirítjuk, a tejszínnel elkeverjük, és kész. Tálra tesszük, és rengeteg friss petrezselyemzöldet tépkedünk rá. Friss kenyérrel, uborkával mennyei.

1 megjegyzés:

  1. Szia kedves Levendulalány!

    Nagyon tetszik a bejegyzésed a pozitiv hozzáállásról - és ez a bejegyzés különösen szivemhez szól épp most, mert nálunk is óriási a kupi, átépités folyik, és bár már látni az alagút végét, néha teljesen kikészülök a rendszertelenségtől meg a rendetlenségtől. Nekem egy két évessel meg egy hét hónapossal kell átvészelnem ezt az áldatlan állapotot, s gondoltam megkérdezlek te hogy vészelted át az első figyelemfelkeltési hisztirohamokat és a leplezetlen féltékenységet? :-D

    Csak igy tovább, nagyon klassz a blogod inspiráló és felviditó!

    Üdvözlettel, I & Co.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...